Fenn kell tartani a köz- és a magánszféra párbeszédét - mondta a készülő városfejlesztési koncepciót ismertetve Szeneczey Balázs, a budapesti főpolgármester kabinetfőnöke a Napi Gazdaság mai ingatlankonferenciáján, Tarlós István álláspontját tolmácsolva. Hozzátette: az első és legfontosabb lépés a szemléletváltás a tervezésben, nem lehet szó merev, hosszútávú tervekről, de az előző ciklusokat jellemző ötletszerű városfejlesztésről sem. Párhuzamosan több időtávra kell gondolkodni, az azonnali megoldások - tűzoltás - mellett a 2020-ig tartó uniós pénzügyi ciklusra, illetve a következő 15-20 évre koncentráló terminusra. Az előadásból kiderült, hogy Budapest bevételeit felemésztik a kiadásai, így a beruházások az uniós pénzeken múlnak.

A középtávú tervezés gerincét a több kerületet érintő projektek adják. Ezek közül több már indulóban van, kiírják például a Széll Kálmán tér rendezési, valamint a 4-es metró őrmezői végállomásánál építendő p+r parkoló és buszpályaudvar tervpályázatát. A komplex városfejlesztési tervek között szerepel továbbá a kisföldalatti vonalának meghosszabbítása, a villamos és trolibuszhálózat rendszerszerű kezelése, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése az Örs vezér terén.

Szeneczey Balázs

Ami a 2020-ig tartó új uniós pénzügyi ciklust illeti, annak fő jellemzője, hogy a vissza nem térítendő támogatások nyújtása helyett az EU el fogja várni az önnfentartó, megvalósításuk után akár hasznot termelő projekteket. Emellett teret fognak kapni az összetett, innovatív, szociális jellegű projektek, a fenntarthatóság pedig a zöld szempontokon túl gazdasági és szociálpolitikai működőképességet is jelent. Szeneczey csak érintőlegesen említette a hosszabb távú tervek között a bérlakásfejlesztést, ugyanakkor viszonylag részletesen beszélt a Duna-partok élhetőbbé tételéről, a parthasználat átalakításáról, a Vár, a szigetek és a folyó menti zöldterületek revitalizációjáról.

Csak lehetőségek vannak

Budapestnek csak lehetőségei vannak - fogalmazott Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. a főváros SWOT/GYELV-elemzését ismertetve. Molnár Budapest előnyei között a vonzó épített és természeti tájat, a relatíve alacsony turisztikai árszintet, a jó alapinfrsatruktúrát, a romló, de még megfelelő közbiztonságot, a nívós, ám forrásszűküléssel szembe néző kulturális kínálatot említette.

Molnár László

A hátrányokról szólva a lanyhuló üzleti életet, a szűkös munkalehetőségeket, kiskereskedelem átlagban közepes színvonalát (egyre több a bezárt helyiség a belvárosban), a romló oktatási színvonalat, az egészségügyi ellátás nívójának csökkenését, a fejlesztésre szoruló közösségi és az egyre drágább egyéni közlekedést említette. Ami a veszélyeket illeti, a vezérigazgató a növekvő adóterheket, az új adókat (megemlítve a tervekben szereplő értéknövekedési adót is), az emelkedő infrastrukturális költségeket, a csökkenő életszínvonalat, a tőkekiáramlást, valamint a központi költségvetés lehetőségeinek szűkösségét emelte ki.

Több hitelszűkítő sarc rontja az esélyeket

Molnár a bankadó, a végtörlesztés és árfolyamgát hatásai kapcsán megjegyezte, hogy ez is csökkenti az ingatlanberuházásokhoz igénybe vehető banki hitelkínálatot. A lakossági fogyasztás csökkenése is negatívan hat, hiszen az rontja az üzlethelyiségek megtérülését, közülük egyre több zár be. Ez ráadásul a még nyitva tartók forgalmát is csökkenti, hiszen "az emberek nem szívesen mennek oda, ahol rohad le minden".

A raktár/logisztikai piacon negatívak a szereplők várakozásai, hiszen az igények jelenleg tapasztalható növekedését még azok az autóipari beruházások adják, amelyekről még 2008 környékén születtek meg a befektetői döntések - húzta alá Molnár László.

Vannak jó példák Budapesten

A városok adják a gazdaság motorjait, azok pedig attól függően lesznek jó motorok, hogy milyen ingatlanfejlesztők dolgoznak bennük, ez pedig a területkínálaton múlik - fogalmazott Baross Pál, FRICS, a Realaudit ügyvezetője. Aláhúzta: a hotelek és az ipari parkok esetében ez teljesen egyértelmű, hiszen a turisták és a termelőüzemek oda mennek, ahol már megvan a megfelelő kínálat, de ugyanez a helyzet az irodapiacon és minden kreatív városi termék esetén is.

Baross Pál

Kiemelten fontos eszköz tehát a város kezében a területkínálat, ahová a fejlesztői szaktudás koncentrálható. Baross minderre jó példaként említette az Infoparkot, a Millennium Centert valamint a Graphisoft Parkot. A szakember szerint azok az ingatlanfejlesztők lehetnek sikeresek, amelyek nem egyedi fejlesztésekben gondolkodnak, hanem felismerik, hogy a várossal való együttműködés a szakma jövője. Ez az együttműködés nem lesz egyszerű, hiszen a felek másként gondolkodnak, így egy ingatlanszakmai tömörülésen keresztül lehetne együtt dolgozni.