„Most épp annak az időszakát éljük, amikor átértékelődik a fogalom, hogy pontosan mit is értünk edzőterem alatt. Az biztos, hogy egyre kevésbé a klasszikus, valóban jelentős rezsiköltségeket produkáló, nagy alapterületű, gépekkel zsúfolt, akár több emeletes gyúrós csarnokokat. Az elszálló rezsiárak miatt ezek most valóban a túlélésért küzdenek. Miközben a kisebb termek jelenleg is jól mennek” – nyilatkozta a Napi.hu-nak Pati Nagy Attila, a Fitness Company alapító vezetője.

A több mint 25 éve működő edzőképző iskola igazgatója szerint mára Magyarországra is megérkezett a lakásstúdiók divatja. Az Ausztráliában, az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában évtizedek óta sikeres privát stúdiókat már a koronavírus idején elkezdték itthon is berendezni a hagyományos fitnesz termek bezárásával hirtelen munkahely nélkül maradt fitneszedzők.

A privát stúdiók trendje pedig mintha mostanra érne be igazán, ami nem véletlen, mert ezek hatalmas vendégtömeg megszólítása nélkül is tudnak nyereségesen működni. Ezekben a lakásfitneszekben az edzők személyre szabott, minőségi szolgáltatásokat tudnak nyújtani a klienseknek, akár egy magasabb áron is. Ráadásul ezek a stúdiók minimális kezdő tőkével is elindíthatók

– tette hozzá Pati Nagy Attila.

Joggal merülhet föl a kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor meredeken lőnek ki az árak, kinek van pénze olyan luxus szolgáltatásra mint személyi edzés és privát stúdió? Pati Nagy Attila szerint, az áremelkedések ellenére, egyre nagyobb az igény az egyéni foglalkozásokra. „Ha nem lenne még mindig bőven fizetőképes kereslet a minőségi programokra, amikor vendégként csak rólam van szó, a mi személyi edző képzéseink sem indulnának évek óta telt házzal” – árulta el a Fitness Company vezetője.

1500 forinttól 20 ezer forintig terjedhet a fitneszórák ára


A személyi edzés egy klasszikus edzőteremben ma 5 és 10 ezer forint között mozog országszerte úgy, hogy ebben az árban nincs benne a fitnesztermi belépő vagy a bérlet ára. Ugyanakkor a privát stúdiókban a nevesebb edzők a vendégektől alkalmanként akár 15-20 ezer forintot is elkérhetnek.

A személyi edzéshez képest a csoportos órák látogatása már kevésbé számít zsebbe nyúlós műfajnak: 1500 és 3-4 ezer forint között mozog az edzés ára/alkalom. Mindez persze függ attól is, hogy mekkora teremről beszélünk, jár-e kedvezmény a bérletvásárlással, illetve maga a terem hol található. Míg például Budapesten jellemzően valamivel magasabbak az árak, addig a vidéki termekben kicsivel alacsonyabbak.

Segítik a belső elmélyülést és kezelik a stresszt

A sportképzéseket ajánló intézmények vezetői is nagy potenciált látnak a preventív és a rehabilitációs edzésmódszerekben. Ábrahám Júlia, a Fitness Akadémia ügyvezető igazgatója a Napi.hu kérdésére válaszolva elmondta, egyre többen érdeklődnek a megelőzést és/vagy a rehabilitációt magukba foglaló kurzusok iránt, amelyek az egyoldalú terhelésből, tartáshibákból, helytelen mozgásmintákból eredő problémákat korrigálják.

„Úgy látom, hogy a jól funkcionáló test, a mozgás egészsége kezd értékké válni, így az ezekre a szempontokra hangsúlyt helyező módszerek lesznek hosszabb távon életképesek” – véli Ábrahám Júlia. A Fitness Company részéről hasonló tapasztalatokról számolt be Pati Nagy Attila is: jó ideje telt házzal futnak a pilates tanfolyamaik, akárcsak a gerinctréning képzéseik. Miközben a jógaképzés is kezd erősödni.

