A betéti társaság a jogi szabályozását tekintve egyfajta átmenet a nyilvános kereskedelmi társaság és a korlátolt felelősségű társaság között, vagy ha úgy tetszik, azok keveréke. Ezt a törvény azzal juttatja kifejezésre, hogy ellenkező rendelkezés hiányában a betéti társaság belső jogviszonyaira a nyilvános kereskedelmi társaságra, a kültagok jogállására pedig a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A betéti társaság tagjai közös cégnév alatt folytatnak vállalkozói tevékenységet úgy, hogy egy vagy két tag a társaság kötelezettségeiért a cégjegyzék adatai szerint még be nem fizetett betétrésze erejéig (ők a kültagok), egy vagy két tag pedig az egész vagyonával (ők a beltagok) felel kezesként a társaság tartozásaiért. Az a kültag, aki meghatalmazás nélkül a betéti társaság nevében szerződést kötött, az ebből a szerződésből eredő kötelezettségekért ugyanúgy felel, mint a társaság beltagja. Betéti társaságot legalább két személy – mégpedig az egyik beltagként, a másik kültagként – alapíthat. Ezt a tagszámot a társaság keletkezése után sem lehet csökkenteni, illetve a tagok összetételét sem lehet megváltoztatni. Ha a beltagok vagy a kültagok száma bármilyen okból egy alá csökken, az magának a társaságnak a megszűnését is jelenti. A jogszabály sem a beltagok, sem a kültagok számának felső határát nem korlátozza kifejezetten. A Kereskedelmi Törvénykönyvnek abból a szabályából, hogy a kültagok jogállására a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy egy betéti társaságnak nem lehet ötvennél több kültagja. A különféle nézetek ütköztetése szerintem csupán elméleti jelentőségű, ugyanis a betéti társaságok a nyilvános kereskedelmi társaságokhoz hasonlóan csak elvétve fordulnak elő a gyakorlatban. Betéti társaság tagja – ugyanúgy mint bármely más kereskedelmi társaságé – bármilyen személy, még az állam is lehet. Betéti társaságot csak vállalkozás céljára lehet alapítani. Az alapítás tartama lehet határozott vagy határozatlan idő is. A betéti társaság alapítása társasági szerződéssel történik. A törvény szerint a társasági szerződésnek tartalmaznia kell legalább a következő adatokat: – a társaság cégnevét, – a társaság székhelyét, – a tagok megjelölését (név, cégnév, állandó lakóhely, székhely), – a társaság tevékenységi körét, – annak megjelölését, hogy a tagok közül ki a beltag és ki a kültag – a kültagok betéteinek nagyságát. A betéti társaság cégnevében a jogi formára utaló megjelölés többféle változatban használható (itt is a szlovák nyelvű megjelöléseket fordítás nélkül használom): rövidítés nélküli kiírása: „komanditná spoloènos", rövidített kiírása: „kom. spol.", még rövidebb kiírása: „k.s.". A cégnévvel kapcsolatos fontos és megszívlelendő szabály, hogy az a kültag, akinek a neve bele van foglalva a betéti társaság cégnevébe, ugyanúgy felel a társaság kötelezettségeiért, mint a beltag. A betéti társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelmet minden tagnak alá kell írnia (ezeket az aláírásokat hitelesíttetni kell) és ahhoz mellékelni kell a társasági szerződés eredeti példányán vagy hitelesített másolatán kívül a társaság tevékenységi körébe felvett tevékenységek folytatásához előírt engedélyeket is. A betéti társaság üzletvezetésére kizárólag a beltagok jogosultak. Az egyéb ügyekben, ha a társasági szerződés nem tartalmaz más szabályt, a beltagok és a kültagok egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. Az egyes tagok szavazatainak számát a társasági szerződés határozhatja meg, más rendelkezés hiányában minden tagnak (bel- és kültagnak egyaránt) egy szavazata van. A betéti társaság képviseletét a beltagok látják el. Ha a társasági szerződés nem rendelkezik eltérően, minden beltag önállóan jogosult a társaság képviseletére. A társasági szerződést csak a tagok közös akaratából lehet módosítani. A társasági szerződés módosításával a betéti társaságba új bel- vagy kültag is beléphet. Ilyen módon lehetséges bármelyik beltag