Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Brüsszel továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy a vállalatok tisztességes bért fizessenek a munkavállalóknak, ráadásul a 2024-ben életbelépő új költségvetési szabályok értelmében 14 tagállamnak kell összesen 40-45 milliárd euróval csökkentenie a kiadásokat.

Ezzel végső soron az állami alkalmazottak – például a tanárok és az egészségügyi dolgozók – zsebéből húzza ki a pénzt az Európai Bizottság – állítja az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC).

Az Európai Bizottság által elvárt kiadáscsökkentés összesen egymillió ápoló vagy másfélmillió pedagógus bérköltségével megegyező összeget jelent.

Megszorítás 2.0

A megszorítás 2.0-ként emlegetett kiadáscsökkentő intézkedés miatt nyíltan bírálta az Európai Unió végrehajtó testületét az ETUC főtitkára. Esther Lynch rámutatott, hogy a megszorításokhoz való visszatérés jövőre

  • nagyobb szegénységet,
  • kevesebb munkahelyet,
  • alacsonyabb béreket
  • és alulfinanszírozott közszolgáltatásokat eredményez.

Mindez tovább nehezíti az emberek hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. A tagállamok többségére egy nehéz gazdasági helyzetben kényszeríti rá Brüsszel a kiadáscsökkentő intézkedéseket úgy, hogy ezzel párhuzamosan arra szólítja fel az országokat, növeljék a klímaváltozás elleni küzdelembe való befektetéseiket.

Magyarország is érintett

Az ETUC ezért arra szólítja fel a nemzeteket és a lakosságot, hogy tiltakozzanak az Európai Bizottság jövő évtől életbe lépő költségvetési szigorával szemben, amelynek célja, hogy

  1. költségvetési hiány 3 százalék alatt maradjon
  2. és az államadósság ne haladja meg a GDP 60 százalékát.

Ezeket a szabályokat 2020-ban, a Covid-19 járvány miatt átmenetileg felfüggesztette az EU annak érdekében, hogy a gazdaság leállása miatt kialakult recesszióból hamarabb sikerüljön kilábalnia a közösségnek.

Jövőre a korábbinál rugalmasabb feltételekkel tér vissza a költségvetési fegyelem, ám az alapvető célok változatlanok maradnak. A korábbi, minden tagállamra egységes előírások helyett nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok a sajátosságok figyelembevételével.

Jövőre 14 tagállamnak kell összesen mintegy 40-45 milliárd euróval csökkentenie a kiadásokat. Az egyes tagállamokban az összeg jelentősen eltér.

  1. Franciaország: 13,2 milliárd euró
  2. Olaszország: 9,5 milliárd euró
  3. Spanyolország: 6,6 milliárd euró
  4. Belgium: 2,7 milliárd euró
  5. Lengyelország: 3,2 milliárd euró
  6. Románia: 1,4 milliárd euró
  7. Csehország: 1,3 milliárd euró
  8. Magyarország: 851 millió euró
  9. Szlovákia: 548 millió euró
  10. Bulgária: 423 millió euró
  11. Szlovénia: 294 millió euró
  12. Lettország: 195 millió euró
  13. Észtország: 180 millió euró
  14. Málta: 84 millió euró.

Az ETUC számításai szerint ez tagállamonként több tízezer fő egészségügyben vagy oktatásban dolgozó éves bérköltségét jelenti. A tagállamok ugyanakkor maguk döntenek arról, hol faragnak a kiadásokból, de a szakszervezeti szövetség főtitkára szerint minden érintett országban a bérek növelésére lenne szükség, ami a kiadások növekedésével jár.

A tavaly rekordot döntő infláció ráadásul jelentősen mérsékelte az állami alkalmazottak keresetének vásárlóerejét.

Magyarországnak 851 millió euróval kell mérsékelnie a kiadásokat, amely a 14 országra jutó összes kiigazítás 1,9 százaléka. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben egy tanár átlagosan bruttó 450 ezer forintot, egy ápoló pedig bruttó 575 ezer forintot keresett havonta. Az összeg a pályakezdőknél alacsonyabb, a tapasztalt munkavállalóké pedig magasabb.

Ez azt jelenti, hogy a Brüsszel által elvárt 851 millió eurós költségvetési kiadáscsökkentés a 13 százalékos munkáltatói járulékot is figyelembe véve mintegy 53 700 tanár és 42 100 ápoló teljes éves bérköltségét fedezné.

