Bár a külföldi gazdasági szereplők magyarországi letelepedésének csak egyik eleme az 1995-ben megkezdődött devizaliberalizáció, a forint konvertibilitási szintjének emelkedése lényegesen hozzájárult a külföldi tőke beáramlásához és a képződött nyereség újrabefektetéséhez. Az elmúlt években megnőtt a magyar befektetők külpiaci aktivitása is, de távolról sem olyan mértékben, mint a tőkeimport. A belföldiek által portfólió-befektetésként liberalizáltan vásárolható részvények és kötvények állománya például nem éri el a 400 millió dollárt, míg - a kötvények között csak a forintban denomináltakat figyelembe véve - e két értékpapírtípusból külföldi kézben tartósan 4 milliárd dollár felett van az állomány. Az egyenlőtlenséget nemcsak a bel- és a külföldiek befektetői magatartásának fejlettségbeli eltérése magyarázza, hanem az is, hogy a devizatörvény - éppen a tőkeimport elősegítése érdekében - előbb a külföldieknek tett engedményeket. Hasonló aszimmetria figyelhető meg a rövid és hosszú lejáratú devizaműveletek felszabadításának időzítésében - a makrogazdasági egyensúlyt kevésbé veszélyeztető hosszú lejáratúak javára -, illetve abban, hogy a gazdaság motorjának tekintett hitelintézetek kezdettől fogva nagyobb mozgásteret élveztek, mint más társaságok. A devizatörvény hatályba lépése után a belföldiek mozgásterének bővítésére és a rövid lejáratú tőkemozgások felszabadítására került át a hangsúly. Ennek jegyében fogantak az idén hatályba lépő intézkedések is. A belföldiek ettől az évtől kezdve engedély nélkül nyújthatnak éven túli lejáratú devizahiteleket az OECD-tagországok vállalkozásainak és ott élő állampolgárainak. Az év második felétől meg lehet vásárolni az OECD-országokban működő befektetési alapok jegyeit is, ha azok portfóliójában nagyobbrészt olyan eszközök vannak, amelyeket a belföldiek ma is szabadon megvehetnek. Ezzel megkezdődik a rövid lejáratú tőkeműveletek korlátainak lebontása. A belföldi befektetési alapok portfólió-kezelését segítik azok az új szabályok, amelyek szerint a portfólió külföldi eszközei, illetve az azok értékesítéséből származó ellenérték és hozam külföldön tartható, ha azt olyan új eszközökbe fektetik be, amelyek megvásárlása a belföldiek számára ma is megengedett. Tavalyelőtt a nemzetközi pénz- és tőkepiaci válság a tőkemozgások volatilitásának felerősödéséhez vezetett, ami visszaigazolta a magyarországi devizaliberalizációs politika óvatosságát. Bár a rövid lejáratú tőkeműveletek korlátainak megszüntetésében egyre kevésbé érvényesíthető a fokozatosság - mivel az újabb csatornákat nyit meg a szabályok megkerülésére -, a jegybank kitart az óvatosság mellett mindaddig, amíg a külső és a belső makrogazdasági feltételek nem válnak egyaránt kedvezővé. Az MNB szerint a meglévő korlátozások egy lépésben történő lebontásához elengedhetetlen a körültekintő devizapiaci szabályozás, a tőkepiaci felügyelet megerősítése, valamint az, hogy az ország európai uniós tagsága belátható közelségbe kerüljön. T. K. ZS.