Egyre többen élnek albérletben

Bár a magyarok döntő többsége még mindig törekszik a saját tulajdonú ingatlan megszerzésére, a statisztikai adatok alapján az utóbbi években némileg többen választják a munkaerőpiaci mobilitást is megkönnyítő albérletet - írja keddi számában a Népszava.
Szabó Zsuzsanna, 2018. január 9. kedd, 07:19
Fotó: Napi.hu

A cikk szerint a jelentősebb megtakarítással rendelkezők - egyelőre zömmel magánszemélyek - ki is használják a növekvő igényt: több tucat lakást, olykor egész emeleteket vásárolnak, hogy azután egy erre szakosodott cégen keresztül kiadják őket.

A KSH idősoros adatai szerint 2017-ben a háztartások 5,2 százaléka piaci áron bérelte az általa lakott ingatlant, miközben 2011-ben még mindössze 3,6 százalék volt arányuk.

A nem piaci bérlők - vagyis a szociális, önkormányzati bérlakásokban élők - aránya ugyanakkor gyakorlatilag nem változott: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt. Ezzel együtt némiképp csökkent - 87,6 százalékról 85,2 százalékra - a saját tulajdonú ingatlanban élő háztartások aránya.

Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve még inkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást.

A kiadó lakások iránti egyre élénkebb keresletről számolt be Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is. A vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet.

A díjak ráadásul a keresetek több mint felét elviszik: a nagyvárosokban átlagosan 130 ezer forintot kell fizetni az albérletért, miközben az átlagkereset nettó 200 ezer forint körül mozog.

Fotó: Stocksnap

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarosPifta, 2018.01.09 10:23

Érdekes, megint megdőlt egy hazugság.
A sajtó évekig közvetítette azt a hazugságot, hogy a magyar nem vált munkahelyet a munka miatt.
Hazudták ezt annak ellenére, hogy már évtizedek óta Borsodból, Nyírségből, Békésből, Hajdúságból jöttek a dunántúli megyékbe dolgozni.
A főváros lakosságát is ezek az emberek adták leginkább, alig van tősgyökeres fővárosi.
Ez az egyik bődületes nagy hazugság, a másik az az újkeletű, hogy nincs munkaerő.
Hazudik a politikus, és azt a hazugságot teszi az olvasók elé a hazug sajtó is.
Évek óta pofázom, hogy új céget ne engedjenek már a Dunántúlra telepedni, menjenek azokba a megyékbe, ahonnan szöknek az emberek.
Mi lesz a fél országgal, kiürül?
Nemrég olvashattuk, hogy egy Eger városnyi lakosság települt át. És ez csak a hivatalos adat, amiről tudnak. Jóval több a nem regisztrált áttelepülő.
A Dunántúl iparvárosaiban alig találni helyi lakost, a többség aki az utcán, középületekben beszél, szinte mindegyike máshonnan való.
Jónevű, kulturált, rendezett szép városokat iparosít a mai magyar politika. Felhígult a történelmi városok lakossága. Veszprém, Tata kultúr, idegenforgalmi hely helyett tompa, lezüllött iparváros lett, annak megfelelő betelepültekkel.
Ezek a polgármesterek arra büszkék, hogy mennyi gyár települ be, és mennyi pénzt lehet tőlük bezsebelni. Nem arra büszke, hogy szép, történelmi városuk van.
Más ország meg tudnak élni a turizmusból, nekünk ez sem megy.
Szétbarmolunk mindent, és ezt az ország nagyképű, hirtelengazdag, sznob vezetésével.
Putrikból kiganézott, mások pénzéből pártot alapított vezetők arcoskodnak az ország élén, és teszik tönkre, amikor fejlődési lehetőséget kaptunk az EU által.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html