Kommentek

@tamas970: Félek, Ön nem akkora nagy ász pénzbetevő, hogy egy 30000 milliárdos bank munkájába beleszólhasson....

@Blama: "de aki a pénzt adja, engedtessék meg, hogy több beleszólása legyen, mint aki kapja." Ok, mint betétes, szeretnék jobban beleszólni a betéti feltételekbe, és szeretném évente egyoldalúan változtatni a szerződést!

Egyértelmű: "Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen ... a banki tájékoztatás nem volt teljes, érthető"! =))
Nos, aki az első felét leírta annak nincs olyan tájékoztatás, ami érthető volna! =))

Ezt a kitűnő és ideillő megjegyzés matura barátunk írta az INA ügyben:

"de aki a pénzt adja, engedtessék meg, hogy több beleszólása legyen, mint aki kapja."

Úgy gondolom, minden hiteles ezzel egyet tud érteni....

A bankoknak, hiszen ők adták a pénzt, nagyobb beleszólása legyen az ügyekbe...

@rw: első részhez annyit, hogy amíg nem volt kötelező a nyilatkozat, addig értelemszerűen nem írtak alá.

@Blama:
Mivel az árfolyamkockázat vállalásáról mindenki nyilatkozott, ami azért nem volt túl bonyolult (értsd: A hitelt felvevő tisztában van és elfogadja hogy a hitele svájci frankban van nyilvántartva így a hitel törlesztője a svájci frank árfolyamának függvényében változhat)

Ennek szerintem mindenkinek elég világosnak kell lennie.

Ami viszont fontos hogy a kamat mértékéről mindössze annyi szerepel hogy változhat kamatperiódusonként, annak mértékét bank a hirdetményében teszi közzé. De annak meghatározási módjáról sem a szerződésben sem a hírdetményben szót nem ejtenek.

Ez viszont az én véleményem szerint már kimeríti a "nem elégséges" tájékoztatás fogalmát, és csodálkoznék, ha a legtöbb szerződéssel nem ez lenne a helyzet.

@Abbe: Nem tudom honnan vetted naivnak szeretnék tűnni, de hát te biztosan tudod.

@na4: Annyira nem.
Szerintem Narancsisztán Központi Bizottaága és az Egyesített Narancsisztán-Közgép nagyon Zárt Rt most próbálkozni fog szavazatszedéssel- és nyeréssel.
De visszamenőlegesen a problémákat nem tudja megoldani.
Egy bankot, az OTP-t csődbe vihet.
Meg sok embert is.

Mindenki fizetni fog. A bankok is, meg a dzsentrik is. Csak én nem, mert eszemben sem volt hitelt felvenni. Aki mohó és kapzsi volt, az ráfaragott.

@pro libertate: Köszönöm, megnéztem egyet.

Ilyet nem volt szerencsém aláírni.

Aki aláírta, annak valóban szinte semmi esélye.

Azért egy lényeges dolog nem teljesült,nevezetesen hogy ne legyenek tömegével perek.

@Blama:
Ha jól emlékszem, talán a deviza-alapú hitelezés első éveiben volt olyan, hogy szóban világosították fel az ügyfelet a kockázatról (a konstrukció, ugyebár, az orbán-torgyán-polgár-kormány szülötte, 2002-ben az autó-hitelek 70 %-a már deviza-alapú volt...).
Azután valamikor született valami szabályozás, kötelezővé vált az írásbeliség és a tartalomra is volt követelmény.
A guglit ajánlom, sok bank kockázatfeltáró nyilatkozata elérhető.

Joghoz nem értő emberként kérdezném,hogy a Kúria még hányszor fog összeülni ugyanabban az ügyben?

@pro libertate: Az én szerződésemben viszont nincs ilyen, nagyon rosszul megfogalmazott szerződés. Ettől még egyáltalán nem biztos, hogy ha hivatkozom rá, nekem lesz igazam.

Annak örülnék, ha valaki egy ilyen kockázatfeltáró nyilatkozatot bemásolna, hadd lássuk, miről is beszélünk.

@Blama:
Persze, én is így látom. Az alapeset az, hogy az árfolyamkockázat a hitelesé. Azt pedig a hitelesnek kell bizonyítania, hogy nem értette, amiről egykoron tanú előtt kijelentette: érti... vagy azt, hogy joggal hihette: az árfolyamkockázat őt nem érinti maradéktalanul.
Az általam látott kockázatfeltáró nyilatkozatok alapján szerintem csak az pereljen, akinek van felesleges pénze, ideje, és nem talál más szórakozást.

@pro libertate: Az 1. pont - nem így van.
Éppen azt a kehetőséget hagyta meg a bíróság, hogy "ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor ? figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is ? nem volt világos, nem volt érthető.
Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

Amit itt bizonyítani kell: a fogyasztó számára adott felvilágosítás nem volt elégséges, megfelelő és azt már a szerződés megkötésekor is észlelte, hogy milyen ellentmondásos, nem érthető a szöveg.

Ezért lesz minden ügy egyedi.

@ubisanyi: Nem lesz itt pereskedés a végtelenségig.

"A Kúria jogegységi határozata után az Országgyűlés dönthet a devizahitelek problémáját véglegesen rendező jogszabályról"

Megjön majd ősszel ez a jogszabály és ennek alapján per nélkül módosulnak a szerződések. Addig is marad a kilakoltatási moratórium, melyet majd a hideg idő beálltával tavaszig meghosszabbítanak.

@Dirk: Ez majd egy legközelebbi döntés lesz.Olyan a Kúria mint Szergej Bubka,csak centinként halad előre had teljen az idő.

@Sz7: Teljesen mindegy hogy merre indul a deviza,a szerződésnek meg kell felelnie a vonatkozó törvényeknek.Ez jelen esetben nem áll fenn.

@ingyen: "igazságos megoldás, hogy a lakásokat szépen elárverezik, aztán amennyit ki tudnak abból fizetni, annyit kap a bank, a többit bukta. ez a piac."
Ezt a megoldást én is támogatom.
Ennek egyébként semmi köze a szerződés semmisséghez.
Annyit kellett volna "intézkedni" a kormánynak hogy:
1. A bank csak a jelzálog piaci értékéig követelhet. Ami jogos hiszen a a hitelfedezet értékelését a bankok végezték. Az ügyfél döntése volt a hitel felvétele a bank pedig a jelzálog mint hitebíztósítek elfogadásáról döntött. Ha jogos az az érv hogy az adós rosszul mérte fel a fizetőképességét akkor az is helytálló hogy a bank pedig a hitelbiztosítékot mérte fel rosszul. Mindketten viselik a károkat.
2. Teljes "átjárhatóság" bankok között. Tilos díjjakkal kamatokkal egyéb adminisztratív módon akadályozni adósokat hogy hitelezőt váltsanak("A" bank kifizeti "B" bankot). A új piac termetődik a már meglévő jelzáloghitelesek piaca. Aki jól fizet azt csábítani fogják a konkurens banokok jobb feltétellel jobb kamattal.
3. Teljes körű kötelező adós minősítő rendszer ahol az adós hitelminősítő pontokat kap aszerint hogy: Adós meglévő hitelei, végrehajtásai, késedelmes fizetés, jövedelem(NAV-on keresztül), időkorlát 7év a megtisztuláshoz ezután avul az adat.
Ez a 3 pont elegendő arra hogy megtisztuljon a piac. A rossz hitel bedől a az ingatlant árverezik bank leírja a veszteséget(és finanszírozza a vevőt) , új tulaj megveszi, a jó adós pedig átmehet jobb feltételű bankhoz(vagy beviszi a kulcsot :)