„A jóga, a pilates, a stretching és a testegyensúly gerinctréningek egyfelől azért is egyre sikeresebben eladhatóak ma a piacon, mert az ülő életmódból, munkából eredő problémákat korrigálják. Másfelől azért is keresik ezeket a fajta mozgásformákat évről-évre tudatosabban, mert mind olyan finomabb, ízületkímélőbb, és gyakorlatilag eszközt nem igényló edzésmódszerek, amelyek egyszerre segítik a belső elmélyülést és kezelik a stresszt” – sorolja Pati Nagy Attila.

Még legalább ezer úszásoktató kellene

Úgy tűnik, 2023 tovább erősíti a tömegsportban a letisztultságot, az edzőképző iskolák vezetői a CrossFit fémjelezte funkcionális edzések további térhódítását várják. Azon túl, hogy ezek a mozgásformák kiváló erő-állóképességet fejlesztenek, hatékonyan erősítik a core-izmokat, a törzset, amelynek szintén a gerinc egészsége szempontjából, a tartás javításában van hatalmas szerepe. Ezek ráadásul viszonylag egyszerűen kivitelezhető mozgásformák.

A 2022 elején elrajtolt Úszó Nemzet Program pedig nem kisebb kihívás elé állítja az edzőképző intézményeket, minthogy felneveljék a projekt edzőutánpótlását. Hiszen ahhoz, hogy a kormány által támogatott program megvalósuljon edzők is kellenek. Ábrahám Júlia szerint az Úszó Nemzet Program működtetéséhez összesen 1000-1500 jól képzett úszásoktatóra van szükség.

Kép: MTI Fotó, Vasvári Tamás

Szerencsére a Magyar Úszó Szövetség együttműködésével zajló úszás-sportoktató képzésük igazi sikerszak: szintén sokakat vonz, és nagy számban ad úszóedzőket a szakmának. Ugyanakkor, mint Ábrahám Júlia mondja, szakágtól függetlenül egy edző akkor lesz sikeres a piacon, és felel meg a mai vásárlói igényeknek, ha képes motiválni, rendelkezik kellő érzelmi intelligenciával, kedves, empatikus, rugalmas, és hiteles: vagyis megegyezik az életformája mindazzal, amit hirdet.

Továbbra is minden negyedik magyar túlsúlyos

Ahogy a mellékelt ábra mutatja, 2023-ban is lesz bőven dolga a jól képzett edzőknek, mert bár a felnőtt magyar lakosság jelentős része azt gondolja, hogy egészségesen táplálkozik, és kerüli a káros szenvedélyeket, nagyjából minden negyedik magyar küzd plusz kilókkal. Főleg a férfiak azok, akik hajlamosak elhagyni magukat – derült ki egy friss kutatásból, amelyik arra is rámutat, hogy jobban szeretjük a sportot nézni, mint űzni.

Kép: Szinapszis

Mindössze a magyar lakosság egytizede értékeli nagyon jónak a saját egészségi állapotát. Ehhez képest 43 százalék a jó kategóriába sorolja magát. A válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy az egészsége kielégítő. Míg 9 százalék a rossz, 2 százalék pedig a nagyon rossz állapotot jelölte meg – derült ki a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. a Napi.hu-nak készített legutóbbi, friss felméréséből.

A kutatásban azt is vizsgálták, hogy ki hogyan, milyen módon igyekszik tenni azért, hogy megőrizze az egészségét.

Itt a következőképpen alakult a sorrend:

  1. a magyarok, saját elmondása szerint 70 százaléka igyekszik egészségesen táplálkozni;
  2. 65 százalékuk szed vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelem tartalmú készítményeket;
  3. 56 százalékuk mozog, sportol;
  4. az emberek 56 százaléka kerüli a káros szenvedélyeket, például a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást;
  5. 39 százalékos arányban járnak rendszeresen különböző szűrővizsgálatokra;
  6. 33 százalék fogyaszt gyógyhatású készítményeket, például gyógyteákat;
  7. 12-12 százalék meditál, relaxál rendszeresen, illetve jár masszázsra.

