Nem alkalmas az Európai Unió új élelmiszerekről szóló irányelve a laboratóriumi, sejtszaporítással előállított hús jövőbeli engedélyezésére a szakmai kihívások miatt. Az új élelmiszerek forgalomba hozatalát szabályozó 2015-ös uniós rendelet átfogó felülvizsgálatára és egyszerűsítésére lenne szükség, ezzel ösztönözve az élelmiszeripari innovációt – figyelmeztetett nemrég bemutatott jelentésében Emma Wiesner (Renew Europe) svéd európai parlamenti képviselő.

A laboratóriumi hús, vagyis a termesztett hús (cultivated meat) a képviselő szerint előnyös lehet a hagyományos mezőgazdaság kiegészítésére, ezért az engedélyezési folyamat során csak az élelmiszer-biztonsági kockázatokra kellene összepontosítania az Európai Bizottságnak és az uniós szakhatóságoknak – számolt be a mezőgazdaság területén tevékenykedő agytröszt, a Farm Europe.

Nagy falat lesz Európának a laboratóriumi hús

A Farm Europe szakértői a svéd EP-képviselő jelentését értékelve rámutattak, hogy a sejtszaporítással előállított hús minden bizonnyal a leginkább megosztó élelmiszeripari innováció. Éppen ezért a jelentéstevővel ellentétben a szakértők úgy gondolják, hogy az új élelmiszerek engedélyeztetése során részletesen vizsgált élelmiszer-biztonsági kockázatok értékelése önmagában nem elegendő.

Az élőállatból vett izomszövet laboratóriumi szaporítása komoly etikai és gazdasági kérdéseket is felvet, mivel az állattartás többezer éves hagyományaival szemben ezt a technológiát 2013-ban mutatták be először.

Emiatt számos élelmiszer-biztonsági kérdést vet fel az eljárás és a termesztett hús fogyasztásának lehetséges egészségügyi hatásairól sem készültek előrejelzések.

A szakértők szerint a termesztett hús átfogó szabályozást kíván meg, és további, részletes kutatásokra is szükség van, mielőtt egyáltalán szóba kerülnének az engedélyeztetési eljárás nehézségei.

Mire keresik a választ a tudósok?

A sejtszaporítással előállított húst, mint innovatív technológiai eljárást 2013-ban mutatta be először egy amerikai startup, amelynek kutatásaihoz a világ legbefolyásosabb befektetői nyújtottak jelentős támogatást.

Az eljárással kapcsolatos kutatásokba már többszáz milliárd dollárt fektettek a világ legbefolyásosabb befektetői. A jelentős támogatás és a befektetők óriási érdeklődése már a legfejlettebb országok figyelmét is felkeltette: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kína egyre több állami forrást nyújt az alternatív fehérjeforrásokkal kapcsolatos kutatásokra, kiemelten a laboratóriumi húsipar fejlesztéseire.

A Farm Europe rámutatott, hogy egyelőre nem tisztázott, hogy milyen következményekkel jár, ha a sejtszaporodás nem természetes közegben zajlik. Arról sincs pontos értékelés, hogy a táptalajnak mekkora ez a környezeti lábnyoma, egyáltalán klímabarátabb-e a hagyományos állattartásnál. Egyelőre nincs rá válasz, hogy

  • milyen körülmények befolyásolják a növekedést,
  • milyen allergéneket tartalmazhatnak a sejtszaporításhoz használt speciális készítmények 
  • és ezek milyen hatással lesznek az egészségre. 
  • Aggodalomra ad okot emellett a rendkívül energiaigényes, 
  • így drága gyártás.

Közben a laboratóriumi hús támogatói azzal érvelnek, hogy az engedélyeztetés elsőre bonyolultnak tűnhet, de a követelmények alapján nem mindenhol lenne szükség külön engedélyeztetésre. Ezt azzal támasztják elő, hogy a laboratóriumi hús tulajdonságai a megegyeznek a hagyományos húséval, így nincs mit vizsgálni.

A tudósok ugyanakkor elsősorban nem ezekre a kérdésekre keresik most a válaszokat, a kutatások iránya az eljárás gyorsítására és költséghatékonyabbá válására összpontosítanak.

Mikor kerülhet a tányérra a laborhús?

Hiába tehát az elmúlt években befektetett többszáz milliárd dollár, a technológia jelenleg alkalmatlan a nagyüzemi előállításra. Ennek oka, hogy egy negyedkilogrammos hús előállítása akár 4-6 hétig tarthat. Emellett a gyártás magas energiaigénye és a speciális táptalaj drága összetevői sem teszik lehetővé, hogy széles körben forgalomba lehessen hozni a termesztett húst.

Hetekig növekszik a marhaembríó-szérumot és génmódosított anyagokat tartalmazó táptalajon a hús, ut
Hetekig növekszik a génmódosított anyagokat is tartalmazó táptalajon a laboratóriumi hús, majd egy másik eljárásban kap a húsokra hasonlító formáját és méreteit

járvány előtti években napvilágot látott ambiciózus előrejelzések szerint 2030-ra már a húspiac tizedét az innovatív hús adná, ám ezek az ambíciók 2023-ra eltűntek. Ennek oka, hogy a gyártási idő és a költségcsökkentés területén nagyon csekély eredményeket sikerült elérni úgy is, hogy rengeteg pénzt ölnek a kutatásokba.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2030-ra legfeljebb a prémium kategóriás élelmiszerek között jelenhet meg a laboratóriumi hús, elsősorban luxustermékként a vendéglátásban.

Eddig egyedül Szingapúr engedélyezte az egyik amerikai cég termesztett hústermékét 2020 végén, máshol nem hozható forgalomba sejtszaporítással előállított hús.

