Bíztatóak a kilátások a kiskereskedelemben, ahol az elmúlt hónapokban, különösen a decemberben, januárban tapasztalt inflációs mélypont után egyre kapaszkodik fel az élelmiszerbolti fogyasztás.

Húsvét közeledtével már érzékelhető egyfajta megkönnyebbülés az értékesítésben. A vásárlók a tavaly óta tapasztalt drágulások következtében ugyan erősen árérzékenyek, és jellemzően kivárják a kedvező lehetőségeket, ám úgy tűnik, hogy a tavaszi ünnepre az eladott áruk mennyisége megközelítheti, vagy akár el is érheti a tavaly húsvétkor mért forgalmat – mondta a Napi.hu-nak az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, kiemelve, hogy nem kell újabb áremelési hullámtól tartani.

Kiköltekezik magukat a magyarok az év végén 

Vámos György kifejtette: az év legkisebb forgalmú hónapjai hagyományosan a január és a február, amikor az év végi költekezés után az árak jobban számítanak – ez az idén különösen érzékelhető volt.

Minden évben jellemző, hogy a bolti vásárlások húsvétra indulnak be. Idén a korábbi áremelkedések ellenére is azzal számolunk, hogy az év elejéhez képest március utolsó napjaiban, április első felében az ünnep miatt megindul a felfutás a kiskereskedelemben. A lakosság többet fog vásárolni az elkövetkező hetekben

– jelezte Vámos György.

A főtitkár szerint emögött elsősorban az élelmiszerárakban újabban mutatkozó kedvező tendencia áll.

Vámos György szerint megindult a mérséklődés: a tavaszi hónapokra várhatóan kisebb inflációs növekedést fogunk látni a statisztikákban a csúcsnak számító, téli adatokhoz képest – hívta fel a figyelmet, felidézve, hogy az előző esztendőhöz képest 2022-ben 5-6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumenben, a második félévtől felgyorsult infláció viszont durván rányomta a bélyegét a fogyasztásra.

Nem kell tartani áremelkedéstől 

Mostanra viszont az élelmiszeripar belföldi átadási árainak növekedésében is érzékelhető a lassulás, amely alapján bízhatunk abban, hogy a következő időszakban tovább fékeződik az élelmiszerdrágulás. Ez már a húsvéti ünnepek előtti lakossági vásárlásoknál is érzékelhető.

Azaz, hosszabb távon sem kell attól félnie a lakosságnak, hogy még drágábbak lesznek az élelmiszerek

– emelte ki Vámos György, megemlítve, hogy egyes termékek esetén már most kisebb árakkal lehet találkozni a polcokon, mint az előző hónapokban. A termelői, átadási árak csökkenésén túl az árengedményeket amiatt is engedhetik meg maguknak a kereskedők, mert fordul a kocka: élesedik a verseny a piacon.

Az egyre erősödő versenyhelyzet mögött a vásárlók meghódításának szándéka áll. Az eddigieknél látványosabb akciókkal, sőt, tartósabb árcsökkentéssel vissza kell szerezni a fogyasztók bizalmát, akik az elmúlt hónapokban kevesebbet költekeztek. Ehhez a harmadik, pozitív tényező az, hogy a boltosok a bíztató gazdasági kilátások mentén az év további részére már kedvezőbb inflációs környezettel számolnak. Úgy látják, érdemes forrásokat áldozni a nagyobb árengedményekre. Mindezek miatt a karácsonyinál pénztárcakímélőbb lesz a húsvéti vásárlási környezet

– fogalmazott Vámos György.

Az ártsop hatálya alatt

Ráadásul, mint mondta, a húsvéti termékkörben vannak olyan tipikus árucikkek, amelyeket érint az árstop-intézkedés.

Ezen alaptermékek árai április végéig eleve maradnak a kedvezőbb szinten, amely ugyancsak ösztönzi a fogyasztást. Az árstopok kivezetésének feltétele a tartósan csökkenő infláció, amelynek mutatkoznak a jelei, és ez azért bíztató, mert minél hamarabb megszűnik az árplafon, annál gyorsabban lehetnek kiegyensúlyozottak a bolti árak – mutatott rá.

Az OKSZ főtitkára hangsúlyozta: az árstopok kivezetése tehát nem jelenthet újabb sokkot a vásárlóknak, főként a fokozódó árverseny miatt.

Visszafogottabb lehet a teher 

Amennyiben a termelői, átadási árak inflációt meghaladó drágulása miatti veszteségek csökkenni tudnak a kereskedőknél, marad forrás arra, hogy az egyéb termékekre több akciót, árengedményt adjanak. Ez mindennél fontosabb a piacnak: ha kivezetik az árstopot, szélesebb körben érvényesülhet a mérséklő hatás, így a termelő, a kereskedő és a vásárló is fellélegezhet, visszafogottabb teherre számíthat – szögezte le.

Az idei első negyedév nem volt könnyű, azonban ahogy csökken az infláció, – a GDP üteméhez, a jövedelmek növekedéséhez igazodva – úgy fog felzárkózni a kiskereskedelmi értékesítés. – Várhatóan a második félév erősebb lesz és éves szinten van esély a bolti fogyasztás tartós felkapaszkodására – összegezte Vámos György.

 

A KSH adatai szerint a hazai kiskereskedelemben tavaly a volumenben, azaz az eladott áruk mennyiségében mért forgalomnövekedés – naptárhatástól megtisztítva – 5,3 százalék volt a 2021-es évhez képest. A bolti értékesítés emelkedő pályája az esztendő során megtört: az első félévben még 10 százalék volt a volumennövekedés, amely arány a harmadik negyedévi fékeződés után a negyedik negyedévben már alulmaradt a 2021 azonos időszakában mért értékeknél. Decemberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,9 százalékkal csökkent 2021 utolsó hónapjához mérten, az élelmiszerüzletekben 8,3 százalékkal zuhantak az eladások. Idén januárban a kiskereskedelmi volumen csökkenése éves összevetésben 4,5 százalék volt, amely a bolti értékesítés mélypontját jelenthette.

Ennek hátterében az áll, hogy az infláció felgyorsult a tavalyi második félévben: decemberben a fogyasztói árak átlagosan már 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal nőtt. Az infláció idén januárban tetőzött 25,7 százalékon, miközben az élelmiszerárak 44 százalékos emelkedést mutattak éves összevetésben. Kedvező fordulatra utal, hogy a statisztikák szerint februárban 24,4 százalékra fékeződött az áremelkedések üteme, amelyen belül 43,3 százalékos volt az élelmiszerdrágulás.

(Thurzó Katalin)