Ha röviden kellene válaszolnunk arra a kérdésre, hogy válságálló-e egy gazdaság, akkor például a GDP visszaesését és a munkanélküliség növekedését kellene megnéznünk – ebből a szempontból nézve válságállók vagyunk, és úgy hiszem, képesek vagyunk újra növekedési pályára állni – fogalmazott előadásában Virág Barnabás a Napi.hu Válságálló-e Magyarország? című konferenciáján.

Az MNB alelnöke előadásában elmondta, hogy az elmúlt másfél évszázadot nézve 10-15 évente következett be világgazdaságot megrázó válság. A legutóbbihoz mérve magunkat a magyar gazdaságot stabil alapok és erős növekedés mellett érte el a koronavírus-járvány.

Ami viszont most történik, az kicsit olyan, mintha felgyorsították volna a XX. századot, hiszen három év alatt három komoly megrázkódtatás érte a világot: 

  • a koronavírus-járvány;
  • az energiaválság: már 2021 közepétől masszív növekedésen mentek keresztül az árak;
  • valamint 2022 elején elindult egy szomorú és súlyos háborús konfliktus a szomszédban, ami komoly geopolitikai problémává vált, és jelen állás szerint elhúzódó háborúra számíthatunk.

Az egyik legfontosabb kérdés ilyenkor, hogy a gazdaságunkat milyen immunrendszer mellett érik a nem várt események: Virág Barnabás szerint a magyar gazdaság erős immunrendszerrel nézett szembe a 2020-as évtized válságaival.

Virág Barnabás: Egyre erősebb dezinfláció előtt állunk

Minden válság karaktere más, ezért a sikerhez tanulni kell minden válságból. A magyar gazdaság immunrendszere lényegesen erősebb, mint a legutóbbi pénzügyi válságban volt –  mindezt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke nyilatkozta lapunknak még a konferencia előtt.

Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy az előző válsággal szemben a bankrendszer is erősebben várta a 2020-as éveket, mert beértek a korábbi szabályozásokat érintő döntések – erősebb tőkepozíciók, bőségesebb likviditás jellemezte a szektort, ami kifejezetten fontos, látva az év eleji amerikai példákat. Ráadásul

a jobb kiindulási állapot jobb válságkezeléssel is párosult: 2008-2009-ben csak IMF-hitelekkel tudták stabilizálni a magyar gazdaságot, most azonban a válságkezelésben saját, belső forrásokra tudtunk támaszkodni.

Teljesen új karakterű problémákkal nézünk szembe

Virág Barnabás szerint sokkal takarékosabban kell bánnunk az erőforrásokkal – az árak emelkednek, ráadásul magasabb szinten is maradhatnak. A munkabérekről elmondta, hogy a világ jelentős részén egyre szűkösebbé válik a munkaerő-kínálat, így jóval keményebb lesz a verseny a munkavállalókért – a cégek mellett az országok is versenybe szállnak értük –, a munkaerő árát pedig meg kell majd fizetni, emelni kell azokat. „Aki ezt nem tudja megfizetni, az lemaradhat” – tette hozzá. 

A pénzáramról szólva Virág Barnabás kiemelte, hogy olyan alacsony kamatszintek már nem lesznek, mint a 2010-es években, a finanszírozási környezet sokkal szigorúbb marad, ezért sokkal megfontoltabb beruházásokra lesz szükség.

2022 elejére megközelítettük a korábbi növekedési trendet, ám az egyensúlyi pozíciónk jelentősen romlott az utóbbi időszakban, amelynek négy fő oka volt: a költségvetési hiány alakulása, az infláció, a munkanélküliségi ráta, továbbá a folyó fizetési mérleg.

Az MNB-alelnök szerint a megbomlott egyensúlyok helyreállítását és a gazdasági felzárkózást egy teljesen új karakterű évtizedben kell megvalósítani: 

  • az évszázad végéig Európában várhatóan több mint harmadával csökken az aktív korú, munkaképes népesség, de Kína és az Egyesült Államok is demográfiai lejtőre lép – a munkaerő-kínálat folyamatosan csökken majd;
  • az éghajlatváltozás alapvetően alakítja majd át a világot, amiben eddig éltünk, becsléseik szerint az európai GDP akár 8-10 százalékkal is alacsonyabb lehet 2050-ig;
  • az adósságráták megugrottak a járványt követően – a világ adóssága 2021-ben a globális GDP 249 százalékát tette ki, 2007-ben ez 197 százalék volt.

Új, többpólusú világrend jöhet el a feltörekvő óriások erősödésével: átalakul a geopolitikai tér minimum két vezető erővel (USA és Kína), ennek a körvonalai már látszanak, a vége azonban még nem – fogalmazott Virág Barnabás.

Az infláció a legfontosabb a kérdés

Speciális helyzetben van most a világ az MNB alelnöke szerint. Az infláció korábban is megjelent, de jól azonosítható okai voltak (a túlkereslet, a háborús időszak kínálati problémái, a monopol pozíciók problémái).

Virág Barnabás úgy véli, hogy minden faktor, ami korábban inflációt okozott, most mind egyszerre van velünk: kínálati problémák, megugró nyersanyagárak, koncentrált keresletnövekedés, magas költségvetési hiányok és adósság, gyorsan bővülő pénzkínálat, erősödő verseny a képzett munkaerőért, elégtelen piaci verseny.

