Hivatalosan szeptember végén mutathatja be az Európai Bizottság az Európai Unió állatjóléti szabályozásának szigorítására tett javaslatait, ugyanakkor az erről szóló részletes dokumentum a napokban nyilvánosságra került, felfedve Brüsszel terveit.

Az Európai Unió állatjóléti szabályozása a világon a legszigorúbb, felülvizsgálatára pedig azért kerül most sor, mert a jelenlegi uniós szintű irányelvek és jogszabályok egy része elavult, utoljára 2009-ben lettek felülvizsgálva és frissítve. A technológia fejlődése és a lakosság szigorúbb elvárásai miatt időszerűvé vált egy új szabályozás.

Brüsszel négy területen hozna jelentős változásokat a haszonállatok jólétének növelésére:

  1. a haszonállatok leölés előtti jólétének fokozása;
  2. az állatjólét növelése a szállítás során;
  3. állatjóléti címkézés bevezetése;
  4. az uniós szabályok kiterjesztése a harmadik országokból behozott állati termékekre.

A javaslatok célja, hogy 2038-ra több milliárd haszonállat élhessen jobb körülmények között.

Vége a ketrec korszakának

Az Európai Bizottság már döntött a baromfifélék, például a tojótyúkok és a  brojlercsirkék ketreces tartásának tilalmáról azt követően, hogy az „End of the cage age” (A ketreckorszak vége) elnevezésű mozgalom az európai uniós polgári kezdeményezés intézményének keretében összegyűjtötte a kellő mennyiségű aláírást, így a bizottságnak napirendre kellett vennie a kérdést.

Brüsszel figyelembe véve a ketrectilalmat támogató kampány sikerét 2021-ben döntött a baromfitartókat súlyosan érintő tilalomról, ám a ketreces tartás fokozatos kivezetéséről eddig nem derültek ki részletek.

A ketrecen túli korszak áremelkedéssel és csődhullámmal fenyeget

A brojlercsirkék és a tojótyúkok ketreces tartásának megszűntetésére tett javaslatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, amely ajánlásokat is megfogalmazott a tartási körülményekre. Az európai baromfiágazat érdekképviseletei tudományosan megalapozatlannak tartják az ajánlásokat és az árak emelkedésére, valamint a gazdák csődhullámára figyelmeztetnek. Bővebben>>>

A most kiszivárgott tervezet szerint

Brüsszel az összes haszonállatra kiterjesztené a ketrectilalmat, egy-két ritka kivétellel.

Szintén uniós tilalom alá esnének azok a ketrecek és ládák, amelyeket a szarvasmarha és a sertés ellésekor alkalmaznak azzal a céllal, hogy korlátozzák az állat mozgását.

A ketreces tartás megszüntetése nem azonnal lépne életbe, az átállásra tíz éve lenne az érintett állattartóknak. A dokumentum szerint a javaslatok összhangban vannak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásaival.

Az indoklás szerint a ketrectilalomra vonatkozó javaslatok során a bizottság figyelembe veszi, hogy az emberek sokkal kevésbé tolerálják az állatok szenvedését, a megváltozott elvárásoknak pedig már nem tesz eleget a jelenlegi, 2009-es szabályozás.

Brüsszel a csonkolás gyakorlatával is leszámolhat

A tervezet szerint a bizottság javaslatot tesz a csonkítási gyakorlatok tilalmára is. Ez elsősorban a baromfitartókat érinti: a szabadtartásban nevelt csirkék csőrének egy részét lemetszik azért, hogy ne tudják egymást megsebesíteni. Brüsszel emellett megtiltaná

  • a farok dokkolását, visszavágását, ami elsősorban a kutyáknál jellemző;
  • a szarvasmarhák szarvának eltávolítását;
  • valamint a sertések műtéti kasztrálását.

A tilalom nem azonnal lépne életbe, hanem – az érintett állatoktól függően – 5, 10 és 15 éves átmeneti időszakot követően.

A vágóhidakat is „barátságosabbá” tenné az EU végrehajtó testülete, betiltva azokat a vágási gyakorlatokat, amelyek az állatok szenvedésével járnak.

Tilos lenne emellett megölni a hímnemű, vagyis nem tojó naposcsibéket, ami napjainkban általános, mivel hasznosításukra nincs lehetőség.

Nem kerül tiltólistára az élőállatok szállítása

Az elmúlt hónapokban az állatjóléti vita a ketreces tartás mellett az élőállatok szállításáról szólt. A zöldpárti képviselők és az állatvédő civil szervezetek régóta el akarják érni, hogy élőállatot ne lehessen az EU-ból harmadik országba szállítani, mivel a hosszú szállítás megviseli az állatokat.

A kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság számol egy ilyen korlátozás súlyos gazdasági hatásaival, ezért továbbra is lehetővé tenné a harmadik országba szállítást, de jelentős szigorításokkal.

