Családi háza van? Akkor ezt a sztorit érdemes ismernie!

Rossz tetőt készített egy házra az ács, de ahelyett, hogy a megrendelő vele javíttatta volna ki a hibákat, új mestert fogadott. A tető azonban a javítás után sem lett jobb, le kellett bontani és újat építeni helyette. A megrendelő mindezek költségét követelte az ácstól, de csak a töredékét ítélte meg neki a bíróság.
Németh Géza, 2019. január 6. vasárnap, 07:40
Fotó: Napi.hu

A megrendelő külterületen kezdett házépítésbe és az épületnek - az illetékmentességhez - meghatározott határidőre el kellett készülnie. Mikor a tető következett, megmutatta az ács vállalkozónak a tervet, aki azt mondta rá, hogy "ez a tető nem áll meg", amire a megrendelő azt válaszolta, hogy "olyan tetőt készítsen, ami megáll". Ebben maradtak, nem kötöttek írásban szerződést. Így kezdődik a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent következő jogeset.

Az ács a "fogópáros" tetőszerkezet helyett "két állószékes" tetőt épített, a cserepet is felrakta rá és felvette a 2,5 millió forintos munkadíjat. A tető azonban statikusan nem lett megfelelő, ezért a megrendelő azt 950 ezer forintért kijavíttatta mással. Közben kifutott az illetékmentességi határidőből, így újabb 300 ezer forintos kiadása keletkezett.

A tető azonban a javítás után beázott, a tűzfal ledőlt, így a megrendelő az egész tetőt elbontatta és - immár az eredeti terveknek megfelelő - új tetőt építtetett egy harmadik vállalkozóval 4,5 millió forintért. Ezt követően kérte a bíróságtól, hogy az fizettesse meg az első áccsal az újraépítést, az illetéket, az 1,4 millió forintos egyéb kárát, no és fizesse vissza az ács a  munkájáért felvett 2,5 millió forintot is. Amennyiben a bíróság úgy ítélné meg, hogy az új tető költsége nem jár neki, akkor fizessen az ács 1,6 millió forint értékcsökkenést.

Az elsőfokú bíróság 1,3 millió forintot ítélt meg a megrendelőnek. Az ítélet kitért a szóbeli szerződésre, amely alapján az ács szavatossággal tartozott, így köteles lett volna kijavítani a tetőt. Ezt azonban a megrendelő mással végeztette el, annak ellenére, hogy nem volt joga elállni a szerződéstől. A szakértő által megállapított javítási költség és az illeték adta ki az 1,3 millió forintot, többre a megrendelő nem volt jogosult.

A megrendelő fellebbezett, de a másodfokú bíróság - immár jogerős ítélete - helyben hagyta a korábbi összeget. A másodfokú bíróság szerint a szakértői véleményben rögzített kijavítás után a tetőszerkezet megfelelt volna a megállapodásnak, ezért a megrendelő a bontást és a munka - tervnek megfelelő - ismételt elvégzését nem követelhette. Miután a bizalomvesztés és az elbontás miatt a kijavítás lehetetlenné vált, a megrendelő kijavítás helyett a szavatossági jog alternatívájára, a kijavítás költségére tarthat igényt.

A megrendelő azonban többre vágyott, ezért felülvizsgálatot kért a Kúriától. A keresetében megismételte az elsőfokú bíróságtól kért összegeket. A Kúria a jogerős ítéletet jóvá hagyta, ítéletében kiemelte: a bontás és a tető újraépítése nem állt okozati összefüggésben az ács hibás teljesítésével. Emiatt a kártérítési felelősség megállapításához szükséges konjunktív tényállási elemek - kár, a károkozó jogellenes magatartása és az ezek közötti okozati összefüggés, valamint a felróhatóság - közül az ács kártérítő felelősségének megállapításához szükséges okozati összefüggés hiányzott.

HOZZÁSZÓLÁSOK