Egyre több részlet derül ki Brüsszel tervezett állatjóléti szigorításáról, a jelenlegi, 2009-es szabályozás felülvizsgálatára tett javaslatot várhatóan szeptemberben mutatja be az Európai Bizottság.

Brüsszel szinte mindent megtiltana az állattartóknak

A ketreces állattartás teljes tilalmára, a csőr, a farok és a szarv csonkításának betiltására, az élőállatok szállításának szigorúbb szabályozására is javaslatot tehet szeptemberben az Európai Bizottság az Európai Unió állatjóléti szabályainak szigorításáról szóló kiszivárgott dokumentum szerint. Bővebben >>>

A napokban kiszivárgott, még nem végleges dokumentum szerint az Európai Unió megtiltaná a hím csibék leölését. Ez újabb csapást jelenthet a baromfitartóknak, ugyanakkor a fogyasztók többségének elvárására reagál a javaslat, ami várhatóan komoly vitaforrás lesz a tervezet tárgyalása során.

Miért van halálra ítélve a hím csibe?

A nagyüzemi baromfitenyésztésben régóta bevett gyakorlat, hogy nemsokkal azt követően, hogy a csibék kikelnek a tojásból, megölik a hím egyedeket. Ennek a gyakorlatnak az oka, hogy a nőstényekkel ellentétben a hímek felnevelése és tartása gazdasági szempontból nem kifizetődő.

tojótyúktartásban és a brojlertenyésztésben is elterjedt ez a gyakorlat, amelynek oka, hogy a kakasok

  • nem tojnak tojást,
  • lassabban nőnek, mint a nőstények, ezért nagyobb a takarmányigényük,
  • egyes vélemények szerint a húsuk kevésbé jó minőségű.

A vita során tehát a baromfiágazat gazdasági érdekei és az etikai aggályok feloldása, vagyis a fogyasztók elvárásai ütközhetnek.

Mi lenne a jó megoldás?

Igazán jó megoldás jelenleg nincs. Ha Brüsszel hím csibék leölésének tilalmára tett javaslatát végül elfogadja az Európai Parlament és a tagállamok, akkor három lehetőségük lesz a gazdálkodóknak:

  • a hímeket is felnevelik, noha kevésbé gazdaságos,
  • még a kikelésük előtt elpusztítják a tojást,
  • vagy genetikai eljárással próbálják meg befolyásolni az állat nemét.

Bármelyik módszer is lesz az új bevett gyakorlat, az már biztos, hogy a tojás- és baromfihús előállítási költsége, vagyis a gazdák önköltsége emelkedésével jár.

A számlát végül a fogyasztó fizeti ki, mivel borítékolható, hogy a nagyobb állatjólét magasabb bolti árakkal párosul.

A költségnövekedés mellett más nehézségek is felmerülnek, ezek további kiadásokkal járnak. Idetartozik a baromfitelepek megugró kapacitásigénye, vagy a laboratóriumi eszközöket igénylő humánus eljárások miatt az infrastruktúra drága fejlesztése.

Nem kiforrottak a humánus csirkevágás módszerei

Egyelőre nem magától értetődő, hogy a tojások elpusztítása, vagy a nem genetikai befolyásolása lenne az a megoldás, amivel az állatjóléti normák is teljesülnek, a fogyasztók is elégedettek és a gazdasági szempontok sem sérülnek jelentősen.

A genetikai eljárások kellő szakértelmet igényelnek, és nem mindig vezetnek eredményre. A jelenlegi tudományos módszerek hatékonysága és az új gyakorlatok kialakítása miatt a vágási tilalom elfogadása esetén 5-10 éves átmeneti időszakot adna a bizottság az átállásra.

Az EU nagyágyúinál létkérdés a tilalom

Nem várható, hogy a baromfitartók elkerülik a kötelező áttérést a humánusabb módszerekre. Ennek egyik legfőbb oka, hogy

Németország és Franciaország már betiltotta az elmúlt évek során a hím csibék vágásának gyakorlatát.

A tapasztalatok szerint az érintett gazdák többsége a hímek felnevelését és hasznosítását választotta, ám sokan kibújnak a szabályozás alól. A baromfitartók egy kisebb része el akarja kerülni a takarmányozási és tartási költségek drasztikus emelkedését, ezért kijátssza a német és francia előírásokat, ami jelenleg pofonegyszerű.

A trükközők a levágandó csibéket a gyakorlat szerint átszállítják egy másik uniós tagállamba, ahol nincs még bevezetve a tilalom és ott szabadulnak meg az állatoktól.

Ez a gyakorlat a németek és a franciák álláspontja szerint mindaddig nem fékezhető meg, amíg az állatjóléti előírás nem lesz kiterjesztve az egész Európai Unióra. A két legnagyobb uniós ország baromfitartói jelenleg versenyhátrányba kerülnek a belső piac többi szereplőjével szemben.

Mindennapra jut egy költségtétel, a gazdák besokalltak

Az európai érdekképviseletek egyre többször és egyre hevesebben tiltakoznak a napról napra előkerülő újabb tervek miatt, amelyek a magasabb állatjólétet célozzák.

