Az élelmiszerek és italok európai uniós rekordokat döntő magyarországi áremelkedéséből a sör sem maradt ki. Az Eurostat adatai szerint februárban mintegy 40,8 százalékkal kellett többet fizetniük a sörfogyasztóknak egy fél literes kiszerelésű lager sörért, mint egy évvel korábban. A sör szintén Magyarországon drágult a legjobban az Európai Unió tagállamai közül.

A hivatalosan 40,8 százalékos magyar áremelkedés után Litvánia követi a sort 18,8 százalékkal. A hivatalos magyar drágulás ugyanakkor félrevezető, mivel a statisztikai módszertan megváltozott, ám a Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból kiderül: 2022 decemberében 30 százalékkal kértek el többet az üzletekben a sörért, mint 2022 januárjában.

A sör fogyasztását – más termékekkel szemben – ugyanakkor nem fogta vissza az infláció, sőt a sörpiacon gyakorlatilag évtizedek óta monopolhelyzetben lévő legnagyobb hazai gyártók növelték értékesítésüket, miközben a kereslet nem csak élénkült, de a prémium kategória felé mozdult.

vendéglátóhelyi értékesítés viszont továbbra is jelentősen elmaradjárvány előtti szinttől.

A nagy sörgyártók eredményei azt mutatják, hogy a hazai sörpiac lassan kiheveri a Covid-19 járványt. Ezzel szemben

a kisüzemi sörfőzdék továbbra is komoly versenyhátrányban vannak a hazai piacon, minőségi termékeiket alig tudják eljuttatni a fogyasztókhoz.

Hiába nő a kézműves sörök iránti kereslet, a nagy gyárak uralma alatt tartott hazai sörpiac és a torz verseny alig hagy számukra mozgásteret.

A sör kigyógyult a Covid-19 járványból

Az öt legnagyobb hazai sörgyárat – Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., Pécsi Sörfőzde Zrt. – képviselő Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a tavalyi év eredményei már megközelítették a járvány előtti szintet.

A sörpiacra a világjárvány mérte az elmúlt évtizedek legnagyobb csapását, és jelentősen átalakította a keresletet is, amelynek hatásai most is érződnek. A pandémia évében, 2020-ban 5,6 millió hektoliter sört értékesítettek belföldön a legnagyobb piaci szereplők, miközben egy évvel korábban, 2019-ben meghaladták az eladások a 6,2 millió hektolitert.

A lassú kilábalás már a járvány szempontjából felemás évnek számító 2021-ben elkezdődött, az értékesítés már meghaladta az 5,8 millió hektolitert, azonban az igazi áttörést a tavalyi év hozta, a magyar fogyasztók 6,006 millió hektoliter sört vásároltak 2022-ben.

Hiába a rekordot döntő infláció, a sör nem lett alku tárgya

A több évtizede nem tapasztalt, az Európai Unió országai között a legmagasabb hazai infláció nem befolyásolta érdemben a sör iránti hazai keresletet a sörgyárak adatai szerint.

A magas minőségű, kézműves sör Magyarországon is egyre népszerűbb, de a sörgyárak erőfölénye miatt a fogyasztók alig tudnak hozzájutni a helyi, kisüzemi főzdék söreihez
A magas minőség és a kézműves sör Magyarországon is egyre keresettebb, de a sörgyárak erőfölénye miatt a fogyasztók alig tudnak hozzájutni a helyi, kisüzemi főzdék söreihez

Noha első ránézésre soknak tűnik a 30-40 százalékos drágulás, ez egy középkategóriás, minden üzletben beszerezhető dobozos és üveges sör esetén átlagosan 70-100 forintos áremelkedést jelent.

Az átlagosan 70 forintos áremelkedés nem jelentős tétel, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy doboz sör ma nagyjából ugyanannyiba kerül mint az azonos mennyiségű 1,5 százalékos UHT tej, vagy a legtöbb üdítőital.