kilépése is, de a kültag kilépése kizárt. A kültag a részét más személyre (más kültagra vagy olyan személyre, aki nem tagja a társaságnak) a többi tag hozzájárulásával átruházhatja. A társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy kívülálló személyre történő átruházás esetén nem szükséges a többi tag hozzájárulása. A társasági rész átruházásáról szóló szerződést írásban kell megkötni, a szerző félnek ki kell jelentenie, hogy csatlakozik a társasági szerződéshez. A szerződésen a szerződő felek aláírásait hitelesíteni kell. A kültag betekinthet a betéti társaság összes iratába és követelheti az éves mérleg másolatának kiadását. A betéti társaság beltagja a többi tag hozzájárulása nélkül nem folytathat olyan vállalkozói tevékenységet, amely a társaság tevékenységi köréhez tartozik. Ez a tilalom nem érinti az illető tagként való részvételét más kereskedelmi társaságban. A társasági szerződés a konkurencia tilalmát másként is szabályozhatja és kiterjesztheti a kültagra is. A betéti társaságban keletkezett nyereség felosztására a törvény szabályait csak akkor lehet alkalmazni, ha a társasági szerződés nem rendelkezik másként. A törvény szerint a nyereséget előbb két egyenlő részre kell felosztani, az egyik részből csak a beltagok, a másik részből csak a kültagok részesednek. A beltagok részei egyenlőek, a kültagok részesedése a befizetett betéteik aránya szerint alakul. A következő okok vezetnek a betéti társaság végelszámolással történő megszűnéséhez: a) a társasági szerződés határozatlan időre szólt és azt bármelyik tag felmondta, b) valamelyik tag indítványára a bíróság kimondta a társaság megszűnését, c) bármelyik természetes személy beltag meghal (kivétel: ha a társasági szerződés lehetővé teszi, hogy az örököse a társaság tagjává váljon és az örökös ezt az igényét bejelenti, és a társaságban legalább két tag marad), d) a társaság bármelyik jogi személy beltagja megszűnt, e) a társaság bármelyik beltagjának vagyonára csődeljárást indítottak vagy az ilyen kérelmet a bíróság vagyonhiány okából elutasította, f) a társaság bármelyik beltagját megfosztották a cselekvőképességétől vagy abban korlátozták, g) a társasági szerződésben meghatározott megszűnési okok bármelyike bekövetkezett. Az a, c, d, e, és f, pontokban meghatározott esetekben nem szűnik meg a társaság, ha a többi tag (legalább egy beltag és egy kültag) a társasági szerződés módosításával úgy határoz, hogy a társaság a megszűnési okkal érintett tag nélkül is fennmarad. Ha a társaság összes kültagjának megszűnt a tagsága, a beltagok közös elhatározással átalakíthatják a társaságot nyilvános kereskedelmi társasággá. A betéti társaság végelszámolásának befejezése után a maradékvagyon felosztását a társasági szerződés rendelkezései szerint kell elvégezni. Ha a társasági szerződés nem rendelkezik másként, a következő szabályokat alkalmazzák: a) Ha a maradékvagyon értéke meghaladja a tagok által befizetett betéteket, legelőször a befizetett betétek értékét kell visszafizetni, majd a maradékot fel kell osztani két egyenlő részre. Az egyik részt a beltagok között egyenlő részekben kell kifizetni, a másik részt a kültagok között, azok betéteinek arányában kell szétosztani. b) Ha a maradékvagyon értéke csak a kültagok által szolgáltatott betétek értékét haladja meg, a kültagok visszakapják a befizetett betéteik értékét és a maradékot úgy kell elosztani a tagok között, mint az előző pontban. c) Ha a maradékvagyon a kültagok betéteinek visszafizetésére sem elegendő, a maradékvagyont fel kell osztani két egyenlő részre. Az egyik részt a beltagok között egyenlő részekben kell kifizetni, a másik részt a kültagok között, azok betéteinek arányában kell szétosztani. Korlátolt felelősségű társaság A Szlovák Köztársaságban ez a legelterjedtebb társasági forma. Korlátolt felelősségű társaságot vállalkozáson kívül egyéb célra is lehet alapítani és a tagja bármilyen személy lehet. Korlátolt felelősségű társaságot egy