Újra felfedezi magát a turizmus 2023-ban: ennek egyik legfontosabb jeleként a szektorban már elérhetjük a pandémia előtti szintet a munkahelyek számában, amely azért jelentős, mert a világ GDP-jének 10,3 százalékát termelő ágazatban jön létre minden negyedik új állás. Globálisan pedig az összes munkahely több mint 10 százalékát biztosítja a szektor – mondta a Napi.hu-nak a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója. Rasztovits Dávid szerint ebben nagy szerepet játszik az iparágra alapvetően jellemző emberközpontúság, emellett a humán erőforrások szinergiája és a fenntartható stratégiák iránti, növekvő kereslet.

Az előző évek rendkívüli történései számos alapvető változást idéztek elő a turisztikai területek működési feltételeiben világszerte, amelyek innovatív, rendszerszintű cselekvési tervek kidolgozását indokolták.

– A koronavírus-járvány kitörése és több mint kétéves folyamata, akárcsak a geopolitikai konfliktusok, ezen belül a ma is zajló orosz-ukrán háború alapvetően befolyásolták az utazások, a teljes szektor jövőképét. Mégis, idén már bizakodásra adnak okot a turizmusban globálisan érzékelhető dinamikák, amelyek egy új gazdasági és társadalmi világszövet létrejöttéhez járulnak hozzá, folyamatosan változó, de fenntartható alapokon – fogalmazott, megjegyezve, hogy ezek ugyan nemzetközi szemléletű, de patrióta értékrendből épülnek fel.

Rasztovits Dávid szerint folyamatosan érkeznek a turizmusban az új és fejlődő munkalehetőségek, amelyek a technológiai fejlesztéseknek, a fogyasztói magatartás változásának, valamint a fenntartható és felelős turisztikai gyakorlatok növekvő jelentőségének köszönhetőek. Tapasztalatai szerint ezt alátámasztja a WTTC, az Utazási és Turisztikai Világtanács számos kimutatása az előző évek trendjeiről, a fejlesztési irányokról.

 

Óvatos optimizmus

A WTTC év eleji előrejelzése szerint a tavalyi, vártnál erősebb fellendülés után 2023-ban a nemzetközi turisták száma visszatérhet a pandémia előtti szintre Európában és a Közel-Keleten. 2022-ben több mint 900 millió utazást mértek világszerte, amely szám kétszerese volt az előző évinek, habár még mindig csak a járvány előtti szint 63 százalékát jelentette. Minden globális régióban jelentős volt a bővülés: a relatív növekedés a Közel-Keleten volt a legerősebb (83 százalék), míg Európa az 585 millió látogatóval elérte a pandémia előtti szint 80 százalékát. Afrika és Amerika visszanyerte a járvány előtti látogatók 65 százalékát, Ázsia és a csendes-óceáni térség viszont csak 23 százalékot ért el. Idén a kínai utazások újraindítása főként az ázsiai úti célokon hozhat forgalombővülést, miközben az Egyesült Államokban jellemző erős kereslet előnyösnek ígérkezik Európában is. Az UNWTO bizalmi indexei óvatos optimizmust mutatnak, amelyet az ázsiai nyitás mellett alátámasztanak a hagyományos és a feltörekvő turisztikai forráspiacokon (Franciaország, Németország, Olaszország, Katar, India és Szaúd-Arábia) tavaly mért, jelentős költési számok is.

– A tavaly novemberben Riyadh-ban megrendezett, nemzetközi turisztikai konferencia tükrében mindenképpen érdemes kijelenteni, hogy míg öt-hat évvel ezelőtt az új generációs digitalizáció megjelenését fenyegetésként értékelték a klasszikus piacok és munkahelyek tömeges megszűnését vizionálták, addig mára elengedhetetlenné vált a technológiai megújulás, sőt, jelenleg a turizmusban a legmagasabb a digitalizáció iránti igény. Ez a perspektívaváltás lett az előrelépés feltétele a munkahelyteremtésben is – mondta.

A Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója úgy látja, ahogy a világban, itthon is vissza kell térni az alapokhoz.

– Minden turisztikai szempontból népszerű és kiemelt térség az unikális értékeinek bemutatása által lett közkedvelt a világ utazóinak körében. Ne is menjünk messzire: nemrég a budapesti országház a világ legjobb turisztikai attrakciója díjat nyerte el, amely óriási büszkeség hazánknak és tökéletes példa arra, hogy a nemzeti értékek és tradíciók jelentik a nemzetközi sikereink alapját. Innen folytatódhat az éveken át tartó sikersorozat, támaszkodva az épített örökségünkre, a tradícióinkra, ahogy a helyi közösségek által képviselt vendégszeretetünkre – emelte ki. Szavai szerint a mai világban a múlt, a jelen és a jövő elválaszthatatlan, kéz a kézben jár – ez a jól irányított digitális technológiák mentén, tudatos szakértelemmel kezelve újra az aranykorba emelheti a magyarországi turizmust. A piaci szereplők pedig egy eddig ismeretlen dimenzióba kerülhetnek.

– Szaúd Arábia, Fülöp-szigetek, Aruba, Izrael. Attól függ milyen szempontok szerint nézzük, de például a technológiai fejlesztések tekintetében ezen országok fújják a passzátszelet napjaink globális turizmusában. Ahogy a honfitársaink többségének, számomra is Magyarország, Székelyföld lesz mindig az első, mert semmihez sem fogható például a balatoni nyár, a tokaji szüret, a budapesti fürdők hangulata – mondta Rasztovits Dávid, hozzáfűzve, hogy ugyanakkor a digitalizációban egyértelműen Szaúd-Arábia jár a világ élén, ahol 2030-ig háromezer milliárd dollárt fektetnek turizmusfejlesztésbe. – Elkezdték építeni a világ legnagyobb repterét, a világ legmagasabb épületét, a leghosszabb egybefüggő tengerparti, turisztikai térséget – említette példaként, amely szerinte mutatja, hogy minden, amit a jövő hírnökeként értelmezünk a turizmusban, náluk már a jelenben zajlik. 

 

A Digitális Turizmus Zrt. és a WTTC előrejelzése szerint 2023-ban az öt fő trend a turizmusban:

1. Kulturális élmények iránti igény növekedése: az amerikai utazók közel ¾-e all-inclusive üdülőélmények helyett új kultúrákat, ételeket, nyelveket szeretne megismerni és a világ alábecsült úti céljaira tervez elutazni

2. Új megvilágításban a wellness elvonulás: az utazók közel fele olyan üdülések iránt érdeklődik, amelyek a mindfulnessre és a meditációra összpontosítanak, míg mások igénye az egészségre vagy a spiritualitásra összpontosító elvonulások iránt növekszik.

3. Erősödnek a közösségi kapcsolatok: a helyi közösséggel való kapcsolat eszméje most a meghallgatásra, az inputok befogadására, a relevancia és az érték nyújtására összpontosul, a turisztikai marketingszervezetek számíthatnak a közösség visszajelzéseire.

4. Biometrikus felismerés elterjedése: az arc egyedi formája, a szem vagy az ujjlenyomat magas szintű biztonságot nyújt a hitelesítés szempontjából, amit egyes szállodákban belépéshez vagy a félig érintés nélküli kijelentkezéshez használnak.

5. Egyre több érintésmentes szolgáltatás: a COVID-19 járvány az alkalmazottak és a vendégek biztonsága és az emberi érintkezés minimalizálása érdekében az érintésmentes megoldások mindenre kiterjedő bevezetését eredményezte (például QR kód-alapú étlapok)
Szerző: Thurzó Katalin