A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az építési engedélyek számának újabb csökkenése azt mutatja, hogy még mindig nem érte el a mélypontot az újlakás-piac, s ha az építkezések egy-másfél éves átfutásával számolunk, 2013 vége, 2014 előtt nem is várható érdemi növekedés az elkészült lakások számában sem − kommentálta az adatokat a Napinak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Egyelőre azt is nehéz megjósolni, hol lesz a mélypont, vagyis az az autonóm lakásépítési kereslet, amelyet mindenképpen kielégítenek a piaci szereplők, vagyis mekkora az a lakásvolumen, amennyi hitelezéstől, támogatásoktól függetlenül is megépül. Annyi bizonyos, hogy a padló sokkal mélyebben van, mint azt előzetesen bárki gondolta volna − fogalmazott Petz.

A közép-magyarországi régiós, különösen a budapesti számok drámai csökkenése érthető, a leglikvidebb lévén ez a piaci szegmens tartott ki legtovább, itt érződött legkésőbb a válság és korábban itt volt a legnagyobb arányú a vállalkozói lakásépítés − hangsúlyozta Petz, aki a megyei városokban regisztrált növekedésnek a rendkívül alacsony abszolút számok miatt nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Az adatokból kirajzolódik, hogy a gazdasági és bizalmi válság hosszú távú hatása sokkal komolyabb, mint azt elemzők előzetesen feltételezték, és a lakosság a várakozásoknál lényegesen passzívabbá vált lakásügyben. A bizalom visszatérésére a GKI számai sem utalnak, a felmérésük szerint soha nem látott mélyponton stagnál a lakosság lakásépítési, -vásárlási szándéka.

A csökkenés mellett Petz negatív tendenciaként értékeli az építtetői kör változását, mert a vállalkozók háttérbe szorulása és a természetes személyek növekvő súlya a feketegazdaság felé tolja a szektort, és az építkezések minőségi színvonalára sincs jó hatással. Ugyanakkor a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek számának növekedése, amire az elmúlt 4-5 évben nemigen volt példa, kissé javít a képen. Várakozásai szerint 2013-ban legalább az építőipar 6-7 éve tartó mélyrepülésének vége szakadhat.

Egyértelmű, hogy a Fidesz nem tervez fordulatot a lakáspolitikában, nincs olyan koncepció, amelynek eredményeként a lakásépítések húzhatnák az építőipart, illetve a gazdaságot − mondta a Napi Gazdaságnak Varga Dénes gazdaságkutató, a DEM  Információs és Gazdaságkutató Iroda vezetője. Ma már nemcsak koncepció nincs, hanem olyan gazdasági helyzet sem, amellyel a szomorú adatokon változtatni lehetne, mert bármilyen érdemi lépéshez legalább 200 milliárd forintot kellene lakástámogatásra költeni, aminek a fedezetét az egykulcsos szja eltörlése teremthetné meg − tette hozzá a szakember. Úgy látja, a visszaesésben az is megmutatkozik, hogy a piac támogatásokban, szocpolban, kamattámogatásban reménykedve kivárt. Varga szerint az érdemi támogatások hiányának felismerése egyeseket továbblépésre késztet jövőre, ezért 2013-ban minimális növekedést vár az átadások számában. Ez azonban azzal a veszéllyel járhat, hogy a döntéshozók félreértelmezik a bővülést, s azt a jó lakáspolitika eredményének tartva továbbra sem lépnek semmit, ezért érdemi piacélénkülést még 2014-ben sem lehet várni. Ez óriási veszteség volna az országnak, s nagy tévedés azt hinni, hogy nem probléma az ágazat leépülése, amikor a mezőgazdaság mellett egyedül az építőipar, a családiház-építés alkalmas nagy mennyiségben felszívni a szakképzetlen munkaerőt − fogalmazott Varga.