Egy belvárosi garzonért máshol több lakást is vehet

Tavaly egy átlagos budapesti használt lakásért 20,4 millió forintot fizettek a vevők, 3 millióval többet, mint 2015-ben. Az országos átlagár ezzel szemben még mindig válság előtti szinten áll, reálértéken az új lakások 10, a használt lakások átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint 2008-ban - derül ki a KSH 2016 negyedik negyedévi elemzéséből.
Szepesi Anita, 2017. május 4. csütörtök, 08:49
Fotó: Napi.hu

Az adatok teljes mértékű feldogozása még nem történt meg, de az eddigiek alapján a harmadik negyedévben 10, a negyedikben 20 százalékos volt a piac bővülése. Értékesítési céllal tavaly 5193 lakás épült, és négyezer új lakás cserélt gazdát - olvasható az elemzésben.

A használt lakások piacán mért tiszta áremelkedés 2016-ban elérte a 10 százalékot, azaz ennyivel kerültek volna többe a lakások, ha ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Ám az összetétel az olcsóbb ingatlanok felé tolódott, ennek hatására csak 3,5 százalékos drágulást mért a KSH. A nominális áremelkedés 2008-hoz képest 6,7 százalék, a 2010-es bázishoz mérve 15 százalék volt 2016-ban.

Az új lakások nominális árszintje 2015-ben elérte a 2008-as átlagot, azóta további 8,6 százalékkal emelkedett. 2016-ban az új lakások átlagára 20 százalékkal haladta meg a 2010-ben mért átlagot. Az országos átlagár még a válság előtti szinten áll, reálértéken az új lakások 10, a használt lakások átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint 2008-ban. A válság előttinél magasabb reálárszint főként Budapestre jellemező, de kerületenként ott sem azonos mértékben.

Nyílik az olló Budapest és a vidék között

Budapesten tavaly egy átlagos használt lakás 20,4 millió forintba került, 3 millióval többe, mint 2015-ben. A 17 százalékos átlagárnövekedést meghaladta a négyzetméterárak emelkedése, amely elérte a 20 százalékot. A fajlagos árak azért nőttek gyorsabban, mint az átlagár, mert a forgalom a kisebb lakások felé tolódott el, amelyek erőteljesebben drágultak. Az átlagos budapesti négyzetméterár elérte a 350 ezer forintot, ezzel még nagyobbra nyílt az olló a fővárosi a vidéki átlagárak között. A 2010-2014 közötti években kétszeres különbséget regisztráltak, 2016-ban már a háromszoroshoz közelített a differencia, átlagosan 2,7 százalékos volt a főváros előnye.

2015 óta a megyeszékhelyeken átlagosan 9,6, a kisebb városokban 5,1 százalékkal drágultak a használt lakások, a községekben mindössze 1,6 százalék volt az áremelkedés.

Budapesten a lakások reálértéke is nőtt, a 2008-as szinthez képest 6,9 százalékos az emelkedés. Vidéken azonban a lakások reálértéke továbbra jelentő lemaradásban van 2008-hoz képest, a megyeszékhelyeken ennek mértéke 12, a városokban 15, a községekben 21 százalék ennek mértéke.

A drágulás Budapesten sem egyenletes, míg az V., VI. és a VII. kerületben 30 százalékot meghaladó, a külső pesti kerületekben értékcsökkenés ment végbe a válság előtt évekhez képest.

Egy budapesti garzon áráért máshol több lakást is vehet

Egy használt lakás 12,4 milliós átlagára tavaly Budapesten egy 36 négyzetméteres lakás megvásárlására lett volna elegendő. Ezért az összegért egy nyugat-dunántúli megyeszékhelyen 56, egy észak-magyarországiban 94, egy észak-alföldi kisvárosban 144 négyzetmétert lehetett kapni. A kedvezőtlenebb helyzetű régiókban az átlagos lakásárból több lakás megvételére is futotta volna.

Tavaly az utolsó negyedévben az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2010-es 107,8 százalékát tette ki, az eurózónán belül 103,8 százalék volt. Az Eurostat módszertana szerinti összevont magyar lakásárindex 120 százalék volt.

A legtöbb európai országban tavaly az utolsó negyedévben emelkedtek a lakásárak. A megelőző negyedévhez képest leginkább Máltán és Izlandon (6 illetve 5,4 százalék), emellett Csehországban 4,7 százalékos, Hollandiában és Cipruson 3 százalék fölötti áremelkedést mértek.

A környező országok közül Ausztriában és Horvátországban megállt az árak emelkedése, míg Szlovéniában és Szlovákiában 1,8, Romániában pedig 1,7 százalékkal nőttek a lakásárak.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK