Nagy bajok vannak a lakásépítésnél

Tavaly az építőipari vállalkozások 61 százalékánál nőtt az értékesítés nettó árbevétele 2018-hoz képest, de év végére már markánssá vált a lassulás. A vállalkozások fele számít idén további növekedésre, azonban a tavalyi közel 22 százalékos bővüléssel szemben idén 5-7 százalékos erősödést jósolnak - derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 400 cég várakozásait összegző felméréséből.
Szepesi Anita, 2020. február 18. kedd, 12:54
Fotó: Getty Images

A megkérdezett vállalkozásoknál tavaly a megrendelések 60 százalékát adták a közmegrendelések, a válaszadók idén ennek az aránynak a növekedésére számítanak. A szerződésállomány jelentős, mintegy 20 százalékos csökkenése elsősorban az egyéb építményeknél tapasztalható. A megkérdezett cégek további megrendelésekben bíznak, az egyenletes szerződéskötésekre azonban nincs biztosítékuk - írja összefoglalójában az ÉVOSZ.

A korábbi néhány év felméréseihez hasonlóan a válaszadó cégek 94 százaléka a tevékenységet leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Minden válaszadó említette, hogy sem megfelelő mennyiségű és minőségű mérnökkel, sem szakmunkással nem rendelkezik a megrendelés teljesítéséhez.

A szakemberhiány megoldásához hosszú távon szükségszerű a jelenlegi képzési rendszer reformja, mely mind a szakma, mind a kormány részéről sürgető lépéseket igényel. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban előkerült a fekete és szürke munkaerő foglalkoztatása, a tisztességtelen "munkaerőelcsábítás" problémája is. A vállalkozások nem érzékelik, hogy a feketefoglalkoztatás mértéke érdemlegesen csökkent volna.

A növekvő ágazat helyzetét súlyosbítja, hogy a cégek tizedénél az idei kapacitást lekötő rendelésállomány meghaladja a jelenlegi kapacitásukat. A szűkös kapacitás leginkább a lakásépítő cégeket érinti, hiszen a lakásépítési kedv továbbra is erős, a rendelésállomány ezen a területen 2019-ben tovább növekedett.

Nagy bajok vannak a lakásépítésnél

A lakásépítés, -felújítás területén jelentkező nehézségek között elsősorban a kivitelezői kapacitáshiány, az építőipar többi szegmenséhez képest magasabb szintű feketefoglalkoztatás, az írásos szerződés nélküli munkavégzések nagy száma, koordinációs, együttműködési és forráshiány (például 2018 októberétől megszűnt a lakástakarékpénztári megtakarítások állami támogatása) említhető.

A vállalkozók és a megrendelők elé is régi-új követelményeket támasztanak a közel 0 energiaigényű épületekre vonatkozó előírások. Régi, mert 2016. óta van lehetőség a felkészülésre, új, mert 2021. január 1-től csak a 0 energiaigényű lakások kaphatnak használatbavételi engedélyt.

Kulcskérdések:

  • Vajon az ilyen energetikai, környezettudatossági szempontból "újszerű" lakások építéséhez szükséges új építőanyagok felhasználására, beépítésére felkészültek-e a cégek?
  • A hazai építőanyag-ipar, mint háttéripar felkészült-e a nagyobb igények kielégítésére?

A lakásépítési szektor lendületének megtartásához elengedhetetlen a vállalkozások kapacitásbővítése. A hosszú távú bővüléshez fontos lépés lehet az újlakás építés 5 százalékos áfájának, a lakásfelújítások áfa-kedvezményének újragondolása, lakásfelújítási programok, városrész-rehabilitációs programok készítése is. A kivitelezők kormányzati, hosszú távú lakásgazdálkodási programot várnak - hangsúlyozza elemzésében a szakszövetség.

Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása is a cégek számára. Azok a cégek, amelyek tavaly még nem fordítottak anyagi erőforrásokat saját dolgozóik képzésére, 2020-ban már mindenképpen fognak. Azok, amelyek csak a fizikai dolgozók vagy csak a menedzsment továbbképzésére fordítottak, azok idén már mindkét kört bevonják a továbbképzésbe. Ezen kívül létszámukat is növelni kívánják, a válaszadók közel fele létszámbővítési tervekről számolt be.

A szakemberhiány okozta béremelkedést illetően a felmérésből jól látszik, hogy a cégek a tavalyi évben átlagosan 12 százalékkal növelték a béreket, 2020-ban pedig további, az országos várakozásokkal megegyező 8-9 százalékos bérfejlesztést terveznek, azonban ilyen mértékű emeléssel sem lehet az ágazatban a versenyszférához képest tapasztalható lemaradását behozni.

Mi lesz az árakkal?

A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az élőmunka ára, ezzel párhuzamosan az anyagmentes alvállalkozó díjak emelkedése lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók szerint az építőanyagok, a fuvardíjak és az építőgépek bérleti díjai, az inflációs várakozásokat meghaladó mértékben, 6-7 százalékkal fognak emelkedni. Az emelkedő árak, a megemelkedett bérek az újonnan kötött szerződésekben vállalt kivitelezés teljes költségét inflációt meghaladóan tornázhatják feljebb.

A vállalkozások likviditását nehezíti, hogy partnereik a korábbi időszakokhoz képest kicsit nagyobb százalékban fizettek késedelmesen, és a kintlévőségek behajthatóságának a megítélése sem javult lényegesen. A tartozások 95 százalékát behajthatónak minősítik a vállalatok, s úgy vélik, a lánctartozás terén tapasztalható lassú, de folyamatosan pozitív irányú elmozdulás összességében megmarad.

Jelenleg mintegy 200 milliárd forintra lehet becsülni az építőipari lánctartozásos összeget. 20 százalékra nőtt a határidőn túli számlakifizetések aránya.

A cégek a forráshiány kiküszöbölése érdekében különböző lízingkonstrukciókat, folyószámlahitelt vettek és vesznek igénybe. A kintlévőségek kis mértékű növekedése, a behajthatóság megítélésének romlása tavaly nem növelte, és idén sem fogja növelni a faktorálási kedvet az ágazatban. 2020-at illetően kevesebb külső forrást kívánnak bevonni a válaszadók. A vissza nem térítendő támogatásokat illetően a korábban létrejött NGM-ÉVOSZ együttműködési megállapodás idén az utolsó támogatási évhez ért, melynek keretében 6 milliárd forint áll rendelkezésre technológiai korszerűsítésre, hatékonyságnövelésre az ágazatban, várhatóan március hónaptól.

A megkérdezettek üzleti helyzetükkel összességében elégedettek, azt általában jónak ítélik meg. Az elmúlt évben tapasztalható lassulás az EU-támogatások hatásának kifulladása miatt tovább folytatódik. A 2019. évi önkormányzati választások idén az első félévében beruházási visszafogottságot, ciklikusságot eredményeznek. Az év egészére összességében a tavalyi 21,7 százalékos bővüléssel szemben idén 5-7 százalékos termelésnövekedésre számítanak.

HOZZÁSZÓLÁSOK