Az előző év első kilenc hónapjában az azt megelőző időszakhoz képest 38 százalékos volt a visszaesés a mostani 20 százalékkal szemben. A kiadott új építési engedélyek számában mérsékeltebb, 12 százalékos volt a fogyás az egy évvel korábbi 35 százalékos csökkenés után.  A megyei jogú városokban kiadott új építési engedélyek száma az előző évihez képest változatlan, Budapesten és a többi városban az csökkenés átlagos mértékű (14, illetve 12 százalék), a községekben az átlagosnál kissé nagyobb (19 százalék). Országosan a kiadott építési engedélyek száma 20 százalékkal magasabb a befejezett lakások számánál. Budapesten az adott időszakban csaknem 60 százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt, mint amennyit használatba vettek.

Az építtetői kör átrendeződésével összhangban tovább csökkent az értékesítésre épített lakások aránya (42-ről 35 százalékra), míg a saját használatra épített lakásoké nőtt (56-ról 62 százalékra).  Budapesten 78-ról 46 százalékra esett vissza, míg a megyei jogú városokban 33-ról 42 százalékra, a többi városban 36-ról 41 százalékra nőtt az értékesítésre szánt új lakások aránya.

Bár a megyei jogú városokban 25 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, a nagyobb aktivitás valójában csak néhány városra korlátozódik, csupán Szegeden és Debrecenben épült idén eddig 300-nál több lakás, mellettük mindössze Kecskeméten, Győrben, Sopronban, Érden és Nyíregyházán haladta meg a felépült lakások száma a százat.

Tovább csökkent a vállalkozások súlya, az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra apadt az elmúlt év első három negyedéve óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ezzel párhuzamosan 58-ról 66 százalékra emelkedett. Budapesten, ahol egy évvel korábban még 76 százalékot tett ki, most mindössze 48 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 32-ről 37 százalékra, a többi városban 29-ről 37 százalékra nőtt.

 

A kivitelezők szerinti megoszlás alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 51 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 33 százalékát építették. Az új lakások 12 (egy évvel korábban 10) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.

Az újonnan épült lakóépületek között 55-ről 63 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (39 helyett 28 százalék). A lakóparki lakások aránya 3 (egy évvel korábban 2) százalékos volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 106 négyzetméter volt, ez 6 négyzetméterrel  több, mint korábban.