A nagy áfacsökkentéssel is jól jár a költségvetés

Már 3 ezerrel több új lakás építése esetén is pozitív a költségvetési hatása annak, ha az új lakások áfáját 5 százalékra csökkenti a kormány - derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. számításaiból.
Napi.hu, 2015. december 11. péntek, 13:50
Fotó: Napi.hu

A kutatóintézet közleménye szerint az eddig publikált becslések alapvető módszertani egyszerűsítésekkel élnek, amelyek pontatlan eredményekhez vezetnek.

2014-ben 8358 új lakás épült. A lakások 17 millió forintos bruttó átlagáron találtak gazdára a KSH adatai szerint. A teljes piac bruttó mérete így 140 milliárd forint, amelynek áfatartalma 30 milliárd forint.

Az első módszertani egyszerűsítése a sajtóban megjelenő becsléseknek, hogy az ágazattól ténylegesen befolyó áfabevétel 30 milliárd forint. Az Ágazati Kapcsolatok Mérlegéből (ÁKM) ugyanakkor kiolvasható, hogy csupán 12 milliárd forint áfabevétel folyik be az államkasszába az új lakások értékesítése után. Ugyanis az ágazatban vannak olyan másképpen adózó szereplők, evások, katázók, akik nem áfát fizetnek, tehát esetükben a visszaigénylési és befizetési lánc megszakad, továbbá az ÁKM a feketegazdaság létével is számol. Megfordítva a gondolatmenetet, az ÁKM az új lakásépítésből ágazati szinten ténylegesen befolyó áfabevétellel és nem a bruttó áfabevétellel számol.

Járulékos bevételek is vannak

A második egyszerűsítés, hogy számos becslés nem számol az új lakás építések során jelentkező járulékos adóbevételekkel. Noha a drasztikusan alacsony, 5 százalékos áfakulcsra való áttérés miatt a költségvetés áfabevételei egészen évi 28 ezer új lakás építéséig alatta maradnak a jelenlegi áfabevétel-szintnek, a felpörgő építőipari teljesítmény miatt az államháztartásnak extra személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, járulék, jövedéki adó és egyéb ágazati adóbevételei keletkeznek.

A kutatóintézet számításai szerint már 3 ezerrel több lakás építése esetén is pozitív lehet a költségvetési hatása az áfa 5 százalékra csökkentésének. Ekkor ugyanis a tényleges áfabevétel kiesés 7,2 milliárd forint, míg az szja és bérjárulékok 5,7 milliárd forinttal, a jövedelemadók 1 milliárd forinttal, a jövedéki adók 0,6 milliárd forinttal és az ágazati adók 0,3 milliárd forinttal növekednek az Ágazati Kapcsolatok Mérlegére épülő modellszámításaink alapján. Így a szaldó pozitív, összesen 0,4 milliárd forint.

Súlyos a kínálathiány

A kínálati probléma súlyosságát jelzi, hogy míg Magyarországon 2014-ben 8,5 új lakás jutott tízezer lakosra, addig ez a szám Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában 10 és 20 közötti, Ukrajnában és Csehországban 20 és 30 közötti, a 10 százalék alatti újlakás-áfakulcsot alkalmazó Lengyelországban pedig 37,7 új lakás jut tízezer főre. Ugyancsak kínálati problémára utal az új lakások részesedésének 3 százalékra zsugorodása a teljes ingatlanpiaci forgalmon belül.

A 2008-as válságot megelőző 20 évben évente 19-55 ezer lakást építettek. A cél az lenne, hogy a mostani 8-9 ezer darabról minél előbb 20 ezerre nőjön az évente épített lakások száma - írja a Századvég Gazdaságkutató.

Elmaradt a szakmai konzultáció

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület lapunkhoz eljuttatott közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy szakmai konzultáció nem folyt arról, milyen lakások tartozzanak bele a kedvezményes áfakörbe.

Az európai uniós szabályozás a szociálpolitika kereteibe beleférő lakásépítésre teszi lehetővé a kedvezményes áfakulcsot. A szociális lakásépítés definícióját viszont a tagállam határozhatja meg. Lengyelországban például 150 négyzetméteres lakás, vagy 300 négyzetméter alapterületű családi ház tartozhat a szociálpolitika keretébe.

A TLE szerint célszerű lenne nem túl szűken meghúzni a kedvezményes áfakulcs alá tartozó lakásépítések keretét, hiszen a hazai lakásállomány minőségi megújítását biztosító lakásépítések évszázados mélyponton vannak. A szükséges lakásszám negyede sem épült meg 2014-ben, és 2015-ben sem.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

mirko, 2015.12.13 20:57

Majd visszaélnek vele, ha esztelen módon vezetik be az új módit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw2, 2015.12.13 20:06

@BPartner: nem leegyszerűsítettem, hanem kiegészítettem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2015.12.11 20:08

@rw2:

Az, a bankszektor, mi más.

A pénz az megvan, a bankok nem is kellenek senkinek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

BPartner, 2015.12.11 19:47

@rw2: Talán nem kellene ennyire leegyszerűsíteni a kérdést, mint amennyire az újlakáspiacért lobbizó szakma teszi. Mint ha az újalkások építése kizárólag "ÁFA" függő lenne. Kíváncsiságból azért a cikkíró helyében megkérdezném az érintetteket, hogy nem csökkentik az állam az ÁFA-t, akkor más sohasem építenek lakást dacból, vagy van valami más oka is, hogy mást építenek és nem lakásokat?

Ruzsik Dezső
BPartner Zrt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rw2, 2015.12.11 17:59

Talán így van, talán nem. A lakáspiacot jelentősen hátráltatja a lakosság még elég friss élményei a bankszektorral kapcsolatban, ez gátolhatja az új lakásépítéseket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html