Bár 2023 januárjától további 11 százalékkal emelkednek az orvosbérek, ugyanakkor a szakdolgozók januári béremelése elmaradt. Az egészségügyben több változás is lesz, átszabják a praxishatárokat, bevezetnek egyfajta teljesítményarányos finanszírozást az alapellátásban, valamint érkezik márciustól a centralizált laborszolgáltatás is, és a szakápolás rendszere is átalakul.

Tovább nyílik a bérolló

A rezidensek kezdő bére 619 ezer forintról 687 forintra nő, 21 év után 1,65 millió forintot, 41 év munkaviszony után pedig 2,38 millió forintot vihet haza egy orvos.

Bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár még december végén azt mondta egy háttérbeszélgetésen, 

vissza akarják csábítani a Lidlben dolgozó szakápolókat, de a januári béremelés nem került bele egyetlen év végi Magyar Közlönybe sem.

Erre reagálva Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakértő a Jazzy Rádió Business Class című reggeli műsorában azt mondta:

a kormány becsapta az egészségügyi szakdolgozókat.

Az ápolók fizetésemelésére korábban a szakértő szerint 175 milliárd forintot tettek félre 2023-as költségvetésben, most azonban csupán 41 milliárdot szánnak erre. 

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara is azt írta december végi levelében: elfogadhatatlan, hogy nem valósul meg a várt béremelés 2023. január 1-től. Méltatlan, hogy emiatt az orvosi-szakdolgozói bérarány 21 százalékra csökken. A kamara szerint mindezek újabb bérfeszültséget generálnak, tovább rontják az egészségügyben tapasztalható belső elégedetlenséget és a szakdolgozók megélhetési helyzetét. Ezért egy újabb államtitkári egyeztetést kezdeményeznek.

Kétlépcsős béremelés lesz, de csak júliustól

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára az MTI-nek azt mondta: az ápolók béremelése két lépcsőben zajlik majd.

Első ütemben 2023. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány tervei szerint 2024. március 1-jére az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagos alapbér 37 százalékát. Ez az arány így megegyezne az európai átlagos orvosi és ápolói bérek egymáshoz viszonyított arányával.

Voltak kérések, de nem mindent fogadtak el

Az országgyűlés december 7-én szavazott az egészségügyi törvények módosításáról, december utolsó napjaiban pedig a Magyar Közlönyben meg is jelentek a részletek, pedig a Magyar Orvosi Kamara hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a törvénnyel. Még a jogszabályok megjelenése előtt december 22-én Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár több órán keresztül egyeztetett a részletekről a kamarával. Akkor azt mondta, az átalakításokra azért fontosak, mert egy olyan egészségügyre van szükség, ahol a jó minőségben elvégzett munkát honorálja a rendszer. És ezért az elvégzett munka mennyiségével és minőségével arányos finanszírozás jön - mondta Takács Péter.

Kiemelte: az elmúlt évben 200 ezer el nem végzett műtétről tudnak, a kórházigazgatók adatai szerint van olyan orvos, aki a korábbiakhoz képest harmadannyit műt.

Végül a december 30-i közlönyben a MOK kérései jellemzően nem jelentek meg. Kihagyták a törvényből, hogy a magánellátásban dolgozó orvosoknak kötelező jelleggel havi 20 órában a közellátásban is dolgozniuk kell, csak így tarthatnák meg működési engedélyüket. Valamint az is kimaradt, hogy júliustól a szolgáltató 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. De arra lesz lehetőség, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal a minősítés eredményétől függően megemeljék.

A kamara a Takács Péterrel történt egyeztetés után is hangsúlyozta: a törvény jelen formájában és szándékaiban bevezetésre alkalmatlan, számos ponton veszélyezteti az ellátásbiztonságot, szűkíti az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét, hozzájárul a munkaerő elvándorláshoz és alkotmányossági kérdéseket is felvet.

Változnak a körzethatárok

Az biztos, hogy változnak majd a háziorvosi praxisok körzethatárai, amit mostantól az önkormányzatok helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság jelöl majd ki. A körzetek kialakítása során az a legfontosabb, hogy mindenkinek elérhető távolságban legyen a háziorvosi ellátás, de ne legyen olyan praxis vagy rendelő, ahol csak minimális számú beteg van.

Ezzel kapcsolatban is a köztestület azt írta: álláspontjuk szerint a minimális praxis létszámot nem a bejelentkezett fő, hanem kártyapont alapján kellene meghatározni. A tervezetben ennek ellenére házi gyermekorvosi körzeteknél minimális létszámként 600, felnőtt és vegyes praxisban 1200 főt jelöl meg. A kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fontosnak tartják egy úgynevezett praxisalap létrehozását.

Újra definiálják a kórházakat

Eszerint városi kórháznak minősül az az intézmény, amelynek belgyógyászati, sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati és a sürgősségi osztálya közül legalább kettő működik a törvénynek megfelelően progresszív módon.

Vármegyei kórház pedig az, amelyben legalább az alábbiakból legalább öt részlegen a meghatározott irányelveknek megfelelő ellátás folyik: belgyógyászat, endokrinológia, anyagcsere és diabetológia, gasztroenterológia, nefrológia, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gégegyógyászat, szemészet, bőr- és nemibeteg-ellátás, neurológia, stroke ellátás, ortopédia, traumatológia, urológia, onkológia, aneszteziológia, intenzív ellátás, pszichiátria, kardiológia, sürgősségi betegellátó, egységben szervezett szakellátás.

Változik az ügyeleti rendszer

A központi ügyelet megszervezéséért – a fővároson kívül – az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lesz a felelős. E szerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvételével működő ügyeletet hétköznap 16:00–22:00 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 08:00–14:00 óráig biztosítja.

Centralizált laborhálózat

A közfinanszírozott ellátóknak 2023. márciusától a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai laborhálózatot kell igénybe venniük. Az Országos Kórházi Főigazgatóság koordinálása mellett létrejön a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (NOLD NKft.) A NOLD önálló országos intézmény lesz, és az egyetemi laborok mellett fog dolgozni. 

Júliustól az önkormányzatok helyett az állam gondoskodik a védőnői ellátásról: a védőnők munkáltatói jogait az irányító megyei intézmény gyakorolja majd, a települési önkormányzatoknak pedig ingyen kell használatba adniuk az államnak a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyont. 

Átalakul a szakápolás rendszere is

Átalakul a szakápolási rendszer is: a törvény megteremti a jogalapját, hogy az egészségügyi szakellátásból a szociális ellátórendszerbe kerüljenek át azok az ágyak, amelyeken jelenleg tartós ápolást-gondozást végeznek. Az ápolást a jövőben a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik majd. A feladatátvétellel, illetve átadással érintett intézmények körét az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben határozza meg.

Februárban rendkívüli küldöttgyűlés

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) február 4-re rendkívüli országos küldöttgyűlést hívott össze, azért, mert mint írták: az az attitűd és az az orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak, nem marad válasz és az orvostársadalom erejét megmutató reakció nélkül.