A hústermesztés is Bill Gates áttörése lehet?

A Microsoft alapítója elsőként lépett előre az amerikai engedélyezési eljárásban: tavaly év végén a Richard Benson brit milliárdossal közös cége, az Upside Foods elsőként kapta meg az Egyesült Államok Élelmezési- és Gyógyszerhatósága engedélyét a termesztett hústermékekre.

Egy lépéssel közelebb került a laboratóriumi hús a fogyasztók asztalához

Fontos hatósági engedélyhez jutott hozzá az Egyesült Államokban az amerikai Good Meat, amelynek a csirkefalatkája a világ első és eddig egyetlen emberi fogyasztásra engedélyezett laboratóriumi húskészítménye, ami jelenleg csupán Szingapúrban kapható. Felpörgött a nemzetközi verseny, mindenki első akar lenni a legígéretesebb alternatív olcsó hús tömeggyártásában. Bővebben>>>

Ahhoz, hogy a kereskedelmi forgalomban és a vendéglátásban is széles körben megjelenhessen az innovatív hús, még szükség van az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) végső engedélyére is. Ennek megszerzése ugyanakkor már csak idő kérdése.

Európában egyelőre nyitva maradnak a vágóhidak

Az európai szabályozás miatt egy új élelmiszer az engedélyeztetési eljárás megindításától számítva leghamarabb 12-24 hónap múlva jelenhet meg a kereskedelmi forgalomban. Az új élelmiszerekre vonatkozó, 2015-ben frissített uniós szabályozás szerint

minden élelmiszer új élelmiszernek számít Európában, amelyet 1997 május 15. előtt nem fogyasztottak széles körben a kontinensen.

Ezzel a szabályozás nem tesz különbséget a világ más tájain régóta elterjedt ételek és az innovatív élelmiszerek között. Az eljárás során döntő az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) állásfoglalása, amelyet hosszú és átfogó vizsgálatok előznek meg, a termék összetevői mellett kiterjednek a vállalkozásra és a címkézésre is. A szakhatósági ajánlás alapján az Európai Bizottság hirdeti ki az új élelmiszer engedélyezését.

Fontos, hogy az engedély csak konkrét termékekre adható ki, vagyis ha egy laboratóriumi hústermék engedélyt kap, akkor sem jelenhet meg minden hasonló vagy ugyanolyan eljárással készült termék az üzletek polcain.

Az Európai Unió engedélye azt jelenti, hogy az egész EU területén forgalomba lehet hozni az új élelmiszert, a tagállamok saját hatáskörben nem tilthatják ki ezeket.

A Farm Europe elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyértelmű milyen eljárásban lehetne engedélyeztetni a laboratóriumi hús forgalmazását az Európai Unió területén. Ennek oka, hogy az előállítási körülmények és a termeléshez szükséges biológiai és kémiai anyagok felhasználása miatt a gyógyszerek vagy a génmódosított termékek engedélyeztetési szabályai is irányadók lehetnek.

A jelenlegi szabályok ugyanakkor nem teszik lehetővé annak eldöntését, pontosan milyen eljárással garantálható az új húsipar termékeinek biztonságos fogyasztása, ráadásul a leendő termékpálya jelentős része – a speciális körülmények miatt – gyakorlatilag ellenőrizhetetlen lenne.

A szakértők kiemelték, hogy az ENSZ illetékes szervezetei, a WHO és a FAO is arra figyelmeztet, hogy a sejtmezőgazdaság területén még a kockázatok átfogó felmérése is hátra van.

A szakértők egyébként jelenleg úgy látják, hogy a legmegbízhatóbb és a legkisebb környezeti lábnyommal járó, a jövőben is fenntartható és egészséges fehérjeforrás a baromfihús és a tojás.

Szarvasmarha embrión és marhavéren növelt hús menti meg a bolygót?

A laboratóriumi húselőállítás első lépéseként a legjobb adottságú élőállat izomszövetéből biopsziás eljárással mintákat vesznek. Az állati sejteket ezt követően úgynevezett bioreaktorban szaporítják. Ezekben a bioreaktorokban hasonló körülményeket próbálnak előidézni a tudósok, mint amilyenek az állat szervezetében is elősegítik az izomsejtek szaporodását. A folyamat alapja a sejtszaporodást támogató táptalaj. Ennek összetevői a génmódosított vegyületek, az aminosavak, és a vitaminok mellett magzati szarvasmarha-szérum, vér és más, komoly etikai aggályokat felvető összetevők.

Ha a sejtszaporítással növesztett hús eléri a kívánt méretet, akkor egy következő lépésként a szakembereknek ki kell alakítaniuk a textúrát és a méretet. A lépés célja, hogy a hús külsőre is úgy nézzen ki, mint a hagyományos úton előállított.

A tudósok szerint a laboratóriumi hús előnye, hogy nem kell megölni a haszonállatot, és jelentősen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás a haszonállatok számának csökkenése miatt.

Az ellenzők az élelmiszerbiztonsági kockázatok mellett általában arra mutatnak rá, hogy többmillió állattartó gazda megélhetését veszélyeztetné a laboratóriumi hús, miközben a z emberek túlnyomó többsége elutasítja az eljárást, a legtöbben egyszerűen undorodnak a laboratóriumi hús gondolatától is. Kérdéseket vet fel az is, hogy míg az állattartás emberek millióinak nyújt megélhetést és hozzájárul a vidéki területek népességmegtartó erejéhez, addig a sejtalapú hústermesztés csak a vállalkozások és a tudósok egy szűk rétegének kezében összpontosulna.