Valóra vált a gazdák rémálma

Újabb tudományos ajánlásokat tett közzé az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a haszonállatok tartási körülményeivel kapcsolatban. Ezúttal a tejelő szarvasmarhák, a kacsák, a libák és a fürjek jólétét vizsgálta a hatóság, amelynek állásfoglalása irányadó lehet az Európai Unió új állatjóléti szabályozásához. Bővebben >>>

A szervezetek szerint ezek egy része felesleges, érdemi előnye nem származik belőle az állatnak, mindössze jól hangzik és politikai haszonszerzésre való. A politikusok népszerűségének költségeit ugyanakkor a gazdáknak, és végső soron a fogyasztóknak kell kigazdálkodniuk.

A közelmúltban világossá vált, hogy az Európai Unió nem tágít a ketreces állattartás teljes tilalmától. A kötelezettségek miatt a baromfitelepek egy részét teljesen át kell majd alakítani, így az állatjólétet érintő szigor számos területen kényszeríti jelentős beruházásra a termelőket.

EU-s állatjólét: Az a humánusabb, ha hím csibék életben maradnak, vagy még idejekorán, megsemmisítik őket?
EU-s állatjólét: Az a humánusabb, ha a hím csibék életben maradnak, vagy az, ha még idejekorán a tojásban megsemmisítik őket?

Az aggodalmak szerint már a túlzónak tartott szigorítás tervezése is arra ösztönöz egyre több állattartót, hogy felhagyjon a tevékenységével, mivel az importtal szembeni további versenyhátrányt és a sorozatos állattartás-ellenes kampányok kilátástalanságot eredményeznek.

A kereskedelmi szabályozással nem siet az unió

A jövő évi uniós választások közeledtével valószínűleg egyre több hangsúlyt kap az állatjólét, mivel a nagyobb szigor szimpatikus a választóknak, a számukra hátrányos következményeket pedig nem sietnek hangsúlyozni a döntéshozók.

A termelőknek sem az a legnagyobb gondjuk, hogy humánusabb körülmények között tartsák állataikat és átálljanak egy más tartási rendszerre. A gazdák kilátástalanságát befolyásoló legfőbb tényezők:

  1. A harmadik országokból érkező importra nem terjed ki az uniós állatjóléti szigor. Ez azzal jár, hogy a gyakran embertelen körülmények között tartott, rossz minőségű takarmánnyal etetett, ám rendkívül alacsony költségráfordítás mellett tömegtermelt import tojás és hús sokkal olcsóbban értékesíthető az EU belső piacain. A termelők és több ország alapvető elvárása, hogy az unióba irányuló exportált feltétele legyen az azonos állatjóléti előírások betartása, vagyis csak az a piaci szereplő szállíthasson az EU piacára, amely alkalmazza a szigorú állatjóléti normákat.
  2. A gyakran változó állatjóléti előírások kiszámíthatatlanná teszik a közép- és hosszútávú gazdálkodást és rendszeresen olyan nagyberuházásokra kényszerítik a termelőket, amelyek csak arra jók, hogy az új szabályoknak eleget tudjanak tenni. Ez a jövedelmezőség csökkenését eredményezi, mivel a fejlesztés nem jár hatékonyságnöveléssel, a felvett kölcsönöket, részben visszatérítendő támogatásokat pedig hosszú évekig fizetniük kell, ráadásul nincs rá garancia, hogy a futamidő alatt nem változnak ismét az uniós előírások.
  3. A civil szervezetek egyre agresszívabb állattartás-ellenes kampányai és a piacon megjelenő alternatív fehérjéket fejlesztő befektetők lobbitevékenysége miatt egyre rosszabb az ágazatról alkotott kép. A romló megítéléshez társul, hogy a kisebb gazdálkodók egyáltalán nem tudják hallatni a hangjukat és a gyakorlatilag nem létező érdekérvényesítő képességük miatt az őket érintő döntésekből teljes mértékben kiszorulnak. A nagyvállalatok érdekérvényesítése viszont jelentős, gyakran keresztülhúzva valamilyen uniós elképzelést.

A tudomány is az állatjólét pártjára állt

Az uniós törvényalkotási procedúra ugyan még hátra van, sőt egyre valószínűbb, hogy már csak az uniós parlamenti választások után kerül pont a legtöbb mezőgazdasági szabályozással kapcsolatos vita végére, ugyanakkor nincs sok esély a jelenlegi, 2009-es állatjóléti szabályok megtartására.

A tudományos megközelítés is a változást erősíti: az elmúlt hónapokban több jelentést is közzétett az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), amely a tartási körülmények megváltoztatására tesz részletes ajánlásokat.

Nincs egyszerű helyzetben az uniós döntéshozatal, mivel úgy kell eleget tenni a fogyasztók jogos elvárásainak, hogy a gazdasági szereplőket ne érje olyan hátrány, amely csődhullámot indíthat a mezőgazdaságban.

A gazdasági nehézségek eltántorítják a fogyasztót

A döntéshozók egyelőre nem veszik figyelembe, hogy a szigorúbb állatjólét iránti lakossági elvárások és az európaiak körében végzett felmérések még a napjainkat meghatározó árrobbanások előtt láttak napvilágot. A termelők és a kereskedők ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre többször hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók árérzékenysége egyértelműen érzékelhető és látható a fogyasztási, keresleti adatokban is. A jelentősen megemelkedett élelmiszerárak mellett a fogyasztók többsége kevésbé érzékeny az állatjóléti normákra, és inkább az árak csökkentése, de legalább a további drágulás megállatása az elsődleges érdekük és elvárásuk. A sokszor erkölcsi alapon tett pluszvállalások viszont minden esetben a fogyasztói árak emelkedését okozzák.