törvényjavaslat a felzárkóztatást segítő és a lemorzsolódást csökkentő céllal szélesíti a szakképzésbe jutás lehetőségét, többek között a végzettséggel nem rendelkezők számára.

A 2020 januárjában hatályba lépett szakképzési törvény jelentősen átalakította a magyarországi szakképzés rendszerét. Az új rendszer kialakítását és működtetését a szakképzésért felelős minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri és további finomhangolást javasolt.

Az előkészítés során a kormány figyelembe vette a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) javaslatait. A 2018-ban megalakult testület célja, hogy rendszeres fórumot biztosítson az érdemi párbeszédhez a kormányzat és a szakképzési rendszer meghatározó szereplői között. A SZIT tagjai a kormányzati oldal mellett a kamarák, nagyvállalatok, szakszervezetek, érdekképviseleti szervek, oktatási szervezetek, intézményfenntartók és tanulói képviseletek delegáltjai.

A közlemény szerint az alapfokú oktatásból a szakképzésbe jelentkezők, valamint a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők számának növekedése azt bizonyítja, hogy bevált az új szakképzési rendszer.

Orbán Viktor: Ma tízből hat diák a szakképzésben tanul tovább

A képnapos XVI. Szakma Sztár Fesztiválon, 54 szakmában közel 200 tanuló verseng majd. Ugyanitt  Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azt mondta, a magyar vállalatoknak igénye van a szakmunkásokra. A gazdasági igények beépülnek az oktatásba, hiszen folyamatosan változnak a cégek igényei. Bővebben >>>

Csaknem félmillió új munkavállalóra van szükség 2030-ig Magyarországon

Magyarországnak 2030-ig csaknem félmillió új munkavállalóra van szüksége, nagyságrendileg ennyi a stabil növekedést biztosító beruházások munkaerőigénye – közölte május elején a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

A tárca a gazdasági felzárkózás miatt tart szükségesnek további beruházásokat, így azok a közlemény szerint nem maradhatnak el munkaerőhiány miatt. A kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának élénkítésében, az inaktívak foglalkoztatásában látja a megoldást a munkaerőpiaci tartalék meghaladhatja a 300 ezer főt, nekik képzésekre és átképzésekre van szükségük ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon - hangsúlyozta a minisztérium.

A GFM szerint a visegrádi államok közül a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva Magyarország foglalkoztatja a legkevesebb vendégmunkást.