személy is alapíthat, és nem lehet ötvennél több tagja. Ha a tagok száma ezt a határt túllépi, a társaságot végelszámolással meg kell szüntetni, vagy át kell alakítani részvénytársasággá, vagy a szétválás szabályai szerint fel kell osztani több társaságra. Egy 1997-ben bevezetett jogszabály-módosítás értelmében az a személy, aki egyedül alapított korlátolt felelősségű társaságot vagy vált ilyen társaság egyetlen tagjává, csak akkor alapíthat újabb korlátolt felelősségű társaságot, ha a korábban alapított társaság megfizette az adó- és vámtartozásait, a társadalombiztosítási járulékokat és az alkalmazottai bérét. Ezt a szabályt több alapító esetében is alkalmazni kell akkor, ha a korlátolt felelősségű társaságot ugyanazok a személyek alapítják, mint a korábbi társaságot. Ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság vagyonára csődeljárás indult, az érintett személy csak a csődeljárás jogerős befejezésétől számított egy év eltelte után alapíthat egyedül korlátolt felelősségű társaságot. Amennyiben a több tagból álló korlátolt felelősségű társaság vagyonára indult csődeljárás, a társaság tagjai ugyanabban az összetételben csak a csődeljárás jogerős befejezésétől számított egy év eltelte után alapíthatnak együtt korlátolt felelősségű társaságot. Az a személy, aki a bíróság jogerős ítélete szerint szándékos cselekedetével okozta a korlátolt felelősségű társaság elleni csődeljárás megindítását, a csődeljárás jogerős befejezésétől számított tíz év eltelte előtt nem alapíthat ilyen társaságot. A korlátolt felelősségű társaság jogi személy és a kötelezettségeiért a saját vagyonával felel. Azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyeknek a tagja(i) ugyanaz(ok) a személy(ek), kölcsönösen kezesként felelnek egymás tartozásaiért. A társaság tagja a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a cégjegyzék adatai szerint még be nem fizetett betétrészének erejéig kezesként felel. A tag felelősségének mértékét a taggyűlési határozattal elrendelt, de még nem teljesített pótbefizetési kötelezettség annak összegével növeli. Csak az a tag érezheti magát biztonságban, aki a betétfizetési és a már elrendelt pótbefizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, és aki vonatkozásában a betét teljes mértékű megfizetésének tényét a cégjegyzékbe bejegyezték. A tag kezességi felelőssége szempontjából nem a betét tényleges befizetése, hanem ennek a cégjegyzékbe történt bejegyzése a döntő. A korlátolt felelősségű társaság olyan társaság, amelynek alaptőkéjét a tagok betétei képezik. A betétek lehetnek pénzbeli vagy nem pénzbeli betétek. Egy betét minimális értéke 30 ezer SKK (mintegy 190 ezer forint – a szerk.) a korlátolt felelősségű társaság alaptőkéje legalább 200 ezer SKK (mintegy 1,3 millió forint – a szerk.). A tagok betéteinek nagysága lehet különböző is, de mindegyik betétnek oszthatónak kell lennie ezerrel. Egy tagnak csak egy betéte lehet. A betétek lehetnek ún. „vegyes betétek" is, ami azt jelenti, hogy egy betét állhat pénzbeli és nem pénzbeli részből. Az alapító tagok a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem benyújtása előtt kötelesek a pénzbeli betéteik legalább harminc százalékát befizetni azzal, hogy a befizetett pénzbeli betétek és az átadott nem pénzbeli betétek értéke együttesen nem lehet kevesebb 100 ezer SKK-nál. Az egyetlen alapító köteles a teljes betétét megfizetni már a társaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése iránti kérelem benyújtása előtt. A fennmaradó betétrészek befizetéséről a társasági szerződés rendelkezhet. A betéteket a társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzésétől számított öt éven belül mindenképpen be kell fizetni. A betét késedelmes fizetése kamatfizetési kötelezettséget vonhat maga után és végső soron a tagnak közgyűlési határozattal történő kizárásához is vezethet. A tag a betétfizetési kötelezettségébe még megállapodással sem számítható be a társaság tartozása a taggal szemben. Ellenkező megállapodás hiányában az üzletrész nagyságát, a szavazatok számát és a társaság nyereségéből vagy maradék vagyonából való részesedést a tagok betéteinek az alaptőkéhez viszonyított aránya szerint kell meghatározni. Korlátolt felelősségű társaságot több személy társasági szerződéssel, egy személy közjegyzői okiratban foglalt alapító okirattal alapíthat. Ezeknek az okiratoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk: – a társaság nevét, – a társaság székhelyét, – a tagok megjelölését (név, cégnév, állandó lakóhely, székhely), – a társaság tevékenységi körét, – a társaság alaptőkéjének nagyságát, a tagok betéteinek nagyságát és tárgyát, a betétek teljesítésének határidejét, – a társaság első ügyvezetőinek nevét és lakóhelyét, valamint azt is, hogy milyen módon járnak el a társaság nevében, – ha az alapítók felügyelőbizottságot is alakítanak, annak első tagjainak nevét és lakóhelyét. A korlátolt felelősségű társaság cégnevében a jogi formára utaló megjelölés a következő változatokban használható: – a jogi forma rövidítés nélküli kiírása: „spoloènos s ruèením obmedzeným", rövidített kiírása: „spol. s r.o.", még rövidebben „s.r.o." Ennél a társasági formánál nem kötelező alapszabály kiadása. A társaság alapszabályát, már ha készítenek ilyet, nem az alapítók, hanem a taggyűlés hagyja jóvá. A társasági szerződésen az alapítók, illetve azok képviselőinek aláírásait hitelesíteni kell. A cégbejegyzés iránti kérelemhez a társasági szerződésen vagy az alapító okiraton és az ügyvezető(k) erkölcsi bizonyítványán, illetve bizonyítványain kívül csatolni kell: – a betétkezelő nyilatkozatát a betétrészek befizetéséről, – az alapítók írásbeli nyilatkozatát arról, hogy alapítói vagy tagjai-e más korlátolt felelősségű társaságnak, – ha a társaságot egy olyan személy alapította, aki tagja más egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnak is, igazolásokat arról, hogy ez a már létező társaság megfizette az adó- és vámtartozásait, a társadalombiztosítási járulékokat és az alkalmazottai bérét, – ha a társaságot több olyan személy alapította, akik ugyan ebben az összetételben már tagjai más korlátolt felelősségű társaságnak is, igazolásokat arról, hogy ez a már létező társaság megfizette az adó- és vámtartozásait, a társadalombiztosítási járulékokat és alkalmazottai bérét. A korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzése iránti kérelmet az összes ügyvezetőnek alá kell írnia. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Egy üzletrész több személy tulajdonában is lehet. Ezek a személyek a betétük megfizetéséért egyetemlegesen felelnek és a jogaikat a társasággal szemben csak kijelölt közös képviselőjük útján érvényesíthetik. Az üzletrész átruházását más tagra a társasági szerződés kizárhatja, társaságon kívüli személyre pedig megengedheti. Az üzletrész átruházásához általában szükséges a taggyűlés hozzájárulása, ettől a társasági szerződésben el lehet térni. Az üzletrész csak akkor örökölhető, ha azt a társasági szerződés kifejezetten megengedi. Az üzletrész a taggyűlés hozzájárulásával, hacsak azt a társasági szerződés nem zárja ki, átruházás, öröklés vagy a tag jogutódjára történő átszállás eseteiben felosztható. A legkisebb betétnagyságra vonatkozó szabályokra ilyenkor is figyelemmel kell lenni. Az üzletrész átruházása kizárólag írásbeli szerződéssel történhet, amelyben a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia a társasági szerződés betartására és amelyen a szerződő felek aláírásait hitelesíteni kell. Az üzletrész szerződéssel történő átruházása esetén az átruházó a szerző fél kezeseként felel az átruházott üzletrészhez tartozó betét befizetésének teljesítéséért. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a volt tag felelőssége a társaság tartozásaiért nem az üzletrész átruházásáról szóló szerződés megkötésével, hanem a tagváltozásnak a cégjegyzékbe történt bejegyzésével szűnik meg. Abban az esetben, hogy ha az összes üzletrészt egyetlen tag szerzi meg és a betétek még nincsenek maradéktalanul befizetve, ez a tag az utolsó szerzéstől számított három hónapon belül köteles vagy a betéteket teljes mértékben befizetni, vagy az egyesült üzletrész egy részét másra átruházni. A társaság semmilyen esetben sem szerezheti meg a saját üzletrészét. A főszabály szerint a tagok a nyereségből a befizetett betéteik arányában részesednek, ettől a társasági szerződés eltérhet. A társaság alaptőkéjének, tartalékalapjának és a tartalékalap feltöltésére rendelt eszközöknek a terhére nem lehet osztalékot kifizetni. Szabálytalan kifizetés esetén a tagok kötelesek a kapott összegeket visszafizetni, és ezért az az ügyvezető, aki az ilyen kifizetéssel kifejezetten egyetértett, kezesként felel. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörét ez az egyetlen tag gyakorolja. A taggyűlés dönthet a társaság más szervének hatáskörébe tartozó kérdésekben is, de mindenképpen a kizárólagos hatáskörébe tartozik: – az alapítók által a társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése előtt a társaság nevében tett jognyilatkozatok visszautasítása, – az éves mérleg, a nyereség felosztásának és a veszteségek megtérítésének jóváhagyása, – az alapszabály és annak módosításának jóváhagyása, – a társasági szerződés módosítása, – az alaptőke felemelése vagy leszállítása, – az ügyvezetők megválasztása, visszahívása és díjazása, – a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazása, – a tag kizárása a betét- vagy a pótbefizetési kötelezettség nem teljesítése esetén, – döntés a társaság esetleges megszüntetéséről, ha azt a társasági szerződés megengedi, – más olyan kérdések, amelyeket jogszabály vagy a társasági szerződés a taggyűlés hatáskörébe utal. A taggyűlés összehívására, annak határozatképességére és a határozatok meghozatalához szükséges szavazattöbbségre elsősorban a társasági szerződés (és esetleg az alapszabály) rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a társasági szerződés nem tartalmaz más szabályt, a taggyűlést a napirend megjelölésével az ügyvezető hívja össze, írásbeli meghívóval. A meghívók kézbesítése és a taggyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell lennie. A taggyűlés akkor határozatképes, ha legalább a szavazatok felével rendelkező tagok jelen, vagy képviselve vannak. A tagot a taggyűlésen az ügyvezető és a felügyelőbizottság tagja nem képviselheti. A betét minden ezer koronája egy szavazatra jogosít. A törvény a határozathozatalhoz szükséges legkisebb szavazattöbbséget a jelenlévők szavazatainak egyszerű többségében szabja meg. Vannak olyan kérdések is, amelyekben a törvény a döntés meghozatalához a tagok összes szavazatainak kétharmadát követeli meg, ezek a következők: – az alapítók által a társaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése előtt a társaság nevében tett jognyilatkozatok visszautasítása, – az alapszabály és annak módosításának jóváhagyása, – a társasági szerződés módosítása, – az alaptőke felemelése vagy leszállítása, – döntés a társaság megszüntetéséről, ha azt a társasági szerződés megengedi. Minden korlátolt felelősségű társaságnál évenként legalább egyszer taggyűlést kell tartani. Kötelező a taggyűlés összehívása akkor, ha a tartalékalap a legutóbbi taggyűléskori mértékének fele alá csökkent. A szavazatok több mint tíz százalékával rendelkező tagok kérhetik a taggyűlés összehívását. Ha az ügyvezető a kérelmüknek egy hónapon belül nem tesz eleget, a taggyűlést ők maguk hívhatják össze. A megismételt közgyűlésről a törvény említést sem tesz, mindamellett annak lehetőségét nem zárja ki. A megismételt közgyűlést ezért a társasági szerződésben ajánlatos szabályozni. Ilyen szabályozás hiányában ugyanis nincs lehetőség megismételt közgyűlés tartására. Ez a körülmény adott esetben a társaság működésének ellehetetlenüléséhez vezethet. A taggyűlés határozatát bármelyik tag, az ügyvezető, a végelszámoló, a