nyár végéig tart, a tömegesen feltűnő, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülő tőrösdarazsak inváziója, amelyek jellemzően a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében jelennek meg. Azonban ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot – áll az MME szerdai közleményében. Hozzáteszik,

ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élő féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tőrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is.

A tudatlanság évről évre számos ilyen állat pusztulását okozza, amikor a munkájukat nem kellő szakmai felkészültséggel végző rovarirtók tömegesen mérgezik meg a tőrösdarazsakat, teszi hozzá az egyesület.

A rovarcsalád Magyarországi képviselői túlnyomórészt termetesek és látványos megjelenésűek, az óriás tőrösdarázs, amelynek nősténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is. Ezek a rovarok nem azonosak a családi közösségekben élő, a ház körül gyakori és agresszív, jellegzetes fekete-sárga mintázatukkal jól elkülöníthető társas darazsakkal, köztük a lódarázzsal.

Megjelenésükre ott lehet számítani, ahol a talajban, a pusztuló fában, a komposztban nagy, gyakran jelentős mennyiségben találnak cserebogár-, szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárvát. Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetézzenek, a kikelő lárvájuk pedig belülről fogyasztja el a még élő pajort.

A tőrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.

Visszatér Karácsony Gergely sokat vitatott intézkedése

Az idén még az eddiginél is több méhlegelő jön majd szembe a fővárosban. Az eredeti flóra meghagyásával a területek nagysága 2023-ban összesen 28,6 hektár lesz, ez körülbelül 0,6 hektárnyi növekedés a tavalyi évhez képest. A Pünkösdfürdő vetett méhlegelőivel együtt 30,4 hektárnyi vadvirágos rét lesz összesen ebben a szezonban – írta a napokban az Énbudapestem.

A főváros vezetése 2021-ben vezette be a méhlegelőket: a Vadvirágos Budapest mintaterületei azóta is növekszenek. A Fővárosi Önkormányzat és a Főkert 2021-ben összesen 22 darab rovarbarát városi zöldfelületet jelölt ki, amelyeken innentől a szokásos évi 5-10 helyett csupán 1-2-szer kaszálnak, teret adva ezzel az ott megjelenő virágok sokaságának, és élelemforrást biztosítva az őket beporzó rovarközösségnek is.

Leállt a termelés, kényszerszabadságra mentek a méhek

Közben az is kiderült, bajba kerülhetnek a méhészek, mert a kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt az ország sok területén elfagyott az akác, így kevesebb méz várható idén. De az elmúlt napok heves esőzései sem kedveznek a méheknek, mert ilyen körülmények közt nem tudják beporozni a virágokat. 

Az évszakhoz képest hűvösebb idő miatt a legtöbb méh a kaptárban van, csak néhány repül ki, leginkább vízért.

A méhek jelentősége vitathatatlan, hiszen a rovarok beporzásukkal biztosítják a jó minőségű terményeket. A vadon élő egyedek száma az elmúlt 30 évben 60 százalékkal csökkent, miközben általánosságban elmondható, hogy a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük a méheknek és más beporzóknak.

A macik még találnak mézet az akácosban, mi a boltok polcain már alig

A mézminták közel fele hamisítottnak bizonyult az Európai Bizottság 15 tagországra kiterjedő vizsgálatában. A márciusban közzétett adatok szerint összesen 320 mintát gyűjtöttek be „harmadik országokból" származó mézszállítmányokból. Ezek közül a Kínából származó minták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaznak. Bővebben >>>