A vállalkozások finanszírozási igénye közvetett adatok alapján valószínűleg emelkedett a második negyedévben az elsőhöz képest, de még így is jócskán elmaradt az elmúlt év azonos időszakának GDP-arányos szintjétől. A központi bank elemzése szerint ennek kettős oka volt: emelkedett a vállalatok rendelkezésre álló jövedelem az előző évhez képest, ám e forrásnövekedés ellenére a beruházási aktivitás - bár a GDP növekedését meghaladó ütemben bővült - nem érte el az elmúlt év kiugróan magas szintjét. A vállalatok rendelkezésre álló jövedelmének bővülését a második negyedévben elősegítette a termelékenység növekedése, a pénzügyi szabályozók kedvező változása, valamint a külföldi profitkivonás tavalyinál kisebb volta. Ennek ellenére az MNB nem számít a vállalatok GDP-arányos jövedelmezőségének javulására, mivel véleménye szerint a második negyedévben visszaforgatott profit forrásnövelő hatása átmeneti jelenség. Az év egészében a profitkivonás a tavalyi szintet érheti el. A második félév vállalati jövedelmezőség-kilátásait rontja, hogy a nettó exportőrök tavalyi második féléves profitjára jótékonyan ható átmeneti reálleértékelődés után idén kismértékű reálfelértékelődés tapasztalható. A második negyedévben a vállalati szektor mérsékelte belföldi finanszírozási igényét, ennek hátterében a csökkenő hitelkereslet és a pénzügyi eszközök felhalmozása áll. A csökkenő hitelkeresleten belül visszaesett a forint-, illetve a belföldi hitelek részaránya. Ezt az magyarázhatja, hogy a devizafinanszírozás relatív költségei csökkentek azon vállalatok számára, amelyekre nem hatott a feltörekvő piacokra vonatkozó kockázati prémium növekedése. E körbe elsősorban a multinacionális vállalatok magyar leányai tartoznak. Ezek a társaságok döntően exportálják magyarországi termelésüket, így számukra tevékenységük devizában való finanszírozása természetes fedezetet jelent a forint árfolyamkockázatával szemben. A vállalati szféra eladósodottságának növekedése így túlnyomó részt devizában történt. D. GY.