A kiszivárgott információk szerint

  • a vágásra ítélt állatoknál a szállítási idő legfeljebb 9 óra lehet;
  • más célból legfeljebb 21 óra;
  • 25 és 30 Celsius-fok közötti hőmérséklet esetén a szállítási idő legfeljebb 8 óra lehet;
  • míg 30 Celsius-fok felett csak éjszaka lehetne élőállatot szállítani.

Jön a várva várt szigor a harmadik országokkal szemben?

A dokumentum egyik legfontosabb fejezete a kereskedelmet érinti. Az EU tagállamainak többsége – élükön Franciaországgal és Magyarországgal – régóta el szeretné érni, hogy a harmadik országokban előállított termékek behozatalának feltétele legyen a szigorú uniós állatjóléti szabályok betartása.

Szigorú szabályok garantálnák, hogy állatokat csak annyi ideig lehessen szállítani, amennyit szenvedés nélkül elviselnek
Szigorú szabályok garantálnák, hogy az állatokat csak annyi ideig lehessen szállítani, amennyit még szenvedés nélkül elviselnek. Teljes szállítási tilalom ugyanakkor nem várható.

Jelenleg az európai gazdák versenyhátrányban vannak, mivel a szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül kedvezményes vám- és kvótaszabályok mellett behozott élelmiszerek gyártásánál a harmadik országok szabályozása az irányadó. Ezek pedig jóval lazábbak, mint az EU-ban: Brazíliában vagy Ukrajnában sokkal kisebb önköltség mellett tudnak mezőgazdasági alapanyagokat és feldolgozott élelmiszereket előállítani a termelők, mint az unióban, éppen ezért a helyi termékeknél jóval olcsóbb a belső piacokon megjelenő import.

A harmadik országokban nem kell betartaniuk a gazdáknak a költséges és szigorú uniós állatjóléti elvárásokat a behozott termékek előállításánál sem. Ez sok európai tagállam szerint mind gazdaságilag, mind erkölcsileg aggályos.

Vita tárgya ugyanakkor, hogy miként lehetne az uniós szigort globálisan kiterjeszteni úgy, hogy Európa ne veszítse el a kereskedelmi partnereit. Kérdéseket vet fel emellett az ellenőrzés mikéntje is, illetve a nemzetközi kereskedelmi megállapodások megszegése is felmerülhet.

A dokumentum külön kitér a baromfihús és a tojás importjában legfontosabb kereskedelmi partnerre, Ukrajnára. Kiemelik, hogy Kijev az uniós csatlakozásra készül, amelynek egyik alapvető feltétele, hogy bevezesse az uniós állatjóléti gyakorlatokat.

A szőrmebiznisznek is véget vetne Európa

Az állatjóléti intézkedések között több népszerű, ám összességében kisebb piaci hatással járó gyakorlatot is megemlít a bizottsági anyag.

Ilyen a prémtenyésztés teljes betiltása, vagyis nem lehetne állatot tartani pusztán a bundája felhasználása céljából. Az iparági lobbi befolyása miatt ugyanakkor sok állatvédő attól tart, hogy a szőrmeiparág erős lobbiereje miatt ez a javaslat végül kikerül a brüsszeli tervezetből.

Szintén említésre méltó az állatjóléti címkézés bevezetése az egész EU-ban. Ez a jelenlegi tervezet szerint önkéntes alapon történne: a gyártók maguk dönthetnék el, hogy feltüntetik-e az állati termékek címkéjén például a tartási körülményeket vagy a feldolgozás módját. Ilyen információkat jelenleg is találnak az európai fogyasztók, legtöbbször a tojáson olvashatják, hogy ketreces, vagy szabadtartásból származik-e a termék.

Több javaslat jól hangzik, de bevezetése nem valószínű

Az állatjóléti szabályok jelentős szigorítására vonatkozó javaslattal kapcsolatban a szakértők óvatosságra intenek. Emlékeztettek: az Európai Unió egészére vonatkozó kötelezettségekről nem csak az Európai Bizottságnak, de az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is határozniuk kell.

Az állattartók, a vágóhidak és az élelmiszeripari szerepelők ugyanakkor jelentős lobbierejükkel a végsőkig nyomást gyakorolnak majd az uniós döntéshozatali folyamatban.

Ez valahol érhető, mivel az állatjóléti szigorítások miatt az európai gazdák jelentős részének költséges beruházásokat kell végrehajtaniuk, hogy ezeknek megfeleljenek. Ráadásul a bizottsági dokumentum is kiemeli: a 2038-ig tartó átmeneti időszakban a feladat, hogy ki kell dolgozni új eljárásokat azokon a területeken, ahol nincs alternatívája a betiltandó állattartási gyakorlatoknak.