A cégeknél bevett szokás, hogy alkalmanként kisebb-nagyobb ajándékokkal lepik meg üzletfeleiket, illetve termékeik vásárlóit. Az üzleti partnerek számára az ajándék üzenete az, hogy a cég kész a további együttműködésre, míg a vásárlók esetében a termék vonzóbbá tétele a cél. Az üzleti ajándékozásra fordított költségek elsősorban karácsony táján ugranak meg. A kisebb vállalkozások rendszerint olcsóbb - jellemzően saját gyártmányú - ajándékokkal lepik meg üzlettársaikat, a nagyobb cégek viszont az üzlet méretei miatt bőkezűbbek. A vásárlók megnyerésére a termékek megvásárlása esetén adott ajándékok (gyógyszer mellé törülköző vagy cigaretta mellé öngyújtó), illetve a pontgyűjtő akciókkal nyerhető ajándékok szolgálnak, amelyek klasszikus értelemben nem reprezentációs célúak. Az ajándékozás gesztus, ám annak elszámolása a könyvelésben már kevésbé szívderítő a cégeknek. A vállalkozások az ajándékokra fordított kiadásaikat - egyes adótörvények alapján - az üzleti vendéglátással kapcsolatos kiadásokat magában foglaló reprezentációs költségek közt számolhatják el. A könyveléskor azonban ügyelni kell arra, hogy több adótörvény is tartalmaz erre vonatkozóan előírásokat. Az áfatörvény csak az 500 forintnál nem drágább termékeket fogadja el üzleti ajándékként, ezen összeg felett nem igényelhető vissza az azt terhelő 12 vagy 25 százalékos áfa. Ugyanez a szabály nem vonatkozik a nagyobb megrendelések esetén adott klasszikus árumintára. Az üzleti partner képviselőjének azonban elméletileg értékhatár nélkül adható ajándék szja-mentesen - természetesen valamiféle üzleti eseményhez, például tárgyaláshoz kapcsolódva. A gyakorlatban persze a józan ész mértéket szab az üzleti ajándékok kiválasztásakor. Annak ellenére, hogy a törvény nem ír elő értékhatárt, a tapasztalatok azt mutatják, hogy szja fizetése nélkül csak az ésszerűség határain belül ajándékoznak a cégek, és az igazán nagy értékű ajándékok után - a jogszabály-értelmezés nehézségei miatt - inkább adót fizetnek, elkerülve így az esetleges szigorú bírságokat. Az szja-törvény előírása szerint évente három alkalommal adható 500 forintot meg nem haladó értékben ajándéktárgy adómentesen, ezen összeg felett az adóköteles természetbeni juttatásra vonatkozó elszámolást kell alkalmazni, annak szja-vonzatával. A társasági adótörvény alapján amennyiben a reprezentációs költségként elszámolt tétel nem haladja meg az árbevétel fél százalékát, az adóalapot nem kell módosítani. Fél százalék felett már növeli az adóalapot ez a tétel, de csak a reprezentációs költségnek az árbevétel fél százalék feletti összeggel (a cégek adócsökkentő gyakorlatáról lásd keretes írásunkat). Az Arthur Andersen adómenedzsere szerint a törvényi szabályozás sokat tisztult e téren, de még mindig vannak ellentmondásos előírások. Alföldi Csaba nem ért egyet a tényleges vállalkozás érdekében felmerült költségek megadóztatásával. Szerinte nem lehet tételesen meghatározni és szabályozni az ebbe a kategóriába tartozó költségeket, de további pontosításokra ezen a téren szükség van. Az adótanácsadó cég munkái során gyakran találkozik hibás elszámolásokkal, ami abból fakad, hogy a vállalkozások nem tudják megfelelően elkülöníteni a más elszámolás alá eső reklám- és reprezentációs költségeket. (NAPI) **** KERETBEN **** Visszatérítési szabályok A kisvállalkozások többségénél kedvelt adócsökkentő módszer a személyes ebédek és vacsorák elszámolása, de az érvényes jogszabály miatt törekednek arra, hogy az elszámolt összeg ne haladja meg az árbevétel fél százalékát. A nagyobb vállalkozásoknál - főleg a szolgáltató cégeknél - nem elsődleges szempont, hogy a reprezentációs költség ne haladja meg a forgalom fél százalékát, itt ugyanis már milliárdos üzletek sikere múlhat egy-egy üzleti ebéden vagy vacsorán.