A Balaton vonzza az építéseket, de egyre hátrébb csúszik a régió

Dél-Dunántúlon 2012-ben összesen 743 lakás épült, az egy évvel korábbinál 7,2 százalékkal kevesebb, szemben a 17 százalékos országos átlagos visszaeséssel - derül ki a KSH pénteken közzétett, "Dél-dunántúli statisztikai tükör" című elemzéséből. A dél-dunántúli települések 83 százalékában, a falvak 86, a városok 34 százalékában nem adtak át egyetlen új lakást sem.
NAPI, 2013. május 5. vasárnap, 10:21
Fotó: Napi.hu

A térség helyzete a 7 tervezési-statisztikai régió közül egyike volt a legkedvezőtlenebbeknek, miután 4 régióban az egy évvel korábbihoz képest növekedés regisztráltak, a dél-dunántúlinál számottevőbb mérséklődésre pedig csupán Közép-Magyarországon, illetve Közép-Dunántúlon került sor (előbbiben 31, utóbbiban 27 százalékkal zuhant vissza az építési kedv).

A régióban a lakásépítési hajlandóság meglehetősen differenciált képet mutat. Baranyában a térség átlagánál számottevőbb - 23 százalékos - csökkenés következett be, miközben Somogyban (közel 10 százalékos) emelkedésre került sor. Tolnában gyakorlatilag stagnált a lakásépítkezés, 2012-ben 119 lakás létesült, eggyel kevesebb, mint 2011-ben.

Dobogós helyről az utolső előttire

Míg 2011-ben a régió öt városa maradt ki a lakásépítésből - Baranyában Sellye, Somogyban Balatonboglár, Csurgó és Igal, Tolnában pedig Gyönk, addig 2012-re a városok száma 14-re emelkedett, úgy hogy a jelzett öt városban nem csak 2011-ben, hanem 2012-ben sem folyt lakásépítés, azaz már minimum két (de esetenként ennél több) éve is lekerült a napirendről az új otthonok létrehozása. A 2012-es új belépők a baranyai Harkány és Szigetvár, a somogyi Kadarkút, Lengyeltóti és Nagybajom, valamint a tolnai Bátaszék, Nagymányok, Simontornya és Tolna.

A községeket illetően Baranyában  volt a legrosszabb a helyzet, ahol 87 százalékra  rúgott a lakásépítésből kimaradó falvak aránya, a legelőnyösebb pedig Tolnában,ahol ugyanez 82 százalékot tett ki. Somogy a régiós átlagot hozta.

Tízezer lakosra a Dél-Dunántúlon tavaly összesen 8,0 újonnan létesült lakás jutott, miközben az ország egészében 10,6. A 7 tervezési-statisztikai térség rangsorában a régió folyamatosan csúszik lefelé, a 2010. évi harmadik hellyel szemben 2011-ben már csak az ötödik, tavaly pedig csupán a hatodik helyen állt a lakásépítésben. Ennél visszafogottabb intenzitással egyedül Észak-Magyarországon folytak az építkezések, a fajlagos mutató e térségben 5,1-et tett ki.

A Balaton vonzza az építéseket

A régió megyéi közül Somogyban a legerőteljesebb építési kedv, itt tízezer főre 10,7 új otthon jutott, ezt Baranya követte 7,3, majd pedig Tolna 5,2 mutatóértékkel.

Az elmúlt évben a régióban az új otthonok - az országosnál valamivel kisebb hányada - 59 százaléka készült saját használatra, eladásra pedig 40 százalékukat szánták, ami 7 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Eladásra  Somogyban építették a legtöbb lakást.

Az építkezések többsége (57 százaléka) családi házat eredményezett, a többszintes, többlakásos épületben lévő új otthonok aránya elérte a 40 százalékot. A Dél-Dunántúlon lakótelepi, illetve lakóparki lakás egyáltalán nem épült (2011-ben utóbbi még előfordult a régióban).

Országosan családi házas formában a lakásoknak valamivel nagyobb, többszintes, több lakásos formában ugyanakkor jóval kisebb hányada készült, mint Dél-Dunántúlon. A régióval ellentétben az ország egészében lakótelepi, illetve lakóparki lakás is létesült, igaz, előbbiből mindössze 73, s utóbbiból is csak 335 épült fel (összesen belüli arányuk sorrendben 0,7, illetve 3,2 százalékot tett ki. A többszintes, több lakásos megvalósítási mód Somogyban terjedt el leginkább, ahol az új otthonok közel fele (47 százaléka) ilyen épületben valósult meg.

Négyszobás a favorit

A régióban épített lakások több mint 40 százaléka 4, vagy annál több szobás, a 3 szobás lakások megközelítőleg 30 százalékot tettek ki, és nagyjából ekörül alakult az egy, illetve két szobával építettek együttes aránya is az ország egészében fennálló helyzethez hasonlóan. A jellemző lakásnagyság a térség mindhárom megyéjében a minimum 4 szobás volt.

Az új lakások alapközművei közül a vízhálózat kiépítettsége úgyszólván teljeskörű volt. Dél-Dunántúlon az elmúlt év folyamán átadott új otthonok egy kivételével mind rácsatlakoztak a közüzemi vízhálózatra, ami az országos átlagnál (99 százalék) némileg kedvezőbb (gyakorlatilag 100 százalékos)ellátottságot jelent. Közcsatornával - ugyancsak az országosnál (88 százalék)
nagyobb hányaduk - több mint kilenctizedük rendelkezett.

Tarol a gázfűtés

Az új lakások 82 százalékába vezették be a gázt, mintegy 5 százalékponttal kisebb hányadukban, mint az országban általában. A vízellátás már 2011-ben majdnem teljes körű volt, mintegy 6 szalékponttal javult viszont a csatornázottság.

Az épített lakások több mint háromnegyéden gázzal fűtenek, a szilárd tüzelőanyag 16, villanyfűtés 2,2 százalékban fordul elő. Olajjal egyáltalán nem lehetett találkozni. Az épített lakások fennmaradó 5,8 százalékában "egyéb anyaggal" fűtöttek. Az arányok megegyeznek az országos adatokkal. Somogyban az elkészült lakások 80 százaléka gázfűtéses. Dél-Dunántúlon - csakúgy, mint országosan - a radiátor a legelterjedtebb fűtőeszköz, az új lakások valamivel több, mint kétharmadában ez szolgáltatott meleget. Ezt a padlófűtés követte, amit az új otthonok egynegyedében alkalmaztak. Hagyományos kályhákkal az átadott lakások 5 százalékában fűtöttek.

HOZZÁSZÓLÁSOK