A férfiak jobban elhagyják magukat

A kutatás nem okozott meglepetést: a magyarok többsége sajnos elhízott vagy túlsúlyos. A magyar férfiaknak mindössze harmada sorolható a normál súlykategóriába, míg 40 százalékuk túlsúlyos, 21 százalékuk kifejezetten elhízott, 5 százalékuk pedig egyenesen kórosan elhízott. Ami szintén meglehetősen lesújtó adat, hogy minden korosztályban ugyanakkora a túlsúlyosak aránya, legyen szó huszonévesekről vagy 60 pluszos nyugdíjas korú férfiakról.

A nőknél korosztályok tekintetében lényegében ugyanez a tendencia érvényesül. Míg a 18 és 29 év köztiek körében 24,7 százalék a súlyfelesleggel küzdők aránya, a 65 év felettieknél 27,7 százalék.

Nézzük, hogyan alakulnak a pontos arányok a nők esetében:

  • a magyar nők hat százalékának alacsony a testsúlya;
  • 34 százalékuk normál testsúllyal rendelkezik;
  • 34 százalékos arányban túlsúlyosak;
  • 23 százalékuk kifejezetten elhízott;
  • 3 százalék pedig szenved a kóros elhízástól.

Hiába kellene, nem lépnek napi 10 ezret a magyarok

A Szinapszis felmérésében arra is rákérdeztek, hogy ki milyen arányban használ olyan okoseszközöket, amelyek alkalmasak az egészségi, fittségi adatok monitorozására. A magyarok közel harmada használ fitnesz karkötőt vagy okosórát, 44 százalékuk pedig az okostelefonján futtat valamiféle sport és/vagy egészség alkalmazást.

Mivel a legtöbb fitnesz eszköz és applikáció monitorozza a napi lépésszámot, a kutatásban arra is kitértek, hogy egy napon átlagosan mennyit lépnek a magyarok. Az orvosok ajánlásai szerint naponta legalább 10 ezer lépést kellene megtettünk ahhoz, hogy megőrizzük a keringési, és mozgásszervrendszerünk egészségét. Ehhez képest az átlagos magyar napi lépésszám: 8283 lépés.

A Covid után is trendben maradt az otthoni online torna

Magukat a sportolási szokásokat külön megvizsgálta a Szinapszis kutatócég. A semmit sem sportolók aránya megdöbbentően magas: 46 százalék. A magyar lakosság 12 százaléka az úgynevezett kényszersportoló, aki például csak kerékpárral vagy más sporteszközzel jár dolgozni. A hobbi szinten, szabadidődben sportolók aránya 40 százalék a felnőtt magyar lakosságon belül. Miközben 2 százalékot tesz ki a versenyszerűen, hivatásosan is sportolók aránya.

Kiderült az is, hogy melyek a magyarok által legszívesebben űzött sportok:

  1. futás, gyaloglás: 57 százalék;
  2. biciklizés: 48 százalék;
  3. otthon végezhető torna: 37 százalék;
  4. túrázás: 30 százalék;
  5. testépítés, erősítés: 20 százalék;
  6. úszás: 18 százalék;
  7. jóga, streching: 14 százalék;
  8. futball: 10 százalék;
  9. aerobic: 8 százalék;
  10. köredzés, crossfit, kettlebel: 5 százalék.

A kutatás résztvevőit arról is kérdezték, hogy mi motiválja őket a sportolásban? Az egyes számú indok mindenképpen az egészség megőrzésének szándéka (81 százalék), a második az, hogy a sport kikapcsol és szórakoztat (55 százalék), ahogy szintén erős érv a sport, mint a boldogság forrása (48 százalék) és a vonzó külső fenntartásának eszköze (46 százalék). A társaság és az önismeret fejlesztésének szándéka szintén a sport felé tereli az embereket, ahogy az is, ha a munkához van szükség jobb kondícióra.

Kép: Szinapszis