A napokban már beharangozták, a kormány közbelép az építőanyagipari árak elszabadulása miatt, Orbán Viktor kormányfő pedig ma reggel rádióinterjújában meg is nevezte a lépéseket. Ezek közül kiemelkedik az októbertől élő kiviteli tilalom az építőanyagokra, azért csak akkor, mert egy ilyen lépésnek van egy uniós átfutása.

A kormány egyben kötelező bejelentést ír elő a kivitelre, és állami elővásárlási jogot is szeretne, megpróbálva ezzel Magyarországon tartani az anyagokat, amelyekből jelenleg extraprofithoz jutnak a háztartások kárára.

QP | Quality Placement

A tervek szerint hatályba lép egy extraprofitadó is a kavicsra, sóderre, és bukhatja bárki a bányakoncesszióját, ha annak elnyerését követően egy éven belül nem kezdi el a kitermelést.

Világkereskedelmi háború zajlik

A kormányfő által bejelentett intézkedések enyhítik a feszültséget az építőipari értékláncon belül, csakhogy jelenleg világkereskedelmi háború zajlik, az ágazat importkitettsége pedig 48 százalékos, ezért a hazai piaci szereplők és a kormány csak részlegesen tudják kezelni az építőanyagok drasztikus áremelkedésével és hiányával járó problémákat - válaszolta kérdésünkre Koji László. Az ÉVOSZ elnöke szerint uniós fellépésre is szükség lenne a megoldáshoz.

Az elérhető árú és megfelelő mennyiségű építőanyag rendelkezésre állásához a hazai termelés ösztönzése és a kritikus termékek kivitelének kontrollja mellett az ÉVOSZ az EU-n kívüli beszerzések erősítésére is nagyobb hangsúlyt fektetne: bosnyák, török, orosz, fehérorosz, ukrán, moldáv piacokról nagyobb mennyiségben érkezhetnének építőanyagok, amit Koji szerint kormányközi egyeztetésekkel lehetne támogatni.

Az anyaghiány és drágulás mellett az egyik legnagyobb gond az építőipari értékláncban az átláthatóság hiánya. Az építőanyagok mozgását ugyan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) rendszere segítségével nyomon lehet követni, de a jelenlegi helyzetben, az olyan kritikus termékeknél, mint a fa, a vas- és acélipari, valamint réz és alumínium termékek, illetve a kőzetgyapot, teljes körű információra van szükség az értékesített mennyiség mozgását és az árakat illetően. Egy ilyen regisztrációs rendszer létrehozását korábban már a szakszövetség is indítványozta, ebben is előrelépés, hogy a kormány kötelezővé teszi az építőanyagok kivitelének bejelentését - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Kibújt a szög a zsákból

Az építőipari értékláncban lecsapódó extraprofit kapcsán Koji úgy fogalmazott, kibújt egy szög a magyar építésgazdaság zsákjából. Ebben az értékláncban vannak, akik 5 százalékos profitért küzdenek, mások 35 százalékot realizálnak, ez az osztrák, német piacon nem fordulhatna elő, arról nem is beszélve, hogy az importárak drágulása sem minden területen indokolja az áremelést - hangsúlyozta

Az építésgazdasági folyamatok fehérítését célzó egyik intézkedés értelmében 2022. januártól projekt mélységben kell jelenteni a NAV-hoz bekötött informatikai rendszeren keresztül az építkezésen dolgozókat név szerint, illetve az odavitt anyagokat. Ezt a készpénzes forgalom csökkentését is támogató rendszert az ÉVOSZ szerint érdemes lenne már január előtt bevezetni.

Koji szerint az építőanyagellátás zökkenőmentesebbé tételében egy virtuális koncessziós raktár, egy olyan felület is sokat segíthetne, ahol a cégek igényei és az anyaggyártók kínálata találkozhat.

Így nőttek az árak idén

Idén május végéig a kivitelezők átlagosan 15-20 százalék anyagár-emelkedést érzékeltek, a kivitelezési árak április végéig átlagosan 8 százalékkal nőttek, ezen belül a lakásépítésnél durván 10 százalék volt a drágulás, amit a szakmunkások bérére, a bérmunka árának emelkedésére költöttek, ennek következtében az építőipar árbevétel arányos jövedelmezősége idén rosszabb lesz, mint a tavalyi 10-12 százalék.

Idén maradhat a drágaság

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke, Szarka László azt közölte az MTI-vel, hogy a szövetség tagjai nagyrészt belföldi értékesítésre gyártanak, hazai munkaerővel és ahol csak lehet, hazai anyagokból. Az importból származó vagy világpiacon jegyzett nyersanyagoknál elszenvedett árrobbanás viszont sosem látott módon és már több hónapja növeli az építőanyag gyártás költségeit, ahol ilyen alapanyagokat is fel kell használni - leginkább az építőkémia- és EPS szigetelőanyagoknál. E költségnyomás a világpiaci folyamatokkal mozog együtt és várhatóan idén fennmarad.

Megjegyezte, hogy a szövetség tagságában acél- és faipari, valamint bányászati nyersanyag-termék kitermelők nincsenek, és az elnökség bízik benne, hogy az intézkedések ezekben a termékkörökben szélesítik a belföldi kínálatot, ezzel csökkentik a piaci hiányjelenségeket. Fontosnak nevezte, hogy az exportkorlátozás alá olyan termékek kerüljenek, amelyekből belföldön hiány van; és indokoltnak a gyártók bevonását a részletszabályozás kialakításába.

A főleg importból származó és a hazai gyártók által felhasznált egyes acéltermékek (például nyílászáró vasalatok alapanyagainak) kiváltotta drasztikus költségnövekedést az intézkedések csökkenthetik majd, azonban a zömmel szintén importált faanyagok kiviteli korlátozásának hatását nehéz egyelőre megbecsülni - vélekedett Szarka.