Durva változások az albérletpiacon
Rohamosan fogynak a kiadó ingatlanok a fővárosban és a vidéki egyetemi városokban, ezért aki a tanév kezdetére halasztja a keresgélést, az rosszul járhat - derül ki a Népszabadság körképéből. Egy Budapest VIII. kerületi garzon bérleti díja 80 ezer forint, amire rájön egy minimum 10-15 ezer forint rezsi. Az első alkalommal legalább két hónapot kell előre kifizetni.
Általában 5-20 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, de Budapest külső és olcsóbb pesti részein 30-40 százalékos drágulást kell elviselniük az albérletet keresőknek. A panelek négyzetméterára például Budapesten 2-2,5 ezer, vidéken 1-1,5 ezer forint, ami mindkét esetben öt-tíz százalékkal több a tavalyinál.
A szakértők szerint a fővárosban gyorsan elkelnek a kis lakások, így csak 80-100 négyzetméteresek maradnak a nyár végére, amelyeket már csak közösen tudnak kivenni az egyetemisták. Budapesten összességében minimum havi 100 ezer forint lakhatási költséggel kell számolnia a diákoknak.
Ez lehet az oka annak, hogy több szülő úgy próbálja kiváltani ezt a tetemes költséget, hogy lakást vásárol. A XI. kerületben, az egyetemi városrészek környékén, már ez a csoport adja az ingatlant kereső potenciális vevők egyik jelentős részét. Ugyanez a jelenség vidéken is megfigyelhető.
laci_52, 2016.07.07 11:09
Megveszel egy ingatlant, kiadod, a bérleti díjból kijön a hiteltörlesztés és a hitel lejártakor tehermentes ingatlanod van gyakorlatilag a vételkor kifizetett önrészért.
realestate, 2016.07.07 10:34
Én személy szerint nem értek ezzel egyet, de ahogy elnézem az ingatlanpiacot a többség sem :)
Röviden
Kattintson a cikk megnyitásához
Koreából jönnek a legkevésbé macerás autók
A J.D. Power legújabb, 2018-as, autókra vonatkozó kezdeti minőségfelmérése elég érdekes eredményeket hozott. Az adatok persze Amerikából jöttek, de az eredményekben sok gyártó...
2018. október 18.
antitroll, 2016.07.07 15:42
Nézőpont kérdése. Nem lehet fekete-fehér állításokat tenni. Ha valaki ténylegesen szokott befektetni, az sokkal több szempontot figyelembe vesz, mint akár egy-két év tendenciáját.
Az ingatlan biztos befektetésnek tekinthető hosszútávon. Nehezen mobilizálható a befektetett tőke. Ugyanakkor hitelfedezetként felhasználható, ha hirtelen pénz kell. Csakhogy a hitel költsége csökkenti az elérhető nyereséget.
Normális esetben az ingatlan hasznosítása adóköteles tevékenység és mint minden adó változhat. Magyarországon szélsőséges is lehet a változás. Ez jelentősen befolyásolja az ingatlanbefektetés nyereségességét. Hosszútávú befektetésnél meg elég fontos szempont a biztonság.
Most első pillantásra nagyon jónak tűnik az ingatlan, mint befektetés, hiszen ezzel ellentétesen a tőzsde kockázatosabbá vált. Ugyanakkor emlékezzünk arra a 2008-ban kezdődött válságra, amelynek lehet, hogy itt a második hulláma, talán éppen a brexittel robban ki? Mekkorát lehetett bukni akkor az ingatlanon? A mostani magas hozam éppen csak behozta a lemaradást, ledolgozta a korábbi veszteséget és hozzátett egy 8 éves tisztességes nyereséget. Ha így nézem, akkor ez a korábbi hosszútávú befektetőknek még messze nem extraprofit!
Tőzsdén és állampapírral pedig (szintén hosszú távon) ugyanúgy lehetett ezeket a nyereségeket hozni, nyilván rendes részvénykosárral.