Vagyis véget ér az időszak, amikor viszonylag alacsony bérdinamikával is képesek kezelni a magas inflációt a döntéshozók. Monopol-, oligopol helyzetek alakultak ki – például a bigtech-cégek esetében. Az inflációban szerinte az most a legveszélyesebb, amikor „elindul a pszichózis, és hozzászokunk a magas inflációhoz”:

  • munkavállalóként nézve jobban fest egy 15-20 száz növekedés a bérpapíron, mint egy 10 százalékos;
  • munkáltatóként tudok árat emelni, mert mások is emelnek;
  • és sajnos a gazdaságpolitikában is hallani olyat, hogy rendben van ez.

„Ez utóbbi tévút, a gazdaságtörténet is bizonyítja, hogy ezt el kell kerülnünk” – fogalmazott az MNB alelnöke.

Fotó: Kaszás Tamás/Index
Kép: Napi.hu, Kaszás Tamás

Leginkább Magyarországon nőttek a profitok az OECD-országok között

A vállalatok a nyersanyagok áremelkedésén felül emelték áraikat – nem csak arról van szó, hogy „kapzsik” a vállalkozók, több jelenség van e mögött:

  • a Covid után bezárt egy vállalkozás például, nem volt jövedelme, amit most próbál meg visszahozni;
  • van, ahol alacsony a hatékonyság, ez pedig abban csapódik ki, hogy magasabb jövedelmezőséggel dolgoznak – „ha a szomszéd emel, én is emelek”.

Az infláció régiós szinten nézve is magas szintre ugrott Magyarországon, amit alapvetően három tétel árainak emelkedése okoz: az élelmiszerek, az üzemanyagok – részben a bázishatás miatt –, valamint a szolgáltató szektor árainak megugrása.

Olyan szektorokban, ahol alacsony a termelékenység, alacsony a verseny, ott nagyobb eséllyel buknak ki ezek az inflációs problémák. Hogyan lehet ezt nagyon gyorsan letörni? Virág Barnabás szerint összehangolt együttműködéssel.

Egyre több jele van annak, a gazdaságpolitika minden vektora abba az irányba mutat, hogy gyors inflációcsökkenés jön – ezt a külső környezet is támogatja, például az alacsonyabb nyersanyagárakkal.

Ehhez szigorú monetáris politikára, fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. Ahhoz, hogy ez közép távon fenntartható maradhasson, a termelékenységet javító strukturális politikára van szükség.

2024-ben is folytatni kell az infláció elleni küzdelmet

A csökkenő pályára állt infláció önmagában nem elég az inflációs cél fenntartható módon történő eléréséhez. A szigorú monetáris kondícióknak fenn kell maradniuk az infláció minél gyorsabb letörése érdekében – fogalmazott Virág Barnabás. Elmondta, hogy már májusban jelentősen jobb adatokra számítanak – nem csak a bázishatások miatt. „A termékek és a szolgáltatások harmadánál láttunk árcsökkenést – különösen ott, ahol ezek ki vannak téve a devizapiaci változásoknak” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy önmagában az, hogy az év végére egyszámjegyű tartományba terelik az inflációt, még nem elég, 2024-ben tovább kell csökkenteni a drágulás ütemét, hogy a gazdaság visszatérhessen a normális kerékvágásba. 

„Ehhez az MNB továbbra is szigorú monetáris politikát alkalmaz majd”

– hangsúlyozta a jegybank alelnöke, hozzátéve, hogy pozitív reálkamat-környezet alakul majd ki. Ez utóbbi az 1970-es évek tanulsága, mert e nélkül nem lehet tartósan kezelni az inflációs problémákat.

A jelenlegi helyzetről elmondta, hogy októberhez képest javult a helyzet, javulnak a cserearányok, ahogy a folyó fizetési mérleg hiánya is. „Nettó 17 milliárd euró volt az energiaszámlája a magyar gazdaságnak – a korábbi években ez 5-6 milliárd euró volt, idén pedig 8 milliárd euró körül lehet majd, azaz megfeleződik” – mondta Virág Barnabás.

költségvetésről szólva kiemelte, hogy a kamatkiadások jelentősen emelkedtek, a GDP 3,8-3,9 százalékára rúgnak (tavaly 2,8 százalék volt). Ez a közel 4 százalék azt jelenti, hogy kamatkiadásra körülbelül annyit költünk, mint a védelmi kiadások és a K+F összesen – ez brutálisan nagy összeg. Ennek nagy része az inflációhoz kapcsolódik, és ami jó hír 2008-2009-hez képest, hogy ennek nagy része belföldön marad.

Előadásának végén Virág Barnabás így összegzett:

  • Válságálló-e a magyar gazdaság? Igen, mert a koronavírus-válságból gyorsan kilábaltunk.
  • Az évtized új karakterű válságai új sérülékenységi pontokon támadják a növekedés fenntarthatóságát.
  • A megbomlott egyensúlyt helyre kell állítanunk: az infláció csökkentését és a külső egyensúlyi pozíciónk javítását 2024-ben is folytatni kell. 
  • A képzett munkaerőért folytatott globális verseny erősödik, miközben a finanszírozási környezet tartósan szigorúbb marad, miközben az energetika lesz a kulcsterület.
  • Intenzív növekedési modellre átállva általános termelékenységjavulást kell elérnünk az egyensúlyőrző felzárkózási pályához.
Péntek délelőtt kezdődött a Napi.hu egész napos konferenciája Válságálló-e Magyarország címmel, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig kijelentette, nem lehet azt várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit. Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára optimistább hangot ütött meg, szerinte az idei év végére az ország eladósodottsága 70 százalék alatti szintre fog csökkenni.

A jegybank alelnöke szerint új irányok kellenek a gazdaságpolitikában

A korábbi évek gazdasági válságait előidéző hatások most egyszerre vannak jelen, ezért új irányok kellenek a gazdaságpolitikában.