Egy fontos lépés elmaradt - ezért várnak ki a lakásfelújítók

Becslések szerint az elmúlt évben a lakásfelújítási tevékenység számla nélküli része mintegy 300 milliárd forintot tett ki, így az állami költségvetés mintegy 80 milliárd forintnyi áfától esett el. A júliustól életbe lépő gazdaságvédelmi akcióterv a fehérítés érdekében ugyan megcélozta a felújítások áfatartalmának visszatérítését, a részletszabályozás kidolgozásával azonban adós maradt az állam, ezért a piac továbbra is kivár.
Szepesi Anita, 2019. szeptember 23. hétfő, 08:00
Fotó: Getty Images

Ideális esetben egy ország lakásállománya 20-25 évente megújulva követi, illetve tartja az adott korszak energetikai és épületgépészeti színvonalát. A mintegy 4,5 milliós magyar lakásállományt nézve ehhez évente mintegy 200 ezer lakás átfogó, komplex felújítására lenne szükség. Ezzel szemben az elmúlt időszakban a szükséges felújításoknak csak a töredéke teljesült, még akkor is, ha a hétéves mélypontról 2014-ben végre elmozdult a piac, és a növekedés azóta is tart.

2015-ben 120 ezer, 2017-ben 180 ezer lakást újítottak fel valamilyen szinten, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 2019-ben is hasonló nagyságrendere számít. A szükséges ütemtől való jelentős lemaradásnak is része van a kialakult lakhatási krízisben, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlásában, öregedésében, miután a tulajdonosok főként forráshiány miatt nem költenek megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére.

Feketén olcsóbb

Az építőiparon belül a felújítási piacon a legmagasabb szintű a fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Az ÉVOSZ becslése szerint 2018-ban mintegy 300 milliárd forintra rúgott ennek értéke, azaz 80 milliárd forintnyi áfától esett el a számla nélküli kivitelezések eredményeként a költségvetés. A feketén végzett lakásfelújítások oka egyértelműen a forráshiány, a fehérítéshez az áfavisszatérítésen illetve a felújítási munkák áfájának 5 százalékra mérséklésén keresztül vezetne az út - véli az ÉVOSZ.

A szakszövetség javaslatát a 2019 júliusában induló gazdaságvédelmi akcióterv részben befogadta, amikor a falusi csokkal érintett településeken lehetővé tette a számlával igazolt lakásfelújítási, korszerűsítési munkák áfájának 5 millió forintig való visszatérítését. Ez jó lépés a fehérítés irányába, különösen nagyobb munkáknál, energetikai felújításnál, korszerűsítésnél ad biztonságot és garanciát a megbízónak a számlával való teljesítés - mondta lapunknak Koji László, ÉVOSZ elnök. Csakhogy a részletszabályozás az akcióterv bejelentése óta sem született meg, a lakásfelújítók ezért kivárnak, miután nem lehet tudni, hogy mikortól kell gyűjteni és milyen számlákat - tette hozzá Koji László.

Nem a probléma gyökerét célozza a támogatás

A felújítások áfa-visszatérítése egy lépés a fehérítés irányába, ám a teljes lakásállományt illetően minőségi változást biztos nem fog hozni - vélte lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. Azoknak ugyanis nem jelent valódi könnyebbséget, akik a kisebb felújítási munkákat számla nélkül végeztették. Arról nem is beszélve, hogy pont azokat a térségeket célozza - falusi csok által érintett települések - ahol a felújítási tevékenység nem erőteljes, részben a pénzhiány miatt, részben azért, mert a környék nem vonzó lakhely a munkahelyek, az infrastruktúra hiánya miatt. Az elnéptelenedő települések lakosságmegtartó erejét nem egy esetleges kazán vagy tetőcsere, vagy a ház szigetelése fogja erősíteni, hanem a térség élhetőségének fejlesztése -  hangsúlyozta Petz.

Ugyanakkor a felújításokat terhelő áfa csökkentése a felújítások ösztönzésének keresztül nem csak a nemzeti lakásvagyon minőségének javításához járulhatna hozzá érdemben, hanem a lakásépítési boom kifutása utáni építőipari hullámvölgy kisimításában is jelentős szerepet játszana a szakember szerint.

A magyar lakásállomány túlnyomó része energetikailag korszerűtlen, sem a fűtése, sem a hőszigetelése nem felel meg a legújabb elvárásoknak, emellett azonban még mindig több millió négyzetméternyire rúg a főként családi házak tetőszerkezetét borító azbesztpala volumene - jegyezte meg lapunknak Varga Dénes közgazdász, az Építési Piaci Prognózis készítője. Az azbesztpala-tetők cseréjéhez szerinte olyan komplex programra lenne szükség, ami a források biztosítása mellett az ilyen házakban élőknek szakmai támogatást is nyújtana.

Az írás a Lasselsberger-Knauf támogatásával készült.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csakmert, 2019.09.23 10:57

nem azért marad el :D a csúti paraszt miatt aki ki zavarta az embereket a tolvaj mutyis most meg se hol egy normális szakember aki meg maradt fidesz csicska, az meg horror áron gyalázatos munka :D szóval ezzel most várunk
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html