A járvány miatt a teljes lakáspiacon, így az albérleteknél is bizonytalan a helyzet. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy melyik egyetem hogyan indítja a következő tanévet, azaz online vagy hagyományos tanrenddel. A bizonytalanság ellenére azért több
trend már látható az albérletpiacon. Az utóbbi 5-6 évben a fokozódó kereslet és az albérlethiány miatt növekedtek a bérleti díjak. Most azonban a lefulladó turizmus miatt a rövid távú lakáskiadásokra nincs igény, ezért az albérleti díjak is csökkentek - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Balogh szerint az idei albérletszezon legnagyobb újdonsága nem az árcsökkenés lesz, hiszen az már hónapokkal ezelőtt megkezdődött,

Kapcsolódó

sokkal inkább arra a több tízezer bérlőre érdemes odafigyelni, aki olcsóbb bérleti díjak miatt továbbköltözhet a jelenlegi albérletéből.

Lépnek a bérbeadók

Az utóbbi évek bérletidíj-emelkedése miatt a bérlők nem szívesen költöztek, és ha megfizethető lakásra bukkantak, inkább hosszabbították a jellemzően egy évre kötött szerződésüket. A mostani árcsökkenéssel viszont több tízezren aktívan kereshetnek olcsóbb albérletet, s minden bizonnyal lesznek olyan tulajdonosok is, akik nem szeretnék elveszteni a jó bérlőjüket, és bérletidíj-csökkentéssel mennek elébe a folyamatnak.

Az ingatlan.com adatai szerint július közepén országszerte rekordot döntött a kínálat: több mint 20 ezer hirdetésben szerepelt kiadó lakás, 20 százalékos bővülést jelent a februári és a tavaly júliusi helyzethez képest. Budapesten több mint 14 ezer hirdetésből állt a teljes kínálat július közepén, ami 30-30 százalékos növekedésnek felel meg a járvány előtti és az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva.

Bérleti díjak, szobák, kollégiumok

Az ingatlan.com elemzése szerint Budapesten az átlagos bérleti díj 150 ezer forint volt júliusban, ami a járvány előtti, februári szinthez képest 9 százalékos csökkenés, éves összevetésben pedig több mint 10 százalékos mínusz. Budapesten az egyszobás lakások adják a kínálat alig több mint 20 százalékát, a kétszobások részesedése közel 40 százalékos, a három- vagy többszobásoké pedig 40 százalék feletti.

Az egyszobás fővárosi lakásokért átlagosan 120 ezer forintot kell  adni havonta, a kétszobásakért 150 ezer forintot, a három- vagy többszobásokért pedig 200 ezer forintot.

A vizsgált többi egyetemvárosban kissé más az eloszlás. Az egyszobás kiadó lakások részesedése 12-17 százalékos, a kétszobásoké 40-50 százalékos, a még nagyobbak pedig 32-42 százalékát adják. Debrecenben például egy kétszobás albérletért átlagosan 100 ezer
forintot kérnek a tulajdonosok, Győrben 110 ezret, Miskolcon viszont csak 85 ezret. A három vagy többszobás lakások bérleti díja több diák együttes költözésénél akár a kollégiumi kiadásokhoz is mérhető.