Az áremelés idén folytatódik, a Sörszövetség szerint ez elkerülhetetlen a drágább előállítási költségek és a jövedéki adó tavalyi emelése miatt. Attól nem kell ugyanakkor tartanunk, hogy megfizethetetlen lesz a boltokban a sör.

Ezúttal a minőség győzte le azt árérzékenységet

A magyar fogyasztók közismerten árérzékenyek, ezt pedig felerősítette az infláció. A kiskereskedelmi forgalom adataiból megállapítható, hogy az elszálló élelmiszerárak közepette a háztartások sokkal körültekintőbbek a nagybevásárlások során, és jóval kevesebbet terméket vesznek meg.

Ez a sör kiválasztásánál egyáltalán nem igaz sőt, a magyar sörfogyasztók egyértelműen a minőségi sörözés felé tartanak. A Sörszövetség jelentéséből kiderül, hogy 2022-ben a belföldön eladott termékek közül a szuper prémium kategóriába tartozó sörök értékesítése nőtt a legnagyobb mértékben, egy év alatt 11,2 százalékkal. A prémium kategóriás sörök mennyisége is mintegy 8,6 százalékos növekedést mutat.

A belföldi piacon a prémium és a szuperprémium termékek forgalma 2022-ben már a teljes forgalom 29,4 százalékát tették ki, míg 2019-ben csak a 24,6 százalékkal.

A minőségi elmozdulást jól mutatja, hogy miközben jelentősen nőtt a minőség iránti kereslet, nem változott a középkategóriás termékek értékesítésének mennyisége, tavaly kevesebb, mint egy százalékkal nőtt az előző évhez képest. Összességében a hazai sörfogyasztás kicsivel több mint felét, 55 százalékát adják a középkategóriás világos sörök. Szintén nem jelentős mértékben, de csökkent az alacsonyabb kategóriás, sajátmárkás sörök iránti kereslet.

Otthoni programmá vált a sörözés?

A sör népszerűsége tehát töretlen, ugyanakkor a fogyasztási szokásokon mély nyomot hagyott a koronavírus:

2022-ben a csapolt sörök, azaz a hordós kiszerelésű sör értékesítése negyedével maradt el a 2019-es mennyiségtől. Ez azt mutatja, hogy sokan, akik korábban kocsmában söröztek már inkább a boltban vásárolnak be.

Ez nem véletlen, mivel a Gazdasági Versenyhivatal adatai szerint

a bolti áraknál átlagosan 65 százalékkal kell többet fizetniük azoknak, akik egy korsó csapolt sört fogyasztanának szívesebben.

Ezért jóval drágább a csapolt sör a dobozosnál

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete a GVH vizsgálatára és a hazai sörpiaci helyzetre reagálva kiemelte, hogy 2011 óta minden évben megállapítja a versenyhivatal a hazai sörpiacon erőfölényben lévő három legnagyobb sörgyár piactorzító, a piackorlátozó tevékenységét.

Ennek ellenére a versenyhtóság semmit sem tesz, és az elmúlt években a kormány vezető politikusainak ígéretei ellenére továbbra sem rúghatnak labdába a hazai kis sörfőzdék a minőségi termékeikkel a nagy sörgyárak túlárazott termékei mellett. A szövetség emlékeztetett, hogy

a magyar vendéglátók és így végül a sörfogyasztók 65 százalékkal fizetnek többet a három külföldi nagyüzemi sörgyár csapolt söreiért, mint egyébként egy egészséges piaci versenyhelyzetben kellene.

Ez azt jelenti, hogy egy korsó csapolt sör árának durván a felét kizárólag a nagy gyárak monopol helyzete miatt kell kifizetnünk. Ennek oka, hogy

a nagy sörgyárak erőfölényből befolyásolják a vendéglátás beszerzési és ezáltal az eladási árait.

A kisüzemi főzdék képviselete emlékeztetett: a verseny elől elzárt hazai piacon, a multinacionális sörgyárak erőfölényüket kihasználva olyan szerződésekre kényszerítik rá a vendéglátás több mint 75 százalékát ellátó italnagykereskedelmi vállalkozásokat, amelyekkel szabályozni tudják a magyar piacot. A gyártók tehát úgy árazzák az általuk gyártott olcsó söröket, ahogyan akarják.

