A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői felfelé módosították az éves GDP-növekedési várakozásaikat, míg számításaik szerint az infláció egyszámjegyű lehet 2023 végére.

A következő években a hazai GDP növekedése 4 százalék felett lehet

A magyar gazdaság idei évi kilátásait jelentősen javítja

Ennek megfelelően kismértékben, 0,8 százalékról 1 százalékra módosították az idei növekedési prognózist.

A következő években újra gyorsulhat a növekedés, amit a kilábalás mellett az új ipari kapacitások is támogatnak, az utóbbiak különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek, hiszen a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe.

Az elmúlt években bejelentett, igen jelentős méretű beruházások középtávon újra a hazai gazdaság érdemi gyorsulásához vezethetnek. A következő években a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4 százalékot.

Ekkora drágulásra hogyan csökkenhet az infláció?

A szolgáltatások és alkoholtermékek vártnál nagyobb drágulása miatt 17,5 százalékról 18,5 százalékra emelték az éves inflációs előrejelzést a bankcsoport elemzői. Döntően bázishatások miatt számítanak az infláció eleinte mérsékelt, majd az év közepétől meredek csökkenésére, hiszen számos tavalyi évközbeni intézkedés kiesik a bázisból.

Az egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkentések hatására az infláció csökkenése meredekebb is lehet, amit a nemzetközi termény-, nyersanyag-, és energiaárak zuhanása is támogat.

A forint árfolyamának erősödése pedig már megjelent a tartós cikkek árainak mérséklődő növekedésében. Mindezek hatására az év végére egyszámjegyű lehet az infláció.

Kép: KSH, Magyar Bankholding

 

  • Az energiaárak számottevő visszaesése idén érdemben csökkentheti a külkereskedelmi hiányt, a jelenlegi árak mellett a cserearányok javulása akár 7-8 milliárd euró lehet.
  • A beruházások és a fogyasztás lassulása szintén csökkentheti az importot, míg az ellátási problémák, a chiphiány enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése az exportot támogathatja.
  • Ezzel szemben az energia- és élelmiszerárak által vezérelt infláció miatt a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő ronthatja az exportpiaci kilátásokat.
  • Idén a cserearányok javulása, a belső kereslet enyhe visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 5,3 milliárd euróra, a GDP 2,6 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya.

Válságálló a hazai munkaerőpiac

2022-ben jelentősen emelkedett a bérdinamika a 20 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi plusz illetménye következtében.

Emellett 2021-től ismét feszessé vált a munkaerőpiac és megjelent a munkaerőhiány, amely a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamikát okozott.

A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban lazulhatnak, de a nemzetgazdasági szintű bérnövekedés továbbra is kétszámjegyű marad:

14-15 százalék közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14 százalékos emelése, valamint a magas infláció következtében növekvő bérigények miatt.

A második félévben csökkennek a kamatok

Az MNB a tavaszi hónapokban is magasan tartja a kamatokat, az óvatosság egyelőre indokolt, tekintve, hogy a forint árfolyama az elmúlt hetek pénzügyi turbulenciái alatt még mindig sérülékenynek bizonyult.

Az elemzők az év második felében számítanak a kamatok csökkentésére, a 18 százalékos egynapos kamat fokozatosan a 13 százalékos alapkamathoz csökkenhet, ezt követően pedig sor kerülhet az alapkamat csökkentésére is.

A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében az idei és a jövő évre várt kamatpályát felfelé módosították az elemzők a legutóbbi, januári prognózishoz képest:

  • az idei év végi 9 százalékos alapkamat várakozást 10,5 százalékra,
  • a jövő év végit pedig 4,5 százalékról 6 százalékra emelték.

Erősödik a forint árfolyama

A forint árfolyamának előrejelzését javították, amelyet a forint gyors év eleji erősödése, a gáz- és energiaárak év eleje óta látott csökkenése és alacsonyabb szinteken való stabilizálódása indokolt.

A későbbiekben a várható kamatcsökkentési ciklus ellenére nem számítanak a forint gyengülésére, mivel az infláció várható meredek csökkenésének hatására az év végére pozitív lesz a reálkamatláb, amely csökkentheti az elvárt hozamokat, míg a kockázati megítélésük javulása a hazai kamatfelárak szűküléséhez vezethet.