A tejelő szarvasmarhák, a víziszárnyasok, vagyis a kacsák és a libák, valamint a fürjek tartási körülményinek javítására tett tudományos ajánlást az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA).

A két új jelentés annak a sorozatnak a része, amelyben az Európai Unió hatósága a haszonállatok jólétéről folytatott vizsgálatának eredményeiből kiindulva javaslatokat fogalmaz meg a tartási körülmények felülvizsgálatára. Az EFSA következtetései kulcsfontosságúak, mivel a hatóság véleménye irányadó lehet az EU állatjóléti szabályozásának folyamatban lévő felülvizsgálatánál.

Brüsszel szinte mindent megtiltana az állattartóknak, de csak 2038-tól

A ketreces állattartás teljes tilalmára, a csőr, a farok és a szarv csonkításának betiltására, az élőállatok szállításának szigorúbb szabályozására is javaslatot tehet szeptemberben az Európai Bizottság az Európai Unió állatjóléti szabályainak szigorításáról szóló kiszivárgott dokumentum szerint. Bővebben >>>

Az Európai Unióban a világon a legszigorúbbak az állatjólétre vonatkozó szabályok, ugyanakkor a felülvizsgálatra szükség van, mivel a jelenlegi, 2009-es szabályozás több ponton elavult, és nem tükrözi a fogyasztók átalakult elvárásait sem.

A napsütötte legelő már nem elegendő

Az EFSA tejhasznú tehenek tartására vonatkozó javaslatai közül kiemelkedő az egy állatra jutó terület méretének meghatározása. A hatóság szerint az állat jólétéhez legalább kilenc négyzetméteres hely szükséges. Emellett nem javasolják az állat megkötését, mivel korlátozza az állatokat a természetes viselkedésben.

A jelentés emellett kiemeli, hogy szükség van a tehenek rendszeres legeltetésére. Az állatjólét fokozása érdekében részletes ajánlásokat fogalmaz meg a legelők, például a gyep minőségéről, vagy az árnyékba húzódás fontosságáról.

Az EFSA jelentése részletesen kitér a szarvasmarhák megfelelő elhelyezésére, beleértve az istállók berendezését. Emellett rámutat arra is, hogy a jelenlegi gyakorlatokhoz képest sokkal gyakrabban kell ellenőrizni, hogy a teheneket nem érte-e sérülés, vagy nem kaptak-e el valamilyen fertőzést, ami anyagcsere-zavart okoz, vagy megfertőzi az egész állományt.

Nem tolerálható a ketreces tartás

A szakértők megvizsgálták a kacsák, a libák és a fürjek jólétét veszélyeztető körülményeket is. A hatóság emberei – hasonlóan a brojlerekhez és a tojótyúkokhoz – arra jutottak, hogy a ketreces tartási rendszerek mindegyike károsan befolyásolja a jólétüket, vagyis ezeknek a rendszereknek a használatát el kell hagyni a jövőben.

A liba kényszeretetését, vagyis a libatömés állatjóléti hatását nem vizsgálta az Európai Unió hatósága
A liba kényszeretetését, vagyis a libatömés állatjóléti hatását nem vizsgálta az Európai Unió hatósága

A kacsát és a libát legtöbbször a májuk miatt hasznosítják.

Az uniós élelmiszerhatóság nem vizsgálta a szárnyasok hízlalására, vagyis a libatömésre vonatkozó gyakorlatokat.

A víziszárnyasok jólétéhez nagy térre van szükség, lehetőség szerint szabadtartási rendszerekben a tömési időszakon kívül. Fontos a hatóság szerint, hogy a szárnyasoknak nagyobb mozgásterük legyen, felfedezhessék a környezetet. Ahhoz, hogy a kacsák és a libák jól érezzék magukat, szükségük van olyan nyílt vízre, amelynek a vize tiszta és számukra is könnyedén megközelíthető.

A ketrec betiltását támogatja az EU szakhatósága

A hatóság a haszonállatok jólétének vizsgálatáról még februárban tette közzé az első jelentést, amely a baromfitartás körülményeivel foglalkozott.

A ketrecen túli korszak áremekedéssel és csődhullámmal fenyeget

A brojlercsirkék és a tojótyúkok ketreces tartásának megszűntetésére tett javaslatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság. A szervezet emellett ajánlásokat fogalmazott meg a tartási körülményekre. Az európai baromfiágazat érdekképviseletei tudományosan megalapozatlannak tartják az ajánlást és az árak emelkedésére, valamint a gazdák csődhullámára figyelmeztetnek. Bővebben >>>

A dokumentum fontos lépés a teljes ketrectilalom felé. Jelentésében emellett kiemelte:

a brojlercsirkék és a tojótyúkok ketrecmentes tartása jelentősen növeli az állatjólétet, ezért támogatják a tilalmat és a szabadtartás körülményeinek további javítását.

A hatóság emellett egy-egy átfogó, egyenként mintegy 200 oldalas tanulmányt is publikált a brojlerek és a tojótyúkok tartásának helyes gyakorlatáról, valamint azokról a szempontokról, amelyek figyelembevételével mérhető a szárnyasok jóléte.

Az iránymutatások közül a legfontosabbak:

  • a csonkolás tilalma (csőr, szárny);
  • a ketreces tartás tilalma;
  • a takarmánykorlátozás tilalma;
  • jóval nagyobb hely;
  • kisebb állatsűrűség;
  • megfelelő világítás és hőmérséklet;
  • a por és a zaj csökkentése;
  • a tartáshoz szükséges tárgyak megfelelő elhelyezése;
  • valamint az állatjólét megállapításához szükséges szempontok meghatározása.

Már látható az új állatjóléti szabályok iránya

A 2009-es állatjóléti szabályozás felülvizsgálatának iránya mára világossá vált:

várhatóan sokkal részletesebben és pontosabban írja elő az egyes haszonállatok jólétéhez szükséges tartási körülményeket a jövőben az EU. Emellett az élőállatok szállításával kapcsolatban is szigorúbb elvárásokat kell betartani.

A jelenlegi szabályozás általánosságban kimondja, hogy az állattartóknak olyan gyakorlatot kell alkalmazniuk, amely minél kevesebb szenvedést és fájdalmat okoz az állatnak. Ezen felül bizonyos haszonállatoknál az utódokra vonatkozó jóléti intézkedéseket fogalmaz meg részletesen a felülvizsgálat alatt álló irányelv, de összességében nem szabályozza a legapróbb részletekig az állattartókat.

Ez az általános elv egyébként egyidős az állattenyésztés több évezredes hagyományaival.

Túlzó kampány a gazdák ellen

Az állatvédő szervezetek rendszeresen kiemelik kampányaikban az állatok szenvedését és sokszor túlzó, hatásvadász képsorokkal próbálják meggyőzni az embereket a szenvedésükről. Éppen ezért a civil szervezetek egyre több kampányt indít az állattartók védelmében. Ezekben a kampányokban arra mutatnak rá, hogy

a haszonállattartás az emberiséggel egyidős hagyomány, és a történelem során mindig odafigyeltek az emberek arra, hogy az állataik ne szenvedjenek.

A kisgazdaságok többségében pedig a haszonállatok szinte családtagnak számítanak. Az állattartás objektív bemutatása érdekében egyre több az olyan európai kezdeményezés, amely arra irányul, hogy a városi fiatalok testközelből ismerkedhessenek meg a mezőgazdaság ezen ágazatával.

Versenyhátrányban az európai állattartás

Egyre kilátástalanabb helyzetben érzik magukat az EU állattenyésztői, mivel a húsfogyasztásellenes kampányok és a klímaváltozás miatt elszenvedett megbélyegzés mellett komoly gazdasági hátrányt is el kell viselniük.

Ennek oka, hogy a folyamatosan változó és szigorodó EU-s állatjóléti intézkedések következményeként jelentős beruházásokra kényszerülnek a gazdák. Ilyen váratlan kiadás volt a 2010-es évektől az EU-konform tyúkketrecek bevezetése, amely elkerülhetetlenné tette a költséges beruházások kivitelezését, ráadásul a legtöbb esetben nem volt elegendő a támogatás, ezért piaci kölcsönökből kellett ezeket megvalósítani.

Sok baromfitartó még mindig törleszti ezeket a kölcsönöket, ugyanakkor számítaniuk kell arra, hogy Brüsszel ismét tartási technológiaváltásra kényszeríti őket. Ez újabb jelentős összeget felemésztő beruházásokat jelent, amelyek megtérülése is kérdéses.

Szintén súlyos probléma, hogy a harmadik országokból az EU-ba érkező állati termékekre nem terjed ki az uniós állatjóléti szigor. Ez egyfelől képmutató magatartás, másfelől súlyos versenyhátrány is,

mivel az import áru előállítása jóval olcsóbb, így a fogyasztók is jóval alacsonyabb áron tudják megvásárolni. Az ár a magas infláció miatt ismét elsődleges szemponttá vált, némileg háttérbe szorítva az állatjólétet.

Az európai állattartók tevékenységét emellett a már 2021 közepétől rekordmagasra emelkedő és sokáig ezen a szinten stagnáló takarmány- és energiaköltségek, a csökkenő fogyasztás és a klímaváltozás okozta nehézségek is hátráltatják. A szakmai képviseletek szerint egyre több állattartó ezért felhagy tevékenységével, az állományát pedig levágja.