Árakkal csábít az agglomerációs lakáspiac - túlbecsülik az előnyöket?

Négy év alatt, 2013-2017 között megduplázódott a fővárosi agglomerációban tető alá hozott ingatlan adásvételek száma. A 2018-as forgalom az Otthon Centrum (OC) várakozásai szerint megközelíti a 2017-es 11 ezres adásvételt, ami 2017-ben a teljes lakáspiaci forgalom 7 százalékát tette ki.
Szepesi Anita, 2019. január 30. szerda, 12:58
Fotó: Napi.hu

Míg a fővárosban átlagosan 300 és 700 ezer forint közötti négyzetméteráron lehetett a tavaly ingatlant vásárolni, addig az agglomerációban 250-330 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző. Egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomerációban könnyen családi házat is vásárolhatunk. Az ár mellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség is erős vonzerő - magyarázza a növekvő forgalom okait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Az OC elemzése szerint újépítésű agglomerációs lakást 2018-ban akár már 30 millió forintért is lehetett vásárolni, de egyes helyeken az árak az 50 millió forintot is megközelítették. A legolcsóbb új lakások a Szigetszentmiklósi járás településein keltek el, míg a legdrágábbnak a Budakeszi és Pilisvörösvári járások bizonyultak, ahol egy ezekért átlagosan 54-55 millió forintot kértek.

Legek

A legmagasabb négyzetméterárakat a Pilisvörösvári járásban regisztrálták, itt átlagosan 480 ezer forintot kellett fizetni egy négyzetméterért, ugyanakkor agglomeráció délkeleti szektorában már 320 ezer forint alatt is meg lehetett vásárolni egy új lakás négyzetméterét.

A használt társasházi lakások piaca Dunakeszin volt a legélénkebb 2018-ban: a 425 ezer forintos átlagos négyzetméterár 17 százalékos árnövekedést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legolcsóbb használt lakásokat az agglomeráció déli településein hirdették, átlagosan 300 ezer forintos négyzetméteráron. Egy budakeszi, pilisvörösvári vagy szentendrei járási ház négyzetméteréért akár 150 ezer forinttal is többet elkérhetnek szemben egy gyáli vagy monori járásban található ingatlannal.

Az agglomeráció legdrágább települései az északi és nyugati részen találhatók. Budakeszin, Ürömön, Szentendrén vagy Pomázon akár 100 milliót is elkértek tavaly egy családi házért, míg legolcsóbb délkeleti részen, Tápiógyöngye, Tápiószőlős és Tápiószentmárton településeken már 1,5-2 millió forint is elegendőnek bizonyult egy családi ház megvételéhez az OC adatai szerint. (Részletesebb adatokat talál a KSH legfrissebb lakáspiaci árindex jelentésében.)

Kapkodják?

Egy családi ház átlagosan 170 nap alatt kelt el, de az olyan, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező járásokban, mint a Gödöllői vagy a Vecsési már átlagosan 100 nap alatt lehetett egy családi házat értékesíteni. Ezzel szemben a távolabb eső részeken, Cegléd és Nagykőrös térségében 6 hónapnál is hosszabb időt vett igénybe az értékesítés.

Leggyorsabban, az országos átlaghoz hasonlóan 80 nap alatt, a téglaépítésű lakások találtak gazdára 2018-ban. Az OC szakértője arra számít, hogy amíg tart a fővárosi lakásárak emelkedése, addig az agglomerációban is kitart az élénk kereslet.

Megéri?
Egy másik kutatás, amelyet az Index szemlézett, mindemellett arra mutat rá, hogy az ingázással járó kellemetlenségek a vártnál nagyobb terhet jelenthetnek a kiköltözőknek. A kutatások szerint az emberek túlbecsülik a kertváros pozitív hatásait, s alábecsülik az ingázással járó fáradalmakat, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni. Egy németországi felmérés pénzben is kifejezi az ingázás terheit: számításaik szerint 23 perc egy irányú utazást 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni. Összességében úgy látják, az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent, s egyben komoly stressztényező is az emberek számára.

HOZZÁSZÓLÁSOK