A kereslet nő az albérletpiacon, az ingatlanbérleti szerződések túlnyomó többsége azonban még mindig az internetről letöltött minták alapján készül. Ezek a szerződések egymásnak ellentmondó kikötéseket, jogszerűtlen szankciókat is tartalmazhatnak. Sokszor nem szabályozzák például, mi a rendes felmondási ok, vagy hogyan kell megfizetni a lakbért. Az ilyen szerződésekben lévő fogalmak visszaéléshez, akár jogvitához is vezethetnek, és éppen akkor nem nyújtanak védelmet, amikor vitás helyzet áll elő – írja közleményében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK)

A bérleti szerződés elkészítésén megspórolt összeg akár több hónapnyi bérleti díj összegébe is kerülhet. A közjegyzői okiratba foglalt szerződés biztosan egyértelmű, megfelel a jogszabályoknak, szerződésszegés esetén pedig nincs szükség bírósági eljárásra a végrehajtáshoz, kiköltöztethető a bérlő.

A főbérlő viseli a nagyobb kockázatot

Előfordulhat egyoldalú közjegyzői hitelesítés is, ilyenkor a bérlőnek kell közjegyző előtt nyilatkoznia arról, hogy vállalja: a szerződés megszűnésekor kiköltözik az ingatlanból, illetve fizeti a lakbért és megtéríti az okozott károkat. Az ilyen nyilatkozat segítségével közvetlenül a hatóságoktól lehet végrehajtást kérni a nem fizető, vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.

„Kiadásnál mindig a bérbeadó viseli a nagyobb kockázatot, mert szerződéskötéstől kezdve a bérlő van birtokon belül. A bérlőt megilleti a birtokvédelem, tehát csak a bérleti szerződés megszüntetésével lehet kimozdítani az ingatlanból” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Írásos szerződés kell

A MOKK azt javasolja, akkor is személyesen győződjünk meg az ingatlan állapotáról, ha az több száz kilométerre van – utólag már nem hivatkozhatunk arra, hogy túl sok a bérleti díj. Az adófizetés elkerülése érdekében sokan trükköznek az írásbeli szerződés nélküli kiadással, ez azonban mindkét fél számára kockázatos. A jogszabály szerint a lakásbérleti szerződés csak írásban lehet érvényes.

A szerződésben nem lehet benne olyan kikötés, hogy nem fizetés esetén a bérbeadó zárat cseréltethet, vagy kikapcsoltathatja a közüzemi szolgáltatásokat. Azt viszont érdemes beleírni, lehet-e dohányozni az ingatlanban, és azt is rögzíteni kell a szerződésben, mi lesz a kaució sorsa: késedelmes bérleti díj fizetése miatt, „kártérítésként” nem tartható vissza az előre megfizetett biztosíték.

Van helye azonnali felmondásnak

A bérlő a lakbért havonta egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni, hacsak a szerződés másképp nem rendelkezik. Készpénzes fizetés esetén minden hónapban érdemes átvételi elismervényeket íratni a bérbeadóval.

Érdemes tudni, hogy ha a bérlők magatartásukkal súlyosan zavarják a többi lakót, rongálják a lakást, vagy nem fizetik a bérleti díjat, azonnal felmondható a szerződés. Kevesen tudják, de a bérlő is felmondhatja a szerződést abban az esetben, ha például beázik a lakás, és ezt a szerződéskötéskor nem tudta, vagy kiderül, hogy a bérbeadónak nincs használatbavételi engedélye.