Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az utóbbi három évben különböző kényszerintézkedésekkel a portál kalkulációja szerint több mint tízezer család veszítette el kilakoltatással az otthonát.

Az MNB adatai szerint 2018 közepén a legjelentősebb követeléskezelők (legalább 1000 késedelmes jelzáloghitel-követeléssel rendelkező) lakáshitelekből származó követelésállománya meghaladta a 767 milliárd forintot. A követelések zöme (az állomány 53 százaléka) már legalább 5 éve késedelmes, és az ennél rövidebb ideje elmaradók nagyobb része is legalább két éve ilyen státuszú. A jegybank szerint a legrégebbi hátralék óta eltelt idő növekedésével párhuzamosan egyre magasabb a kilakoltatások aránya.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a lakóingatlan kiürítésének tilalma november 15-től április 30-ig terjedő időszakra terjed ki a korábbi december 1-jétől március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium helyett. Ezt követően azonban keményebb világ várhat az adósokra. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint a tartozásrendezési eljárások egy ideje a teljes követelés beszedésére irányulnak, a közreműködőket pedig felszólították a folyamatok gyorsítására. Erre erősíthetett rá Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, amikor a Magyar Időknek azt mondta: a bankok lezártnak tekintik a hazai devizahitelek és az azokhoz kapcsolódó problémák, elhúzódó tortúrák, kálváriák ügyét.

A behajtókhoz került adósoknak érdemes résen lenniük, mert a tartozást felvásárló cég elsősorban profitérdekeit tartja szem előtt - írta az Azénpénzem.hu. Alapvetően nem ezzel van a gond, hanem inkább azzal, hogy évek óta hiányzik az ezt a szektor átfogóan szabályozó törvény. Az MNB már régebben megígérte, hogy a jogszabályi előírásokon túlmutató felügyeleti elvárásokat fogalmaz majd meg a piaci szereplők számára, amelyek elősegíthetik az adósok által átláthatóbb, követhetőbb követeléskezelési folyamatok kialakítását. Ez eddig elmaradt.