A profitéhség vezetett az inflációs rekordhoz

Az ETUC emlékeztetett, hogy a legtöbb európai ország a magas inflációért részben az úgynevezett ár-bér spirált okolja, és az Európai Központi Bank szerint is a bérek emelése fűtötte tovább a fogyasztói árak emelkedését.

Brüsszel véleménye a fizetések emeléséről kiverte a biztosítékot a szakszervezeteknél

Felháborítónak tartja az Európai Szakszervezeti Szövetség, hogy az Európai Bizottság az áremelkedés letörése érdekében azt szorgalmazza, hogy a fizetések infláció alatti mértékben emelkedjenek. Rámutattak: az inflációhoz a vállalatok profitéhsége járult hozzá, nem a bérek emelkedése. Bővebben >>>

A szakszervezeti szövetség felháborítónak tartja ezt a megközelítést, és arra mutatott rá, hogy a nagyvállalatok profitja a megugró költségek mellett is messze meghaladta az elmúlt évekét.

Ez tehát azt jelenti, hogy az inflációs rekordokhoz az indokolatlan és túlzott áremelések járultak hozzá.

Az érdekvédők ezért elítélik, hogy az Európai Bizottság az infláció letörésének legfőbb eszközét a kereslet és a fogyasztás visszaesésében látja. Ezzel gyakorlatilag áldását adja a vállalatok tisztességtelen gyakorlatára, tovább csökkentve az évtizedek óta erodálódó munkavállalói érdekérvényesítő képességet.

Esther Lynch szerint a bérek emelésével és a zöld és digitális átállást támogató beruházások támogatásával kerülhető el a szegénység növekedése. Ehhez meg kell erősíteni a szakszervezetek és az üzemi tanácsok kollektív érdekérvényesítő pozícióját és olyan uniós szabályokat kell alkotni, amelyek elősegítik, hogy a munkavállalók nagyobb arányban részesüljenek a vállalati profitból, összhangban az európai szociális pillérben megfogalmazott elvekkel. 

A pedagógusok régóta követelik a bérek emelését, a kormány az uniós pénzektől tette függővé az emelést
A pedagógusok régóta követelik a bérek emelését, a magyar kormány korábban az uniós pénzek érkezésétől tette függővé a fizetések rendezését

Az ETUC főtitkára ugyanakkor erre jelenleg nem lát kellő szándékot, mivel sértené az erős befolyással rendelkező vállalatok érdekeit.

A szakszervezetek azt is el szeretnék érni, hogy a pandémia után meghozott átmeneti intézkedéseket, például a nagyobb költségvetési hiányt és magasabb államadósságot lehetővé tévő könnyítéseket egyelőre ne szüntesse meg az EU.

Az alacsony bérek miatt van munkaerőhiány

Az ETUC ismét felhívta rá a figyelmet, hogy nem a szakemberhiány okozza ma már a munkaerőhiányt, hanem az alacsony bérek. Ezért a jelenleg is alkalmazott szakpolitikai eszközök egyszerűen alkalmatlanok az egyre súlyosabb létszámhiány kezelésére.

Csak a bérek emelése teheti vonzóvá azokat a munkaköröket, amelyek betöltése régóta lehetetlen feladatot jelent a munkáltatóknak.

Jelenleg azokban az ágazatokban tapasztalható súlyos és tartós munkaerőhiány, ahol alacsonyak a bérek és a munkakörülmények sem ideálisak. Ilyen például az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem, a mezőgazdaság, vagy a kékgalléros munkakörök az iparban.

Az érintett ágazatokban az üres álláshelyeket azért nem töltik be a potenciális munkavállalók, mert más területeken sokkal jobb feltételekkel, akár a végzettségüktől eltérő pozícióban is több pénzt tudnak megkeresni.

Az ETUC arra szólítja az Európai Bizottságot, hogy a vállalati érdekeket szem előtt tartó, megszorító politikájával hagyjon fel és a szociális pillér ajánlásai szerint álljon a munkavállalók oldalára, valós intézkedésekkel javítva pozíciójukat, növelve az évtizedek óta egyre szűkülő érdekérvényesítő erejüket.

Sok az olyan állás, ami már a kutyának sem kell

A járvány a munkaerőhiányra is hatással volt: a betöltetlen álláshelyek ma már nem azért maradnak tartósan üresen, mert nincs megfelelően képzett munkavállaló a pozíciókra, hanem azért, mert az alacsony fizetések és a rossz munkakörülmények miatt senkinek sem kellenek. Az adatok azt mutatják, hogy a képzettséget nem igénylő területeken nőtt, a tisztességesen megfizetett pozíciókban nem változott, vagy csökkent a munkaerőhiány. Bővebben >>>