Sokáig bizonytalan volt, hogy az egyezmény felmondása mennyire végleges (sokan egyfajta nyomásgyakorlásként értelmezték a globális minimumadó Magyarország általi elfogadása érdekében), ugyanakkor a NAV honlapján közzétett tájékoztató alapján és a legutolsó amerikai álláspont következtében az egyezmény immár véglegesen felmondottnak tekintendő (2023. végéig szóló „türelmi idővel”) – fejtette ki Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere.

Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék

Az egyezmény alatt, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15 százalék amerikai forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség pedig nem is terheli.

Ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor 2024-től már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35 százalék lesz – jegyezte meg Bagdi Lajos.

A kamatjövedelemnél és árfolyamnyereségnél még rosszabb a helyzet

Az egyezmény megszűnése esetén a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit.

Amerikaiak nem járnak ennyire rosszul

Mivel Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett osztalék, jogdíj és kamatjövedelmek után, így az ilyen típusú jövedelmek adómentesek– emelte ki a szakértő. Természetesen semmi nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a jövőben forrásadót vessen ki és ez által megszüntesse az egyenlőtlen helyzetet.