Életveszélyes állapotok a magyar munkahelyeken

Ugyan az építőipar csak a hetedik a munkabalesetek gyakorisági rangsorában az ágazatok között, de a súlyos, illetve halálos kimenetelű balesetek számát illetően azonban élen jár. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni egy uniós forrásból támogatott programmal az ÉVOSZ vezette konzorcium - mondta Koji László ÉVOSZ elnök egy szerdai háttérbeszélgetésen.
Szepesi Anita, 2018. március 7. szerda, 13:12
Fotó: Shutterstock

Az építőipar veszélyes ágazat, a munkaeszközök, az anyagok, maguk a munkafolyamatok és a technológiák is mind-mind veszélyt hordoznak az azokkal foglalkozók számára. Tavaly 23 400 jegyzőkönyvezett munkabaleset volt az országban, ennek 3,5 százaléka történt az építőiparban, ezzel az ágazat a 7. a rangsorban. Ugyanakkor a súlyos, vagy halálos kimenetelű balesetek csaknem harmada az építőiparhoz köthető, a 165 eseményből 44 (21 halálos kimenetelű, 23 nagyon súlyos) az építőiparban történt.

A szektorban foglalkoztatottak létszámához viszonyítva ez azt jelenti, hogy minden 300. építőipari munkavállalót ér olyan baleset, amelyet jegyzőkönyveznek - sorolta az ágazat veszélyességét alátámasztó számokat az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A helyzet azonban ennél is rosszabb, ugyanis csak nagyjából minden harmadik balesetnél kerül sor jegyzőkönyvezésre - tette hozzá Koji László.

A dübörgő piac veszélyei

A jelenlegi rendelésállomány, a kapacitáslekötés volumene további feszültségeket gerjeszt, miután a feladatok ellátáshoz a közelmúltban mintegy 20 ezer, építőipari munkavégzéseben tapasztalatlan munkavállalót vettek fel a vállalkozások. Be sem tanított segédmunkásokkal, külföldi és nyugdíjas munkavállalókkal próbálják teljesíteni a vállalásokat a cégek, ami a munkavédelem, munkaegészségügy, munkabaleset témakörben sokkal feszesebb kritikusabb és kockázatosabb egy ilyen piaci helyzetben, mint a 4-5 évvel ezelőtti pangás idején volt - fejtegette Koji.

A feszültségek oldásában az ÉVOSZ elnök szerint komoly segítséget nyújt az az uniós forrásból (GINOP) támogatott projekt, amelynek csaknem 78 millió forintos keretét az ÉVOSZ két konzorciumi társával - Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége - közösen nyerte el. A projekt keretében "A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban" címmel indítanak rendezvény- és képzéssorozatot a munkavédelmi feladatellátás szakszerűségének és hatékonyságának növelése érdekében 2017. szeptember 1. és 2019. február 28. között.

Jelenleg az építési ágazat munkavédelmi munkaegészségügyi helyzetét mérik fel, erre alapozzák a dolgozóknak és a foglalkoztatóknak célzottan megfogalmazott tájékoztató anyagokat (amelyek rövidesen nyomdába kerülnek) és az előadásokat. Felmérik például a nyugdíjasok visszafoglalkoztatásának kockázatai is.

Szabályok vannak, de be is kéne tartani

Koji szerint az építőiparban nem a szabályok, inkább azok be nem tartása a balesetek fő forrása, s minél kisebb egy cég, annál nagyobb ez a kockázat. A tavalyi, csaknem 2500 milliárdos építőipari termelés 55 százalékát a 20 főnél kisebb létszámot foglalkoztató vállalkozások állították elő, s ebben a körbe van a legnagyobb probléma a munkavédelemmel Sokszor a tájékoztatáshoz szükséges anyagok, érthető ismertetők is hiányoznak, ebben komoly előrelépést várnak a projekttől. Online tanácsadást is szerveztek, a január óta élesben működő nincsbaleset.hu oldalon munkáltatók és munkavállalók is feltehetik kérdéseiket, amelyre 24 órán belül választ kapnak a szakértőktől.

A képzéseket igyekeznek úgy megszervezni, hogy a feszített munkatempó mellett is jusson rá idejük az érintetteknek, ugyanakkor hatékonyan és érthetően hívják fel a figyelmet a teendőkre. Arra a kérdésre, hogy miként veszik rá majd a munkaadókat, hogy nagyobb gondot fordítsanak a biztonságra Koji azt mondta, azt fogják hangsúlyozni, mibe kerülhet a munkáltatónak, ha a dolgozóját munkahelyi baleset éri, s az anyagi következményeken túl a személyes felelősségvállalást is kiemelik. Mint fogalmazott, a következményekkel fogják stresszelni a munkaadókat.

Mindenképpen lépni kell e téren, a baleseti statisztikák trendje ugyanis nem változik, már az év első hónapjában is történt két halálos baleset az építőiparban - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Az Eurostat 2017. januári adatai szerint az Európai Unió 28 országának 100 ezer munkavállalóra számított halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2015-ben Máltán volt a legmagasabb (17,94), ezt követte Litvánia (15,54), Románia (14,64), a Cseh Köztársaság (12,61), Görögország (11,53) és Magyarország (10,98). A legkevesebb baleset két országban, Hollandiában és Svédországban (1,5) történt.

A balesetek a költségvetés számára is jelentős kiadással járnak. Például Németországban 2016-ban 1,23 milliárd eurót, míg Magyarországon 17,2 milliárd forintot tettek ki a munkahelyi balesetekhez köthető táppénz kiadások.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK