Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

KSH adatai szerint 2022 decemberében 24,5 százalék volt az infláció, az egész tavalyi év átlagát tekintve pedig 14,5 százalék volt a pénzromlás mértéke – ez 25 éves csúcsot jelent. Még a 2008-as gazdasági világválság idején sem volt ilyen mértékű árszínvonalemelkedés. 

Az élelmiszerár-emelkedés pedig közel 45 százalékos volt decemberben: a sajt, tojás, kenyér, vaj, száraztészta, tejtermékek és a baromfihús árai emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Kép: Napi.hu

Összehasonlításként: a decemberi élelmiszerár-infláció az eurózónában 16 százalék volt az Eurostat beszámolója alapján, az itthoni ennek közel háromszorosa.

A kormány szerint az árstop javította a helyzetet és ez nagy könnyebbséget jelent a magyar társadalom jelentős részének, míg az ellenzéki politikusok nem tartják megfelelő intézkedésnek. Még decemberben a jegybank is megszólalt a témában: az MNB igazgatójának, Balatoni Andrásnak az elemzése szerint az árbefagyasztások tartós fennmaradása az inflációt növelő alkalmazkodási hatásokat erősíti, amelyek nagysága 2022 végéhez közeledve már elérhette a 3-4 százalékpontot.

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a kezdettől nem tartotta jó döntésnek ezt az adminisztratív beavatkozást.

Egészen nyilvánvalóan választási célokat szolgált

– fogalmazott a Napi.hu-nak. A befagyasztott árak visszahatnak a termelési folyamatokra is, valamint a minőségben is csökkenés tapasztalható. Szerinte az áraknak tükrözniük kellene a keresleti-kínálati és költségviszonyokat.

„Nem nézegetni, magyarázni és méricskélni kell az inflációt, hanem le kell törni” – ezt mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Aláhúzta, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtett azért, hogy a gazdaság visszatérjen a normál állapotába.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az év végére egyszámjegyű lehet az infláció, az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyított aránya 70 százalék közelébe mérséklődhet.

GKI: Nem valószínű, hogy egyszámjegyű lesz az infláció

Karsai Gábor szerint nem valószínű, hogy egyszámjegyű lesz az infláció éves átlagban 2023-ban, 18-19 százalékos áremelkedésre számítanak.

Januárban még minden bizonnyal növekedett az áremelkedés üteme, tavasszal kezdődhet meg a lassulás, melynek mértéke azonban függ az ársapkák sorsától

– mondta portálunk kérdésére. (A januári inflációs adatot egyébként pénteken közli majd a KSH.)

Szerinte az árspakák kivezetése mindenképp inflációs hatású lesz, egyúttal kiemelte, hogy a normális termelői-kereskedelmi kapcsolatok helyreállításához vezet – például annak révén, hogy az alacsonyabb zsírtartalmú tej újra olcsóbb lesz a magasabb zsírtartalmúnál, így csökken a támogatott „tejzsír”-kereslet, ami csökkentheti a sajt árát.

A lassulás az év második felében erőteljes is lehet, ha nem történik a forint újabb gyengülését kiváltó esemény az alábbi területeken:

  • az orosz-ukrán háború,
  • energiaellátás,
  • Magyarország-EU tárgyalások alakulása.

A tavaly február 1-jén életbe léptetett élelmiszerárstop a jelenlegi rendelkezés alapján április 31-ig marad érvénybenemlékeztetett közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők, élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdekének nevezték az árstop kivezetését. A közleményben kiemelik, hogy a kivezetéssel megszűnnének a kedvezőtlen hatásokat kiváltó piactorzító folyamatok – ez pedig a fogyasztók számára is kedvező lehet.

A közellenséget megnevezte Orbán Viktor, a gyógyszert beadták

Az elmúlt hetekben többen is beszéltek a rég nem látott magasságokban lévő inflációról: a miniszterelnök nevén nevezte, mint közellenséget, a Tesco-elnök szerint egyes beszállítók visszaélnek a helyzettel, a szakszervezeti vezető a piaci szereplők profitéhségéről beszélt, míg a jegybank alelnöke szerint hamarosan itt a várva várt fordulat. A Napi.hu összegyűjtött néhány erősebb kijelentést a pénzromlásról és annak okairól.