Az eljárást kezdeményező MSZP-s országgyűlési képviselői indítvány szerint a sérelmezett rendelkezések olyan kivételeket tartalmaznak, amelyek a balatoni környezet és a vízpart védelmében hozott környezetvédelmi szabályok lazítását szolgálják.

Lehetővé teszik, hogy miniszteri rendelettel, kormányrendelettel, helyi önkormányzati rendelettel olyan döntés szülessen, amely megkerüli a magasabb, törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat - olvasható a testület honlapján.

Sok problémát találta az Alkotmánybíróság

A támadott jogszabályhelyek az indítvány szerint nem biztosítják az állam alaptörvényben előírt természetvédelmi kötelezettségét.

A rendelkezések a környezet védelmét szolgáló beépítési korlátozások alól garanciák nélkül adnak felmentést, visszalépve a korábbi, tartalmilag azonos szabályozásban meghatározott védelmi szintről.

Így az alsóbb szintekre delegált alapjog-korlátozási hatáskör következtében megkerülhetővé válnak a törvényekkel szemben támasztott alapjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos követelmények.

Inkább megsemmisítették a törvény egy részét

Az Alkotmánybíróság szerint az egészséges környezethez való, az alaptörvényben rögzített alapjogot (és ennek részeként az alacsonyabb védelmi szintre visszalépés tilalmát) érvényre juttató, illetve az alaptörvényben rögzített állami intézményvédelmi kötelezettség teljesülését biztosító garanciális törvényi szabályok alóli kivételeket is csak törvényi szinten lehet szabályozni, azok alkotmányosan nem delegálhatók alacsonyabb, rendeleti szintre. Jelen esetben azonban a szabályozás a törvényi szinten rögzített szabályok alól úgy teremt kivételt, úgy teremti meg a kivételes rendeleti szabályozás lehetőségét, hogy azzal gyengíti az egészséges környezethez való alapjog garanciáit.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és jövőbeni hatállyal megsemmisítette a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018-as törvény több rendelkezését.