Erre pedig részben a kisüzemek kiszorításával van lehetőségük, mivel a kis főzdék a hazai piac harmadát is képesek lennének ellátni. A magyar piacon 96-97 százalékos részesedéssel bíró nagy sörgyárak képesek rá, hogy

  • meghatározzák a nagykereskedők továbbértékesítési árait,
  • földrajzilag is lehatárolják az nagykereskedők működési területét,
  • befolyásolják, hogy a nagykereskedő milyen termékeket forgalmazhasson,
  • illetve milyen termékből mennyit értékesítsen.
  • Az adatgyűjtésekkel a nagy gyártók ellenőrizni tudják, hogy a nagykereskedők kiknek és mit adnak el és ténylegesen mekkora összegért.
  • Ezek alapján előírják azt is, hogy a vendéglátók mely italnagykereskedőtől, milyen áron vehetik meg a megszabott termékeket.

Az évtizedek óta versenykorlátozó módon működő magyar sörpiacon továbbra sem tudnak érdemben labdába rúgni a kisüzemi sörfőzdék, a hazai kézműves sörök piacát továbbra is megbénítja a három legnagyobb sörgyár. Ráadásul az érintettek úgy látják, hogy teljesen magukra maradtak, miközben a Gazdasági Versenyhivatal több mint egy évtizede nem tesz semmit a sörgyártóknál feltárt versenykorlátozó gyakorlatok ellen.

Ezzel gyakorlatilag a járvány által egyébként is nehéz helyzetbe került hazai kézműves sörpiac helyzete egyre kilátástalanabbá válik, mivel

a még működő magyar kisüzemek sörei gyakorlatilag elérhetetlenek a fogyasztók széles rétegei számára.

Más országokban nem ilyen rossz a helyzet: az EU legtöbb tagállamában szabályozott keretek között működhetnek az erőfölénnyel bíró söróriások, miközben a csapon lévő kínálatban alapvető, hogy a kiváló minőségű és egyedi ízvilágot közvető helyi sörök közül is válogathat a fogyasztó.

Szeretjük a kézműves sört, csak épp alig férünk hozzá

A fogyasztók is károsultjai a hazai sörpiaci folyamatoknak, mivel

  1. a gyárak által sarokba szorított vendéglátóhelyeken jelentősen túlárazva jutnak hozzá a gyenge minőségű nagyüzemi sörökhöz,
  2. miközben sokan a minőségibb, különlegesebb söröket fogyasztanák szívesebben, csak éppen alig jutnak hozzá, mivel a nagyok üzletpolitikájukkal kiszorítják a sörcsapokról a hazai kézműves söröket

A főzdések szerint a növekvő hazai kereslet nem kérdés. A legfrissebb független felmérések és a versenyhivatal saját eredményei is alátámasztják, hogy

a magyar sörfogyasztók 33 százaléka hajlandó lenne többet fizetni a minőségi, kézműves sörökért, ha elérhetőek lennének számára ezek a termékek. A fogyasztók negyede ráadásul kimondottan fontosnak tartaná, hogy mindenhol legyen a csapon kézműves, helyi sör is.

A sör az államnak is jó biznisz

A nagy sörgyárak több tízmilliárd forintos bevételt jelentenek az államkasszának. Az öt legnagyobb sörgyár költségvetési hozzájárulásában tavaly vezető szerepet játszott
  • a prémium szegmens növekedéséből eredő többlet áfa,
  • a 10 százalékos jövedékiadó-emelés,
  • népegészségügyi termékadó kiterjesztésének hatása
  • és az inflációs környezet.
Az iparág ennek megfelelően az előző évinél több járulékot és adót fizetett be 2022-ben a magyar költségvetésbe. Ez az összeg a teljes iparági adóbefizetéseket tekintve 85,713 milliárd forintot tett ki, szemben a 2021-ban befizetett 78,424 milliárd forinttal. Így a befizetett járulék és adó teljes összege 9,3 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben.