Felújítják a történelmi belvárost Pécs az elmúlt negyven évben elsősorban bányászvárosnak számított. A tradicionális iparágak közé tartozik a kerámia-, a műszer- és gépipar, valamint néhány könnyűipari ágazat; a dohányipar, a bőr-, kesztyű- és ruházati ipar. A bányaipart felszámolták, a gépipar és a könnyűipar pedig a keleti piacok összeomlásával lehetetlen helyzetbe került. A város ezért azt a célt tűzte ki, hogy új iparágakat vonz ide - mondta Toller László polgármester. Pécs legnagyobb cégeinek névsora ma még azt mutatja, hogy a hagyományos iparágak súlya elég nagy. Ezek közé tartozik például a Zsolnay Porcelángyár Rt., a Pécsi Bőrgyár Rt., a Dél-magyarországi Húsipari Rt. (Délhús), a Pécsi Sörfőzde Rt. vagy a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. A cigarettagyártáshoz kapcsolódik a Hauni Hungária Gépgyártó Kft. tevékenysége is. A cég - amely dohányipari gépeket, berendezéseket és alkatrészeket állít elő - egy új üzemet is épít Pécsett. Országosan is a nagy cégek közé tartoznak a regionális energiatermelő, illetve -szolgáltató cégek. Az újabb beruházások között van a finn Elcoteq Network Corp. - 3 milliárd forintból megvalósult - elektronikai alkatrészeket gyártó üzeme, amelyet 1999 áprilisában adtak át. A cég ezt követően a növekvő megrendelések miatt újabb, hasonló nagyságú zöldmezős beruházást fontolgatott, de erre végül nem lett szüksége, mivel 2000 elején megvásárolta a Nokia pécsi monitorgyártó üzemét. Az Ericsson mobiltelefonok gyártását még az első csarnokában kezdte meg áprilisban az Elcoteq, de azt mára áthelyezte a Nokiától vett épületbe, ahol fokozatosan leépíti a monitorgyártást. A városban 1997 óta egy mintegy 60 hektáros ipari park is működik. Az ott megtelepülő cégek 1998-ig mintegy 25 milliárd forintot invesztáltak. Természetesen kedvezményeket is kaptak: az első három évben egyáltalán nem kell iparűzési adót fizetniük, ha pedig exportra termelnek, a következő két évben elengedik nekik az adó felét. Az iparűzési adó egyébként 1,6 százalékos. Mindezek ellenére Pécsett a munkanélküliségi ráta viszonylag magas, 6,2 százalékos, bár az elmúlt egy évben 1,8 százalékponttal csökkent. Egyelőre az a jellemző, hogy az új befektetők alapvetően csak a betanított munkaerőt igénylő összeszerelő-ipari tevékenységet honosították meg a városban, éppen ezért - megfelelő munkahely hiányában - évről évre sok magasabb képzettségű ember költözik el Pécsről. A polgármester szerint komolyabb tudást igénylő ipart kell letelepíteni a városban, és az egyetemi képzés jellegén is változtatni kellene. Szó van arról, hogy külön gazdaságfejlesztő szervezetet hoznak létre. A város 2000. évi költségvetésének főösszege 17,6 milliárd forint. Ez a múlt évinél nominálisan valamivel több, de struktúrájában gyakorlatilag változatlan. Mintegy 2,4 milliárd forint származik iparűzési adóból. A központi források reálértékben csökkentek; noha az intézményi szférának juttatott állami támogatás mértéke formálisan nőtt, a helyben hagyott személyi jövedelemadóból származó bevétel 10 százalékkal csökkent. Gondot jelent, hogy a központi költségvetés nem számolt sem a dologi kiadásoknak, sem a technikai személyzet bérének növekedésével. Az önkormányzat saját pénzéből 8,25 százalékkal felemelte a szociális ágazatban dolgozók, és 4-5 százalékkal a többi közalkalmazott fizetését. A városnak még 600 millió forintra lenne szüksége, hogy biztosítsa intézményrendszere működését. Erre a célra csak a fejlesztési forrásokból tudnak elvonni pénzt. Nagy fejlesztések így persze nem várhatóak. A fejlesztések közül az idén az egyik legjelentősebb a történelmi belváros körüli úthálózat rendbehozása. Erre a tervek szerint az idén 260 millió forintot költenek, jövőre pedig 120 millió forintot. Magánberuházás keretében több milliárd forintból újítják fel a történelmi belváros részének számító Czinderi-tömböt; annak idején ez volt a feltétele annak, hogy az önkormányzat eladja ezt a területet. A déli autóbusz-pályaudvar felépítésére 400 millió forintot szánnak, lakásépítésre 280 milliót. Tavaly hosszú szünet után 30 önkormányzati lakást kezdtek építeni, 93-at visszavásároltak - ez összesen mintegy 100 millió forintba került. Idén áprilisban újabb 80 önkormányzati garzonlakás építését kezdték meg. A sorházas övezetben a tervek szerint további 54 lakás épül fel. Jövőre az egyik legnagyobb feladat a külterületi utak kiépítése lesz. A várost már felfedezték a nagy kereskedelmi láncok és bevásárlóközpont-hálózatok: van Tesco, Plaza, Interspar, Baumax és Metro. Telket vett Pécsett a német Otto-csoport, amely már megkötötte az adásvételi szerződést az önkormányzattal, és jövőre elkezdi bevásárlóközpontjának építését. Telket adtak el a Corának is, és elvi egyetértés született az áruház építéséről. Pécs infrastruktúrája alapvetően rendezett. Víz, villany, telefon mindenütt van. Leginkább a vezetékes csatornahálózat kiépítésén kellene javítani; csatornázásra szorulnak például a Mecsek oldalában felépült lakónegyedek. A város nyugati felében néhány éve felépítettek egy szennyvíztisztítót, amelynek a kapacitása nincs teljes mértékben kihasználva. Felmerült az az ötlet, hogy - megfelelő átalakítások után - ez a szennyvíztisztító fogadja be a város agglomerációs gyűrűjébe tartozó közel húsz kistelepülés szennyvizét is. Erre Pécs pályázati úton kíván pénzt szerezni. Nagy problémát jelentenek az eróziós károk, amelyeket a Mecsekről lezúduló esővíz okoz. A szennyvíz-elvezetési és csatornázási rendszer teljes kialakítása mintegy 8 milliárd forintba kerül. A jövő másik nagy beruházása lesz a széntüzelésű erőmű gáztüzelésűvé alakítása - ez előreláthatóan 2004-ben történik meg. Ez nagy lépés lesz, mert az erőmű jelentős légszennyeződést okoz a városnak, telepítésekor ugyanis nem vették figyelembe az uralkodó széljárást. A bányák megszüntetésével kapcsolatos rekultivációs kötelezettségek elvégzését törvény írja elő, ennek végrehajtását - bár az elsősorban a bányák új tulajdonosainak a feladata - a városnak fokozottan kell ellenőriznie. Valószínűleg ez is a 2004-es év feladata lesz. V. É. Az idén Pécs önkormányzata az építményadót 100 százalékkal emelte, az adófizetők körét pedig bővítette. 1999-ben a baranyai megyeszékhely összes adóbevétele meghaladta a 2,63 milliárd forintot. Az iparűzési adóbevétel 2,41 milliárd forint, míg a második legjelentősebb adónem, a gépjárműadó 210 millió forint volt. A tavalyi adómérleg szerint idegenforgalmi adóból 4 millió, míg egyéb helyi adókból összesen 25 millió forint származott. Pécsett a magánszemélyek építményadójának mértéke 1991 óta nem változott. 1999-ben ebből az adónemből összesen 14,1 millió forint folyt be a város kasszájába. A közgyűlés 2000-re vonatkozóan nemcsak 100 százalékos adóemelésről döntött, hanem arról is, hogy 2000. január 1-jétől a magánszemélyeken kívül építményadót kell fizetnie valamennyi hazai és külföldi gazdasági társaságnak, egyesületnek és szervezetnek is. A magánszemélyek esetében az építményadó mértéke négyzetméterenként évi 100 forintról 200-ra nő, míg a közületeknek a nem lakáscélú ingatlanok után négyzetméterenként évi 300 forintot kell fizetni. A rendelet azt is kimondja, hogy az adó évi ezer forintnál nem lehet kevesebb. A magánszemélyeknek az idén 16 millió forinttal több építményadót kell fizetniük, mint az elmúlt évben, a teljes többletbevételt pedig 200 millió forintra prognosztizálja az önkormányzat. A lakáscélú ingatlanok esetében ugyanakkor ebben az esztendőben is vannak adókedvezmények. (NAPI)