Még tavaly dőlt el, hogy Budapestre költözik az IIB, munkatársaik pedig diplomatákéhoz hasonló mentességet kaphatnak. Emiatt - valamint az egyik vezető édesapjának KGB-s kötődései miatt - az egykor a KGST-ben fontos szerepet betöltő intézetet gyakran kémbankként emlegetik a hazai és nemzetközi sajtóban. A külügyi konfliktusokat is magával hozó bank elhelyezése viszont a magyar állam feladata.

A Népszava pénteki cikke szerint meg is találhatták a megfelelő helyet: Közép-Európa egyik legdrágább irodaépületét, a Lánchíd Palotát nézték ki a számukra. Dacára annak, hogy a költségeket a magyar állam viseli, valamint azzal a körülménnyel sem foglalkoztak, hogy az ingatlan jelenleg is tulajdonjogi vitát képez. Ahogy azt ugyanis korábban a Napi.hu írta meg, a jelenlegi tulajdonos, a Nobilis Kristófhoz köthető DÖB-68 Zrt., amely 2013-ban mintegy hárommilliárd forinttért szerezte meg az épület tulajdonjogát, ám a jelenlegi piaci értéke ennél lényegesen magasabb lehet. Viszont azt bérbe vette még 2014 előtt az állami tulajdonú Exim Bank, amelyet végül elköltöztettek innen. A bérbeadási szerződés pedig felmondták, majd perre mentek miatta a felek. A jogi eljárásnak azóta sincs vége, már úgy, hogy egyszer megjárta a Kúriát is az ügy, most született másodfokú döntés a Fővárosi Ítélőtáblán a megismételt perben, mely szerint a Lánchíd Palota bérleti szerződése érvénytelen. Ezt Nobilis cége most újra a legfelsőbb bíróságra vinné.

Korábban - a Direkt36 cikke szerint - lehetséges székhelyként emlegették a brit nagykövetség egykori belvárosi épületét, valamint egy Szabadság téri ingatlant is, ám úgy hírlik, hogy diplomáciai körök ellenállásán megbukott a terv és végül az a hallgatólagos megállapodás született, hogy a bank budai oldalra települ - áll még a Népszava cikkében, amely rávilágít, hogy az államnak nem tesz jót a késlekedés, ugyanis amellett, hogy az elhelyezés költségeit vállalta, az ideiglenes iroda biztosítását is fizetheti

A pénzintézet eredetileg a KGST-ben töltött be fontos szerepet a Szovjetunióval szövetséges országok közötti pénzügyi, beruházási ügyletekben. A rendszer megdőlése után, a '90-es években veszített jelentőségéből, majd az elmúlt több mint tíz évben újra aktivizálta magát. Magyarország annak idején a Nemzetközi Beruházási Bank alapító tagja volt, de később a bank nem kellően átlátható és nem eléggé hatékony működése miatt 2000-ben kilépett a szervezetből, és megfigyelőként folyamatosan figyelemmel kísérte annak munkáját, végül 2015-ben újra teljes jogú tagja. Az IIB-nek jelenleg Bulgária, Kuba, Csehország, Mongólia, Románia, Oroszország, Szlovákia és Vietnam a tagja Magyarország mellett.