Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése - a márciusi jelentős javulás után - áprilisban kissé lefelé korrigált az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). Ez a mutató nyolc-tíz hónapja a korábbinál alacsonyabb szinten, egy viszonylag szűk sávban mozog.

Forrás: GKI
Kép: Építőipari bizalmi index 2013-2016

A nyers, nem kiigazított adatok enyhe pozitív változást jeleznek: áprilisban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya 20 és 32, míg márciusban ugyanez a két arány rendre 16 és 35 százalék volt. A magasépítő cégek hosszabb ideje markánsan jobbra értékelték termelési helyzetüket a mélyépítőknél, ez most sem alakult másként. Az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások e hónapban is valamivel elégedettebbek voltak, mint a közepes és nagyobb méretű cégek.

Egy évvel ezelőtt az elmúlt időszaki termelés megítélése a mostaninál némileg kedvezőbb volt: 2015 áprilisában növekvő termelésről a vállalatok 18, csökkenőről 24 százalékuk számolt be.

Áprilisban hibahatáron belül javult a rendelésállományok értékelése, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers számok is pozitív irányú elmozdulást tükröznek: áprilisban a válaszadó vállalkozások 15 százaléka számolt be magas, 41 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány márciusban 15 és 48 százalék, egy éve 13 és 35 százalék volt. A magasépítő cégek értékelése idén áprilisban kedvezőbbé vált, de a mélyépítőké némileg romlott.

A nagyobb cégek tovább vannak bebiztosítva

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2016 áprilisában 4 hónap volt. Ez az érték csak leheletnyivel kisebb az egy negyedévinél (4,1 hó), de szignifikánsan elmarad az egy évvel korábbitól (4,4 hó). A nagyobb vállalatok helyzete - megszokott módon - lényegesen kedvezőbb, mint a kisebbeké: a 250 fő feletti cégeket jellemző átlagérték 11, az 51 és 250 fő közöttieké 4, míg az 50 fő alattiakat jellemző mutató 3,4 hónap.

Bizonytalanság lengi be az építőipari munkahelyek környékét

A foglalkoztatási várakozások áprilisban - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - jelentősen romlottak az előző hónaphoz képest. A foglalkoztatási szándékok körül nagy a bizonytalanság, a termelői várakozások erősen hullámzóak. A nyers adatok is kedvezőtlen változást mutatnak. Áprilisban a létszám bővítésére a válaszadó cégek 14 százaléka, annak csökkentésére 12 százalékuk készül. Márciusban ugyanez a két arány rendre 24 és 11 százalék, egy éve 14 illetve 13 százalék volt. Mind a magas-, mind a mélyépítés terén romlottak a foglalkoztatási várakozások.

Az áremelkedési várakozások áprilisban enyhültek. A válaszadók döntő többsége (81 százaléka) a továbbiakban sem számít árváltozásra, de az áremelést tervezők aránya (12 százalék) némileg meghaladja az árcsökkenést valószínűsítők arányát (7 százalék). Ugyanez a két arány márciusban 18 és 6 százalék, tavaly áprilisban 10 és 9 százalék volt.

Miért nem bővül jobban a termelés?

Az elmúlt néhány évben fokozatosan és érdemben csökkent a bizonytalan gazdálkodási környezet és a laza fizetési fegyelem említési gyakorisága. A pénzügyi problémák jelentősége lényegében nem változott. Jelentősen nőtt viszont a munkaerőhiány termelésbővítést hátráltató hatása. A rendelkezésre álló munkaerő korlátozottsága leginkább a kisebb (50 fő alatti) cégeket zavarja, körükben e tényező említési gyakorisága közel 40 százalékos. Ugyanakkor a 250 fő feletti nagyvállalatok egyáltalán nem jeleztek munkaerőhiányt.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében áprilisban az előző hónaphoz képest lényegében nem változott (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A derű- és borúlátóak aránya áprilisban 18 és 17 százalék volt, éppúgy, mint márciusban.