Döntöttek a Postapalota-perben

A Fővárosi Törvényszék június 14-én, nem jogerősen, valamennyi vádlottat felmentette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőügyben - adta hírül a Fővárosi Törvényszék.
Domokos László, 2018. június 14. csütörtök, 15:14
Fotó: Napi.hu

A Fővárosi Főügyészség még 2013-ban emelt vádat az ügyben, amely szerint 2006-ban a Magyar Posta Zrt. fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú, egy bérelt és egy ingyenesen használt ingatlanban működött. Mivel a bérleti szerződés lejárt, ezért a társaság igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint az ÁPV Zrt. igazgatósága 2006 és 2007 folyamán tárgyalt a társaság fővárosi irányító apparátusának elhelyezéséről. Az irodakoncepciót 2006 második felében alakította ki az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű vádlott és ez az előterjesztés három lehetőséget vizsgált: a fennálló helyzet megtartását, új irodaház építését, illetve új irodaház bérbe vételét.

A bíróság az ítélet indokolásakor során kifejtette, hogy ez az ügy a budai Krisztina körúti ingatlannak a sorsáról szól, amelyet a közvélemény Postapalota néven ismer, és környezetének meghatározó, szimbolikus épülete. Az ügyben a feljelentő sérelmezte az épület értékesítésének körülményeit és a társaság irányító apparátusának elhelyezéséről szóló határozatokat, illetve az új székház irreális áron történő bérlését, az Állami Számvevőszék pedig 2009-ben készült jelentésében rámutatott a döntés-előkészítés hiányosságaira.

A nyomozás során kirendelt ingatlanforgalmi szakértő megállapította, hogy a vádlottak az előterjesztésükben szándékosan olyan adatokat tüntettek fel, amelyek alapján az ingatlan bérlés tűnt a legjobb megoldásnak, de valójában ez 2,5 milliárd forinttal haladta meg a bérleti díj reális összegét, és tízéves viszonylatban mintegy 10 milliárdos vagyoni hátrányt okoztak. A szakértő szerint a cég számára az új irodaház építése lett volna a leggazdaságosabb megoldás. A szakvéleményének elkészítése során a székház eladásából származó árbevételt teljes egészében figyelmen kívül hagyta.

Az eljárás során a bíróságnak ezzel a szakértői véleménnyel szemben kételyei merültek fel, ezért a tényállás tisztázása érdekében másik ingatlanforgalmi szakértőt, és egy közgazdasági szakértőt is kirendelt. A bíróság által kirendelt szakértők hangsúlyozták, hogy a társaság döntését annak meghozatalakor aktuális piaci körülmények figyelembevételével kell vizsgálni és megállapították, hogy az irodaház bérlet ezek alapján megfelelő döntés volt. A szakértők szerint az ingatlanértékesítéssel a vádlottak nem okoztak vagyoni hátrányt a társaságnak, hiszen egy új irodaház építése jóval nagyobb tőke igényű beruházás, mint az ingatlanbérlet. Irodaház vásárlása vagy építése hosszú távon ugyan kevesebb pénzbe kerül, mint a bérlet, de azt az építéskor egy összegben kell megfinanszírozni, míg a bérlet rövidtávú pénzigénye lényegesen kevesebb. Az első szakértő az álláspontját az egész eljárás során, a kirendelt két másik szakértővel szemben is fenntartotta. Ez azonban a bíróság szerint olyan hibás és pontatlan volt, hogy a bizonyítékok köréből mellőzte.

A bíróság szerint a hűtlen kezelés szempontjából a mérvadó az, hogy a vizsgált intézkedés a cég gazdasági érdekeit szolgálta-e és ennek értékelése során vizsgálni kell az elkövetés időszakának gazdasági körülményeit. Márpedig a 2006-ban tett előterjesztés nem volt ellentétes a cég stratégiájának fókuszpontjaival. Az irodaház bérlése az adott piaci viszonyok között megfelelő döntés volt, és nem okozott nagyobb vagyoni hátrányt, mint az ingatlan építés, ugyanis a Magyar Posta Zrt. nem ingatlanbefektető, ezért nem kívánta az ebből eredő kockázatokat viselni. A büntetőeljárás során a társaság új, bérelt irodaházban történő elhelyezéséről szóló döntéssel, és az ingatlanok értékesítésével összefüggésben nem állapítható meg vagyoni hátrány bekövetkezése  - fogalmazott a bíróság.

Az ítélet nem jogerős.

HOZZÁSZÓLÁSOK