Annak, hogy adóstárs is van egy lakáshitelben, több oka is lehet. A bankok például szinte minden esetben ragaszkodnak ahhoz, hogy az igénylő házastársa vagy élettársa adóstárs legyen. Egyedül azzal lehet ezt megkerülni, ha házassági vagyonmegosztás előzi meg a hitelfelvételt, az adós pedig igazolja, hogy a hitelt kizárólag saját vagyonából fogja fizeti, a fedezetül szolgáló ingatlanon pedig nincs másnak tulajdon- és jelzálogjoga. Élettársaknál a banknak nyilatkozni kell, hogy van-e partnere az adósnak. Ekkor elvileg nyilatkozhat úgy, hogy nincs, de akkor értelemszerűen az élettárs nem lehet tulajdonos a hitel fedezeteként felajánlott ingatlanban.

A Bankmonitor szakértőinek tapasztalata azonban az, hogy sokszor maga a hiteligénylő szeretne adóstársat bevonni, például mert a szükséges hitelösszeg felvételéhez önmagában nem elégséges a jövedelme. Az adós és az adóstárs – vagy adóstársak – jövedelmét a bankok ugyanis együttesen veszik figyelembe,

Kapcsolódó

Bankonként különböző, hogy egy hitelszerződésbe maximálisan hány adóstársat lehet bevonni, és bár egy piaci lakáshitelben bárki lehet adóstárs, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy mindannyiuk jövedelmét egyformán veszik majd számításba. Babaváró hitelnél egyszerűbb a helyzet: a házaspár mindkét tagja adós, ám rajtuk kívül adóstárs itt nem vonható be. Csok-hitelnél a házas- és élettársak alapból adósok, adótárs viszont kizárólag egy közeli hozzátartozó (testvér, szülő, nagyszülő, unoka) lehet, akinek a jövedelmével a bank számolni fog.

Mit vállal az adóstárs?

Az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Először a bank értesítést küld az adósnak és az adóstársnak a késedelmes fizetésről, ha pedig a felszólítások ellenére sem rendezik a tartozást, 90 nap elteltével a pénzintézet (elvileg) felmondhatja a szerződést és megindíthatja a végrehajtást. Éppen ezért az adóstársnak érdemes még a szerződés felmondása előtt lépnie, amikor csak az elmaradt törlesztők – kamatokkal és egyéb költségekkel növelt – összegét kell kifizetni, mert a szerződés felmondása után az egész tartozást egy összegben követelhetik rajta is.

Mit vállal a kezes?

Kétfajta kezesség létezik:

  • a “normál” kezes helyzete annyiban jobb az adóstársnál, hogy tőle csak azután követelhetik a tartozás megfizetését, ha az adósnál már sikertelen volt a végrehajtás,
  • a készfizető kezes viszont az adóstárshoz hasonló felelősséget vállal, vagyis nemfizetés esetén a bank azonnal jelentkezhet nála.

Fontos tudni, hogy az adóstárs és a kezes egyaránt teljes vagyonával felel a ki nem fizetett tartozásért.

Miért felel a jelzálog-kötelezett?

A jelzálog-kötelezett helyzete más, ő kizárólag a hitelhez fedezetként felajánlott ingatlanjával felel a tartozásért. Jelzálog-kötelezett bevonása akkor kellhet, ha plusz hitelfedezet bevonására is szükség van, ugyanis a hitelfedezeti mutató (a hitelösszeg és az ingatlanfedezet értékének aránya) forinthitelek esetén legfeljebb 80 százalék lehet, ám a bankok óvatosságból ennél szinte mindig alacsonyabban húzzák meg a határt.

Fontos, hogy az adós és a jelzálog-kötelezett ingatlanját egyaránt a teljes hitelösszeggel terheli a bank, ami nehézséget jelenthet a későbbiekben, amennyiben újabb jelzáloghitelt szeretne felvenni. Egyrészt előfordulhat, hogy az adott ingatlan nem terhelhető már tovább, de ha terhelhető is, az újabb hitel kizárólag attól a banktól igényelhető, akinek a jelzálogjoga már rajta van az ingatlanon. Természetesen van lehetőség hitelkiváltásra úgy, hogy az új bank a régi hitel lecserélésén túl plusz összeget is folyósítson, ez a végtörlesztés miatt azonban pluszköltséggel járhat, amit persze az esetlegesen elérhető kedvezőbb kamat kompenzálhat - írta a Bankmonitor.