A két éve még elég gyászos hangulatban megrendezett fórummal ellentétben az idei rendezvényen határozottan optimistábbnak tűntek a kastélyszállodák tulajdonosai, az idegenforgalom fellendüléséből ugyanis a kastélyszállodák is profitáltak. A kastélyszállodák szövetségéhez tartozó cégek bevételei 22,5 százalékkal, rendezvényeik száma 20 százalékkal növekedett - az utóbbi adja az árbevétel 60 százalékát. Bevételtermelésben az esküvők viszik a pálmát, de a céges rendezvények, vezetői tréningek is mind nagyobb részt hasítanak ki a forgalomból.

A piac javulásának jele, hogy a kastélyszállodák szövetségéhez tartozó cégek 70 százaléka fejlesztést tervez a következő egy évben, szálláshelyet bővít vagy létesít (vannak ugyanis olyan kastélyszállodák is, ahol egyelőre csak nappali programokkal várják a látogatókat, vagy legfeljebb egy-két szoba van arra a célra, hogy a speciális szolgáltatást igénybe vevők kicsit pihenhessenek), szolgáltatást bővít vagy energetikai beruházást: napelem telepítést vagy bővítést fontolgat.

Cél az önfenntartás

Utóbbinak jelentős a szerepe abban, hogy a kastélyszállodák üzemeltetése ma már nem olyan reménytelen, a költségek már nem térnek el nagyságrendekkel a hagyományos hotelekétől, mint korábban. Szaporodnak a megújuló energiák alkalmazása, alternatív fűtésmódokat keresnek, napkollektor, napelem, falfűtés, fa elgázosító kazán, szalmabála fűtésről segít a tulajdonosoknak a költségek kordában tartásában.

Pluszok azért az ingatlanok jellegéből továbbra is adódnak, mint például a hatalmas parkok fenntartása költségei. Ugyanakkor van olyan kastély - például az Apponyi-kastély - amelyik ebből is profitál, a konyha a birtok szezonális, bio alapanyagait használja a menüsor összeállításakor.

Ha nyereséget nem is várnak el a tulajdonosok, az önfenntartás azonban reális cél, amihez a kulcs az attrakció. Rendezvények, programok nélkül esélytelen becsalogatni a vendégeket - mondta a fórumon Gulyás Eszter, a  Magyar Kastélyszállodák Szövetségének elnöke.

Attrakció nélkül nem megy

Míg a vidéki hotelek fő húzóereje a wellness, ez a történelmi, műemlék épületek jelentős részében nem, vagy csak komoly kompromisszumok árán valósítható meg. Ráadásul nem is cél, hogy a wellness legyen a fő vonzerő, sokkal inkább magának a kastélynak, a kastély mivoltának kell azzá válnia, s a szövetség tagjai azon dolgoznak, hogy miként a "wellnessezés", a "kastélyozás" is trendi program legyen, s ehhez minden kastély igyekszik valamilyen egyedi szolgáltatást kínálni.

A 2010-ben magánkézbe került nagyari Luby-kastély például abból kovácsolt tőkét, hogy az épületet nem tudták korhűen helyreállítani, így interaktív kastélymúzeumot alakítottak ki benne. A kastély másik jövedelemtermelő "lába" egy pálmaház, amelynek megnyitása óta 60 százalékkal megugrott a rendezvényeik száma. Itt van Magyarország legnagyobb, antik, zenélő rózsakertje 30 ezer rózsatővel, amelyből vásárolhatnak is látogatók.

Egy lehetőség: interaktív múzeum

Szállásszolgáltatás nincs, a rendezvények - konferenciák, esküvők - hozzák a bevételt, a múzeumban - ahol állandó kiállítást is berendeztek -  pedig gyakori vendégek az iskolások, akik interaktív játékokkal itt tesztelhetik történelemtudásukat. A mélyszegénységben élő régióban számukra ez különleges lehetőség - jegyezte meg a kastély képviseletében a fórumon Kocsis Eszter. Rendezvényteremmel, kávézóval, látványkonyhával és shoppal igyekeznek pótolni a szálláshely hiányát, de a közeljövőben tervezik, hogy 60 személy részére faházakban adnak szállást. A kastélyépületben nincs hagyományos fűtőtest, falfűtés és hűtést, fa elgázosító kazánt és szalmabála fűtést alkalmaznak,
napkollektor, saját kút és szennyvíztisztító csökkenti az üzemeltetési költségeket.

A napi problémák között a megfelelő munkaerő hiányát és a kastélyokkal szemben meglévő előítéletek elleni küzdést említette Kocsis Eszter, mindkettő általános gondnak tűnt a fórumon hallottak szerint.  A térség a legszegényebb régiók közé tartozik, az alacsony iskolázottság miatt nehéz a munkaerőt találni. Az utazók megállítását és becsalogatását pedig az akadályozza, hogy sokan még mindig úgy gondolják, sznobizmus egy kastélyba betérni egy üdítőt meginni.

High-tech a történelmi falak között

Szálláshely-szolgáltatása ellenére rendezvényekből él a késői barokk korból származó mándoki Forgách-kastély is - mondta el Gonda Gabriella szállodavezető. Az ukrán határhoz közeli 5 csillagos szálloda másfél éve nyitott meg, miután jelenlegi tulajdonosa 2010-ben beleszeretett és uniós pályázati forrással a jelenlegi állapotra rekonstruálta. Az üzemeltetési költségek visszafogásában itt is hangsúlyos a megújuló energiaforrások használata: geotermikus hűtés-fűtés építettek ki, a szondákra vegyes tüzelésű és kondenzációs kazán dolgozik rá,
emellett napkollektorokat, napelemeket is telepítettek. Utóbbiak kapacitását most tervezik bővíteni, de a fejlesztés nem áll meg itt,  250-300 fős rendezvényház, saját termálkút, mosoda kialakítása is a listán szerepel.

Szépségközpont és gyógynövénykert

Történelmi borvidéken áll a tolcsvai Hélia-D Herba kastély, amelynél a szőlő és a bor kozmetikai iparban történő felhasználása adja a működtetési koncepció alapját - mondta Budaházy Péter ügyvezető igazgató. A kastély falai között 2007-ben nyílt meg a gyógynövény és szépségközpont, két, korabeli bútorokkal berendezett történelmi szobával. Gyógynövény és kozmetikai könyvtárat rendeztek be és  gyógynövényágyásokat is kialakítottak a  négyezer négyzetméteres szépségkertben. A szépségkúrák mellett tanfolyamokat is szerveznek.

A kastélyszállodák életre keltéséhez hamuból és törmelékekből kell csodát varázsolni - fogalmazott a fórumon az osztrák szövetség előadója. A sikerhez pedig tőke, jó tervezés, és azt  megvalósító csapat alapfeltétel, de érteni kell az építészethez, a történelemhez, az idegenforgalomhoz és a gasztro- és borkultúra-marketinghez is a gazdasági és vezetői képességek mellett - tette hozzá. A hazai fejlesztéseket idén 10 milliárdos pályázati forrás segíti, jövőre a hírek szerint 50 milliárdos keret segíti a kastélyszállodák fejlődését.