Miután az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette a Balaton-törvény egyes passzusait, visszaeshetnek a parti beépítéseket, de a már elkezdett óriásprojektek ettől nem állnak le, és továbbra is kikerülhetnek minden tiltást, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítanak egy-egy beruházást – így összegezhető a Balaton ügyeivel foglalkozó több civil és egy ügyvéd álláspontja az Ab határozatáról a Népszava cikke szerint.

Az eddig kifogásolt, komoly tiltakozást kiváltó, nagy balatoni beruházásokat nem érinti az Ab-határozat.

A döntés ugyanis jövőbeni érvényességű, azaz a már engedélyezett projekteket nem befolyásolja. Például a Club Aliga totális beépítése vagy a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő sorsát nem befolyásolja, ahogyan az egykori keszthelyi kemping lakóparkká átépítése is folytatódhat.

Lehetőség nyílhat a normakontrollra

Az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. Vagyis, ha egy az államtól magánkézbe került területre – például egy Bahart-kemping esetében – 15 százalékos a maximális beépíthetőség, akkor azt nem lehet helyi szinten 60-70-80 százalékosra növelni a beruházó érdekeit szem előtt tartva.

Ám ettől az Ab még meghagyta a kiskaput a tópart beépítéséhez, bár legalább a jövőre nézve jogalapi hivatkozást is biztosít azoknak, akik fel akarnak lépni a tópartot érintő projektekkel szemben. A nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházások esetében is lehetőség lehet az utólagos normakontrollra, s ezen keresztül a rendelkezések megsemmisítésére.