A gazdasági nehézségek és a megugró hitelkamatok a teljes hazai ingatlanpiacon visszavetették a vásárlási kedvet, azonban a keresletcsökkenés ingatlanárakra gyakorolt hatása alig volt érezhető a fővárosi agglomeráció településein.

Budapest vonzáskörzetében elhelyezkedő hat agglomerációs szektorban zárult tranzakciók szerint jelentős mértékben (19 százalék) emelkedtek a négyzetméterárak a tavalyi évben 2021-hez képest.

Az ingatlanra fordított összeg közel 10 millió forinttal növekedett, ugyanakkor átlagosan továbbra is megközelítőleg 100 négyzetméteres otthonokra szerződnek a fővárosból kiköltöző ügyfelek.

Ezek az agglomeráció legnépszerűbb települései

A 2022-ben értékesített ingatlanok adatai szerint a legdinamikusabb négyzetméterár-emelkedés az északnyugati szektorban volt tapasztalható, ahol 29 százalékkal lett költségesebb az otthonteremtés 2021-hez képest.

  • A terület kiemelkedően népszerű települése Szentendre, ahol átlagosan 84 millió forint értékben, és jellemzően nagyobb ingatlanba költözés miatt vásároltak lakást, házat 2022-ben.
  • Az agglomerációs szektorok közötti rangsorban a következő a nyugati szektor, ahol átlagosan 717 ezer forintba kerül az ingatlanvásárlás négyzetméterenként, az ingatlanra fordított átlagos összeg pedig meghaladja a 70 millió forintot.
  • A déli szektorban Diósdon terhelte meg a leginkább a vevők pénztárcáját az ingatlanvásárlás, ahol 620 ezer forintos áron lehetett egy négyzetméter használt ingatlant kapni.
  • Kiugró, 35 százalékos áremelkedés volt Szigetszentmiklóson is, ahol így is kedvezőbb, 515 ezer forintos egységáron oldható meg az otthonteremtés.
  • Az északi szektor legkelendőbb települése Vác volt, itt főként a befektetői aktivitás volt érezhető a tavalyi évben, az átlagos négyzetméterár 516 ezer forint volt.
  • A keleti szektor települései között Gödöllő állt az élen, ahol a korábbi 406 ezer forintos négyzetméterár helyett 2022-ben már 589 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméter.

A kiemelkedő gödöllői áremelkedés hátterében vélhetően a fogyasztói szokások formálódása állhat, hiszen 2021-ben inkább a befektetést, illetve az első lakást keresők választották a települést, míg 2022-ben a nagyobb ingatlanba költözés adta a vevői motiváció nagyobb hányadát.

Miért nem változott a kereslet az agglomerációban?

rezsicsökkentés eltörlése a várakozásokkal ellentétben nem fordított a trenden:

  • Pest megyei eladások legnagyobb részében, 29 százalékban a vevők nagyobb ingatlanba költözés miatt döntöttek a költözés mellett, ami 6 százalékpontos emelkedést jelent 2021-hez képest.
  • Mindössze 4-4 százalékban jelölték meg a vásárlás okát a generációk összeköltözése vagy éppen szétválása miatt,
  • kisebb alapterületű ingatlanra pedig csupán az ügyfelek 9 százaléka váltott.
  • 5-5 százalékponttal gyarapodott azonban a befektetési célú vásárlások (13 százalék) és az első lakásukat vásárlók (20 százalék) jelenléte a megyei ügyletek tekintetében.

2022 utolsó hónapjaiban az otthonteremtési támogatások folytatása körüli bizonytalanság megmozgatta a családokat: aki tehette, élt az állami kedvezmények adta lehetőségekkel és belevágott az ingatlanvásárlásba.

A Pest megyei első lakásukat vásárlók 20 százaléka újépítésű otthont, 27-30 százalékos arányban azonban jó vagy lakható állapotú lakást, házat vásároltak.