A héten a kormány beharangozta, hogy közbelépnek az építőanyagipari árak elszabadulása miatt, Orbán Viktor kormányfő pedig péntek reggeli rádióinterjújában meg is nevezte a lépéseket. Ezek közül kiemelkedik az októbertől élő kiviteli tilalom az építőanyagokra, azért csak akkor, mert egy ilyen lépésnek van egy uniós átfutása. A tervek szerint hatályba lép egy extraprofitadó is a kavicsra, sóderre, és bukhatja bárki a bányakoncesszióját, ha annak elnyerését követően egy éven belül nem kezdi el a kitermelést.

Most Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója további részleteket árult el a lépésekről. Szerinte az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a vállalati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat, ami indokolttá teszi az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozását.

"Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, ami pedig több hónapig is eltarthat. Ezért dönthet a kormány egyéb intézkedésekről is, vagyis a regisztrációs kötelezettségről, az állami elővásárlási jogról és az extraprofitadóról" – magyarázta a Magyar Nemzetnek.

A miniszterelnök főtanácsadója azt is elmondta, hogy az extraprofitra vonatkozó intézkedések egyelőre a kavicsra, a homokra és a sóderre vonatkoznak,

de várhatóan kiterjednek a cementre és adott esetben egyéb termékekre is.

A részleteket ismertetve elmondta, hogy az építőanyag-gyártóknak és forgalmazóknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium felületén kell regisztrálniuk, valamint részletesen be kell számolniuk a vállalkozásoknak egyebek mellett az adott termék származási helyéről, az áru útjáról. A regisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a kormánynak nagyobb rálátása nyílik a piaci folyamatokra, és ha szükséges, az állam elővásárlási joggal élhet.

Nagy arra számít, hogy várhatóan komoly árcsökkentő hatása lesz az extra­profitadó bevezetésének a sóderre, a kavicsra és a homokra. Az állam meghatározza azt az árszintet, amely fölött az értékesítésből származó bevétel kilencven százalékát adó formájában beszedi. Azzal hárította el a szakmai szervezetek érvelését, hogy nemzetközi folyamatok határozzák meg az árakat, hogy "semmilyen fundamentális alapja sincs a hazai kavicsbányákból kitermelt alapanyagok jelentős árrobbanásának, amely nem indokolható például a vas és a fa világpiaci áremelkedésével."

Azt, hogy a hazai bányák leálljanak védheti ki a bányászati koncessziók visszavonásáról és újrakiosztásáról szóló kormányzati döntés, ha ugyanis egy cég leállítja a kitermelést (vagy el sem kezdi azt), akkor az állam visszaveheti a jogot.

Arról is beszélt, hogy a bejelentett intézkedések célja, hogy az építőanyagok árának emelkedését féken lehessen tartani, illetve a nélkülözhetetlen alapanyagok az országban maradjanak. Cél, hogy ezekből az anyagokból elegendő mennyiség álljon rendelkezésre idehaza. A kínálat pedig a lakosság és a gazdasági szereplők igényeihez igazodjon, ne pedig a többségében külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók és -forgalmazók extraprofitját gyarapítsa.

Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a pénteken bejelentett intézkedésekre reagálva lapunkkal azt közölte, hogy azok csak rész megoldást jelentenek. "Világkereskedelmi háború zajlik, az ágazat importkitettsége pedig 48 százalékos, a hazai piaci szereplők és a kormány csak részlegesen tudják kezelni az építőanyagok drasztikus áremelkedésével és hiányával járó problémákat" - kommentálta az ágazati szakértő.

QP | Quality Placement