Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az első, igazán fagyos éjszakák még előttünk állnak, azonban sokan már novemberben is magas rezsiszámlákat kaphatnak kézhez. A rezsiemelésről szóló cikkek általában a hatalmas családi házak lakóinak problémáival foglalkoznak, pedig nem csak nekik kell horrorösszeget befizetniük a következő hónapokban. A budapesti belvárosban rengeteg nagy alapterületű, akár négy-ötméteres belmagasságú polgári lakás van, amelyet a fiatalok már kevésbé szívesen választanak albérletnek, hiszen felfűteni azokat egy vagyonba kerül. Ráadásul a belvárosi erkélyekre még napelemet sem lehet felszerelni.

Sok kicsi sokra megy

Az 1880-as, 1890-es években épült házak azonban meglepően jó energetikai tulajdonsággokkal rendelkeznek. „A falak szigetelése a 19. századi épületeknél rendben van. A száz-százhúsz éves házaknak nagyon vastag, akár egy méteres faluk van, ami önmagában is jó hőszigetelő, és a födémek is általában jól szigeteltek. Ezek az épületek sokkal energiahatékonyabbak, mint a kommunista időszakban épült betonalapú épületek, házgyári elemekből épült iskolák” – mondta lapunknak Tibor Dávid, a Masterplast elnöke.

Ezek a régi házak jellemzően kis méretű téglákból épültek: hőtechnikailag nem rosszak, és bőven lehet rajtuk javítani. A városképet azonban jócskán megváltoztatná, ha különféle szigeteléssel borítanák be a homlokzatokat. „Nem műszaki, inkább építészeti kérdés, hogy a belvárosban hozzá lehet-e nyúlni a homlokzatokhoz. Technikailag nincs akadálya, nem lehetetlen megcsinálni a hőszigetelést, legfeljebb nem engedik” – mondta a Napi.hu kérdésére Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Tibor is osztotta ezt a véleményt, sőt, szerinte nem is biztos, hogy szükség van külső burkolatra.

„A sok légköbméter valóban eszi a fűtést, de ha a nyílászárók ki vannak cserélve, akkor a fal nem igényel kívülről plusz hőszigetelést. A belső oldali szigetelést pedig könnyű megcsinálni: a nagy teret meg lehet osztani, galériázni, vagy a plafont lejjebb süllyeszteni. Például, az álmennyezet tetején mindig van hőszigetelés, így jóval kisebb hőmennyiség elég felfűteni a szobát, mintha egy négy méter magas helyiségről lenne szó” – mondta. Ráadásul a belvárosi házaknak jellemzően a fűtésrendszerei is elavultak: gázkazánnal fűtenek, és abból sem a legmodernebbel. Tibor szerint ezekbe a házakba is lehet modern hőszivattyús rendszereket telepíteni.

Rezsidémon helyett penészgomba

A belső szigetelést azonban körültekintően, precízen érdemes felszerelni, mert akár egészségügyi kockázatot is jelenthet: már az első fűtési szezon alatt megtelepedhet a szigetelés mögött a penész.

„Állandó használatú lakás esetén nem várnék jó megoldást a belső szigeteléstől. Amikor kint lehűl a levegő, akkor az épületben pára képződik. A harmatpont ilyenkor valószínűleg a falon belülre, a szigetelés alá fog kerülni, és el fog kezdeni penészedni. Ha valaki egy régi bérházat belülről körberakna extrudált habszigeteléssel, akkor fél év múlva, a fűtési szezon végén masszív, vastag penészréteget találna alatta. Ez egészségügyileg is problémás, mert a penészgombák spórái ott maradnak a levegőben. Elvileg lehet tökéletes párazárást csinálni, amivel ez megelőzhető, de a gyakorlatban majdnem lehetetlen” – mondta Aszódy. Ő szintén a nyílászárócserét tartja a legfontosabb előrelépésnek, ami érezhető különbséget jelent a lakás hőmérsékletében és a fűtésszámlán egyaránt.

Érdekesség, hogy a XIX. század végén épült házak energetikai korszerűsítésén hamar túl lehetne esni, ha a kormány ezt kezdeményezné. „A kormány legnagyobb felelőssége az lenne, hogy egy tudatos érdekeltségi rendszert dolgozzon ki. Ezeknek a házaknak a felújítását ugyan nem lehet panelprogram-szerűen, egy kaptafára megoldani, annyira eltérőek. Hasonló támogatási programokat azonban el lehet indítani ezekre az épületekre is.

Egy hasonló program segítségével a száz-százhúsz éves belvárosi épületek többségét energetikailag teljesen fel lehetne újítani a következő fűtési szezonig.

Ha az idei év végén, jövő év elején kiírnák a programot, akkor novemberig, decemberig körbe lehetne érni az épületek nagy részén a nyílászárócserével, fűtés-korszerűsítéssel, belső szigeteléssel” – mondta Tibor.