Daruhiány és csábítók - Elképesztő történetek a magyar építőiparból

Az építőipari termelés bővítését korlátozó tényezők sorában a soha nem látott gyakorisággal említett szakemberhiány mellé felzárkózni látszik a kapacitáshiány is. Ám amíg az ingatlanfejlesztők az eszközök elérhetetlensége miatt keseregnek, az építési géppiac szereplői szerint az a baj, hogy az építők továbbra is a korábbi, nyomott áron szeretnének hozzáférni a gépekhez. A jó hír az, hogy senki szerint sincs daruhiány.
Szepesi Anita, 2017. szeptember 8. péntek, 07:08

A magyarországi építőipari boom - helyenként és géptípusonként eltérő mértékben, de - okoz feszültséget az építőgépek piacán. Mind a forgalmazóknak, mind a bérbeadóknak nehéz követni a hirtelen növekedést, már csak azért is, mert nem látni, meddig tart a jelenlegi trend - számolt be a Napi.hu-nak Antal Erzsébet, a gépbérlési piac egyik meghatározó cége, a magas és mélyépítéshez is eszközöket kínáló Profirent Gépkölcsönző Kft. vezetője.

Az építőgép bérleti piacon 2017 elejétől érzékelhető a fellendülés, főként a nagyobb projektek - így az Apollo gumigyár beruházása, a Duna Aréna, a Puskás stadion és a Telekom székház építése - húzta a piacot, a hirtelen megugrott igények egy-egy gépnél akár átmeneti hiányt is okoztak. Az kivitelezések szakaszaitól függően hol az elektromos, hol a dízel emelők, hol pedig a magasban dolgozó gépek kapacitásai bizonyultak szűknek, miután az elmúlt években a kölcsönzők nem fejlesztettek. Mostanra néhány területen akár 50 százalékkal is növelni kellett a kapacitást, amit a gépgyártók sem tudtak a szükséges ütemben követni - jellemzi a jelenlegi piaci viszonyokat Antal Erzsébet.

Óvatosak a bérbeadók

Míg korábban 2-3 hétre, rosszabb esetben 6-8 hétre vállalták a gyártók a szállítást, ma több eszköznél is csak 2018-ra vesznek fel rendelést - egészítette ki Szabó Tibor, a Profirent munkatársa.

Most a daru, a teleszkópos rakodó, a kosaras és a dízel emelő hiánya okoz feszültséget, az állványzatok kereslete is 50 százalékkal növekedett, így sokszor egymástól kölcsönötnek a bérbeadók az ügyfelek kiszolgálása érdekében - vázolja a megoldásokat Antal. Szabó szerint az igények hullámzása miatt így is rendszeresek a napi problémák. (A Napi.hu információi szerint a lakásépítő cégek a magyar áraknál olcsóbban, Szerbiából kölcsönöznek toronydarukat.)

Pluszkapacitásokat azonban rizikós beszerezni, a jövő ugyanis továbbra is elég bizonytalan. Bár 2018 még várhatóan jó év lesz az építési ágazat számára, kérdés, hogy utána nem pukkad-e ki a lufi. Az építőgép-beszerzés megtérülése pedig legalább 3-4 év, az állványzatnál pedig több is, s senki nem szeretne úgy járni, mint azok, akik 2008 előtt "túlvásárolták" magukat, majd beragadtak a gépekkel.

Mindenre akad gyors megoldás, de megvan az ára

Biztonságosabbnak tűnik a hirtelen fellépő szükségleteket külföldről kölcsönzött gépekkel kielégíteni, ez viszont többletköltséggel jár. A felfutás nincs ingyen, de ezt az építtetők sokszor nem akarják tudomásul venni, és a pluszdíjat megfizetni, holott az építőipari gépekkel kapcsolatos költségek a kivitelezés árából nem tesznek ki többet 2-3 százaléknál - hangsúlyozzák a szakértők.