felszámoló vagy a felügyelőbizottság bármelyik tagja bírósági úton megtámadhatja. A korlátolt felelősségű társaság tagjai taggyűlésen kívül is hozhatnak határozatot. Ilyen esetben a határozat tervezetét az ügyvezető – az írásbeli nyilatkozatuk megtételére nyitva álló határidő megjelölésével – ismerteti a tagokkal. A tagok a nyilatkozataikat az ügyvezetőnek küldik meg. Azt a tagot, aki a megadott határidőig nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mint aki nem ért egyet a határozattervezettel. A döntéshozatalhoz szükséges szavazattöbbségre a taggyűlésen hozott határozatokhoz szükséges szavazatszámok az irányadók. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője csak olyan természetes személy lehet, aki cselekvőképes és még nem volt vállalkozással összefüggő szándékos bűncselekményért elítélve. Ügyvezető lehet olyan személy is, aki nem tagja a társaságnak, de nem lehet olyan személy, aki tagja a társaság felügyelőbizottságának. A társaság ügyvezetőjének jogkörét csak társasági szerződéssel, alapszabállyal vagy a taggyűlés határozatával lehet korlátozni. Az ügyvezető jogkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Ha a társaságnak több ügyvezetője van, a társasági szerződés vagy az alapszabály előírhatja, hogy az ügyvezetők milyen módon járhatnak el, ennek elmulasztása esetén a társaságot minden ügyben mindegyikük önállóan képviselheti. A képviselet módját bejegyzik a cégjegyzékbe. A Kereskedelmi Törvénykönyv a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője számára a konkurencia tilalmának keretében előírja, hogy: – nem köthet a saját nevében vagy saját számlájára olyan üzleteket, amelyek a társaság vállalkozói tevékenységével összefüggenek, – nem közvetítheti más személynek a társaság üzleteit, – nem lehet korlátlanul felelős tag más kereskedelmi társaságban, – nem lehet hasonló tevékenységi körrel rendelkező társaság ügyvezetője, ügyvezető vagy más szervének tagja, hacsak nem olyan társaságról van szó, amelyiknek az a társaság is a tagja, amelyikben az ügyvezetői jogkörét gyakorolja. Ehhez képest a társasági szerződés és az alapszabály a konkurencia tilalmának tartalmát kiszélesítheti, de nem szűkítheti, sőt azt is előírhatja, hogy a konkurencia tilalma milyen terjedelemben vonatkozik a tagokra. A korlátolt felelősségű társaságokban nem kötelező a felügyelőbizottság létrehozása. A társaság tagja nem léphet ki a társaságból, a tagsága a társaságban csak – a halálával (jogi személy esetében a megszűnésével), – az üzletrészének átruházásával, – a társaság alaptőkéjének leszállításával, – a taggyűlésnek a kizárásáról történt határozatával, – bírósági határozattal szűnhet meg. A korlátolt felelősségű társaság alaptőkéjének leszállításánál a taggyűlés határozhat a tag teljes betétének visszaadásáról. A taggyűlés a tagot csak akkor zárhatja ki, ha nem teljesítette a betétbefizetési kötelezettségét vagy nem tett eleget a pótbefizetési kötelezettségének. A tag kérheti a bíróságtól a tagsága megszüntetését, ha igazságosan nem várható el tőle, hogy a társaságban maradjon. A korlátolt felelősségű társaságban a tag tagságát, az ellene indított csődeljárás, illetve annak vagyonhiány okából történt elutasítása is megszünteti. A társaság a törvényben meghatározott feltételek esetén kérheti a bíróságtól a tag kizárását. Maga a korlátolt felelősségű társaság az általános, minden kereskedelmi társaság megszűnéséhez vezető okokon kívül akkor is megszűnik, ha a bíróság a tagok vagy az ügyvezető kérelmére a törvényben meghatározott okokból kimondta a társaság megszűnését. A társasági szerződésben meg lehet határozni olyan feltételt vagy feltételeket, amelyek bekövetkezése a társaság megszűnésével jár együtt. A korlátolt felelősségű társaságnak a végelszámolás után fennmaradt maradékvagyonát a tagok között a betétek befizetett részeinek arányában osztják fel, hacsak a társasági szerződés erre nézve nem tartalmaz eltérő rendelkezést. Dr. Lengyel László