A magyarországi cégek a német, lengyel, szlovák, cseh piacról kölcsönöznek gyakran, ám ez sem megy mindig olajozottan, az építőipar felfutása más országokban is felszívja az átadható kapacitásokat - állapította meg Szabó Tibor. Ugyanakkor egyes vállalkozások képesek gyors, kis tételű vásárlással reagálni a hiányra arra számítva, hogy a hullám lefutásával legfeljebb piacra dobják a feleslegessé váló eszközöket.

Az építőgépekkel kapcsolatos feszültségeknél nehezebben kezelhető a szakképzett munkaerő hiánya: a hozzá nem értő gépkezelők munkája ugyanis rontja a kikölcsönzött gépek állapotára - jegyzi meg a cégvezető. Manapság a bérlők - kényszerből - a gépekre ültetnek bárkit, aki rendelkezik a szükséges papírral, vagy azt állítja, hogy ért hozzá. Így aztán nem véletlen, hogy tömegével jönnek a gépek működésképtelenségét panaszoló segélykérő hívások, pedig csak arról van szó, hogy a gépkezelők nem tudják megfelelően használni az eszközöket.

Befalazták, mert nem vették észre

A jó szakemberek eltűntek, a megmaradók pedig nem megfelelő színvonalon dolgoznak - összegez a kölcsönzőcég vezetője. Akadt rá példa, hogy egy építkezésen észre sem vették, hogy befalaztak egy a gépet, amelyet utólag, daruval kellett kiemelni a területről - mesélte az egyik érintett szakember.

A szakmaiság "sérülése" miatt a gépkölcsönzők egyre inkább igyekeznek gépkezelőt is adni a gépekkel, ám nincsenek könnyű helyzetben. A fiatalok eltűntek a piacról, 40-45 éves kor alatt egyáltalán nem találni munkaerőt, úgyhogy ezen a területen az idősebbeket is örömmel alkalmazzák - hangsúlyozza Antal Erzsébet. A szakemberhiány súlyosságát jelzi, hogy az építkezéseken a biztonsági őrnek ma gyakran már nem arra kell ügyelni, hogy az anyagot ne lopják el, hanem az ott "bóklászó" ismeretlenekre figyelni, akik a munkásokat vagy akár egész brigádokat próbálnak átcsábítani másik építkezésekhez.

Az építőipari termelés volumene
ÉvElőző év=100
200784,8
200894,6
200996,7
201088,1
201194,1
201291,7
2013109,7
2014113,4
2015102,2
201681,2
2017. I. félév127,0
Forrás: KSH

A földmunkagépeknél 2018-tól lehetnek nehézségek

Jelentősen nőtt az építőgépek, közte a földmunkagépek iránti igény, ebben a szegmensben azonban nem beszélhetünk hiányról - válaszolta kérdésünkre Varga Ákos, a Terra Hungária Kft. ügyvezetője, az Építőgép Forgalmazók és Bérbeadók Szövetségének (ÉBSZ) elnökségi tagja. A korábbi pályázati támogatásoknak köszönhetően is felgyűltek a felesleges kapacitások, az építőipar beindulásával először ezeket szívta fel a piac. Tavaly még mindig szenvedtek a forgalmazók, inkább ettől az évtől érezhető némi javulás - fogalmazott Varga. A recesszió hosszú éveit leginkább a mezőgazdasági kereslet felé fordulással próbálták meg túlélni. Az évente 15-20 milliárd forintra becsült földmunkagéppiaccal szemben a mezőgazdasági gépek piaca 100 milliárdos nagyságrendű, de a külföldi hátterű építőgép-forgalmazókat még így is kisegítették az anyacégeik.

A 2008-2013 közötti építőipari recesszió igencsak megviselte a földmunkagépek forgalmazóit, ebben az időszakban nem fejlesztett senki, így mára a gépek jelentős része elöregedett, nehéz velük dolgozni, kapacitáshiányról azonban még egyáltalán nem lehet beszélni - erősítette meg Pölz Krisztián, az MPH Építőgép Kft. vezetője. Az igényeknél már vegyes a kép, a keleti országrészben már érezhető az élénkülés, az ország nyugati felében azonban még nem indultak el a nagy munkák. Az elmúlt időszak pályázatainak eredményeként megkezdődtek a gépbeszerzések is, a 2005-ös 1500 darabos földmunkagép-állománytól azonban még messze vagyunk, jelenleg 600-700 gép lehet a piacon - saccolta a szakember. Ha a ma még tervezés alatt álló projektek "piacra érnek", várhatóan 2018 tavaszától már számítani lehet arra, hogy mind a földmunkagépek, mind a szállítógépek  kapacitásai szűkké válhatnak.

A piacnak el kellene ismerni az árakat

Nincs valódi kapacitáshiány az épületépítésnél használt toronydaruknál - állította határozottan lapunknak Kutasi István, a darukölcsönző piac egyik vezető cége, a Prangl-Hungaria Kft. ügyvezetője. Ha szükséges, egy-két nap alatt akárhány daru beszerezhető Európából bárhonnan, ha a kivitelező hajlandó megfizetni az ezzel járó plusz költséget. A dolog szépséghibája azonban, hogy a magyar piac egyelőre még nem ismerni el teljesen ezeket az árakat.

Sajnos még mindenki a korábbi, nyomott bérleti díjakon szeretne bérelni - fogalmazott Kutasi. A pluszköltség a bérlés futamidejétől függően egyéves lekötésnél 10 százalék, rövidebb időszakra 20-30 százalék is lehet, de a kivitelezési összköltségéhez viszonyítva az emelőgépek bérleti díja nem éri el az 5 százalékot.

Szerbiából és Romániából ugyan valóban behozhatnak egy-egy darut a megrendelők a magyar árszintnél olcsóbban - erősíti meg a szakember a piaci pletykákat -, azonban számottevő felesleges kapacitás jelenleg ezekben az országokban sincs. Ráadásul a szerb gépeknél, mint unión kívüli országból származó eszköznél, a vám is növeli a kiadásokat.

Komoly gond viszont a darukezelők hiánya. Alig találni darukezelőt a munkaerőpiacon, a jó darukezelő pedig ritka, mint a fehér holló - mondja Kutasi István. Az utánpótlással is bajok vannak, a régi központi képzést felváltó okj-s oktatás ugyan papírral igazolja a végzettséget, szakmai tudás azonban nem jár vele. Emiatt sok cégek maga képezik ki a szakmunkásokat, akiket csak a  "papírét " küldenek el az egyéves tanfolyamra. Eközben az is szűri a piacot, hogy a gépek egyre bonyolultabbak: míg korábban két joystick elég volt az irányításukhoz, ma egy érintőképernyős számítógép várja a fülkében a kezelőket.

A kapacitások iránti igények hullámzását képes kezelni az építőipar, de a ciklikusságnak vannak plusz költségei, amit el kell ismertetni a piaccal - mondta lapunknak korábban Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke is. A munkaerőpiaci feszültség a keményebb dió, arra valódi megoldást csak egy új alapokra helyezett, az eddigihez képest másként finanszírozott képzési rendszer, valamint az élőmunkát kiváltó technológiák és gépek beszerzése hozhat - állította Koji. (Az ágazatot sújtó demográfiai teherről, és a lehetséges megoldásokról itt írtunk részletesen.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2017.09.08 11:34

az építőipar rákfenéje a fizetési morál.

elterjedt gyakorlat, hogy a tendereken olyan elképesztően alacsony árat ajánlanak, ami az önköltség alatt van, csak hogy megnyerjék a projektet.

ezért aztán a nyertes cég csak úgy tud keresni a bolton , ha
1. nem fizeti ki az alvállalkozókat
2. sokkal silányabb munkát végez az elvártnál, mindent kispórol, amit lehet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Capote, 2017.09.08 09:24

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html